Hazánk, 1902. április (9. évfolyam, 78-102. szám)

1902-04-02 / 78. szám

HAZÁNK, 78. szám. március 21-én választottak újból képviselővé, man­dátumát már átadta a képvselőház elnökséggének. Gróf Apponyi Albert elnök a Ház csütörtöki ülésén fogja bemutatni a mandátumot. A katonai büntetőtörvénykönyv. A katonai büntetőtörvénykönyvről szóló javaslatot, melyet a közös hadügyminisztériumban készítettek Schönaich báró altábornagy elnöklésével, mos­tanában egy budapesti katonai hatóság tanul­mányozza s munkálatait a jövő héten fejezi be. Schönaich báró a munkálatok egyes részleteiről jelentést tesz a királynak. A torontáli közigazgatás tisztítása. A torontáli közigazgatási ügyek rendeletéből kifolyólag Dellima­­nics Lajos torontáli alispán újabban az összes toron­táli hatóságokhoz szétküldött körrendeletében fel­hívja a hatóságokat, hogy ha bárminő rendellenség­nek, mulasztásnak, vagy hanyagságnak jönnek nyo­mára, vagy pedig közvetett után ilyenről értesül­nek, nyomban tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. A budapesti diákkongresszus és a román diákok. A román egyetemi hallgatóknak a nemzetközi diák­­kongresszus dolgában való magatartásáról elitélőleg nyilatkozik a müncheni «Alig. Ztg» is. Az idézett lap aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elégedetlen román egyetemi hallgatók attól sem riadnak vissza, hogy a kongresszus megtartását lehetetlenné tegyék. Megjegyzi végül a nevezett lap, hogy «a magyar diák­ok román nemzetiségű egyik részeinek ez a ma­gatartása, komoly román körökben is rosszalással találkozik és joggal ! Mert az állampolgárságnak eme frivol megtagadását az éretlen ifjak részéről sehogy nem lehet megtűrni, joggal megérdemli eljárásuk a legélesebb kritikát. A végrehajtási törvény módosítása. A végre­hajtási törvény módosítására vonatkozólag azt jelen­tik, hogy az új javaslatban a következő lényeges módosítások vannak: 1. Úgy az ingó, mint az ingatlan dolgok tekin­tetében a végrehajtás alól kivett tárgyak körét az új javaslat az eddiginél jóval messzebb kitereszti. Úgy, hogy az a régi szokás­mondás, hogy a st­ ez alól a párnát is elveszítik — már ezután talán csak a­ mesék országába fog tartozni. II. Olyan helyiség­ben és olyan családban, hol halott van, életveszély­es beteg vagy gyermekágyas nö­vekszik, sem végre­hatást, sem árverést foganatosítani nem szabad. Ez ez intézkedés először lesz kimondva nálunk. De egy­szersmind szigorú intézkedések történnek arra nézve is, hogy a törvénynek ezen intézkedéseit visszaélé­sekre ki ne használják. Hl. igen fontosak az új tör­vény rendelkezései úgy az ingóknak­ és ingatlan birtokoknak az árverésen való elkótya­vetyélésének megakadályozása céljából, így az ingatlanra nézve megállapotatik a legkisebb ajánlat, az értékminimum, amelyen alul semmi szín alatt sem szabad eladni a fekvő jószágot. Az eddigi szokás, hogy «becsáron alul is a legtöbb igéző»-nek eladatik, ki lesz küszö­bölve. Valamint az ingatlanok árverése körül oly intézkedéseket is fölvesznek a javaslatba, melyek ki fogják zárni annak lehetőségét, hogy vagyontalan emberek, tisztán spekuláció cél­ából, a csekély bánat­pénz kockáztatása mel­lett, egyrészt a hi­elezők kiját­szása céljából, megvegyék az ingatlant. Aztán a hát­ralékos vételárt ki nem fizetvén, másrészről folyton új árverést tűznek ki az ingatlanra, melyek ekként sikerre soha nem vezetnek, de a folytonos­ költségek és kamatok az ingatlan értékét fölemésztik a hite­lezők pedig pénzükhöz jutni nem tudna­k. Igen fontos intézkedése az új törvénytervezetnek a bánatpénz be­hozatala is az ingó tárgyak árverésénél. Ezzel is az elkótyavetyélést nagy mértékben megakadályozzák. Plósz Sándor dr. igazságügyi miniszter körrendeletet is intézett a bíróságokhoz, hogy addig is, amíg a novellából törvény lesz, ügyeljenek arra, hogy a végrehajtások és árverések körüli visszaélések és károsításoknak elejét vegyék. IV. Az árverési és végrehajtási költségeit apasztása is egyik célja a ja­vaslatnak. E célból eltörlik­­a külön kielégítési végre­hatási kérvényeket, amelyek után díjat állapítanak meg a bíróságok. V. Ugyancsak a bíróságok munka­­terhének könnyítését célozza a javaslat azon intéz­kedése, hogy a sorrendi tárgyalásokat a királyi köz­jegyzők előtt tartják az örökösödési eljárás mintá­jára. Ekként a sorrendi tárgyalás gyorsabban lesz megejthető. A hitelezők hamarabb megkaphatják az árverésen befolyt pénzből Követelésüket Tizenkét jelölt egy kerületben. Egy kézdi­­vásárhelyi lap írja:. Alig, hogy köztudomású lett Denke Gyula lemondása, már­is éppen egy tucat jelölt neve került forgalomba. Íme a dí­szes névsor: Szabadelvű programmal Bernrie­­der János (a Széll Kálmán veje), Kovács Al­bert (a volt nemzeti párt alelnöke), Kovács Pál, Lévai Lajos, Légrádi Károly dr., Sámuel Lázár dr- Sinkovitz Ottó dr., Szentkereszti­ Béla báró; Kossuth-párti függetlenségi programmal Hoitsy Pál, Haviár Dániel, ifj. Kovács János; pár­­tonkívüli programmal Török Andor dr. polgármes­ter. Hogy e nagy névsor meg fog növekedni, az valószínű, de jelenleg a pártokban még teljes tájé­kozatlanság uralkodik. A polgári törvénykönyv és a telekkönyv. A ma­gyar általános polgári törvénykönyv előadói terveze­téhez szolgáló tüzetes indokolás két utolsó kötete a napokban fog megjelenni. A negyedik kötet a kö­telmi jog indokolásának második részét, az ötödik kötet pedig az örökösödési jog indokolását tartal­mazza. Ezzel a törvénytervezet előkészítésének mun­kája teljesen be lesz­ejezve. Erősen dolgoznak to­vábbá az igazságügyminisztériumban az új telek­könyvi rendtartáson, melynek egyes intézkedései a polgári törvénykönyvhöz vannak szabva. Az új pol­gári törvénykönyv teszi, különben szükségessé az új telekkönyvi rendtartás kidolgozását, melyet Plósz Sándor igazságügyminiszter a polgári törvénykönyv kódexével együtt még ez év őszén be fog nyújtani a képviselőházban. Petri­ók a Kúrián. Orley Kálmán margittai kép­viselő elleni petíció ügyében a nagyváradi tábla be­­fejezte a vizsgálatot és az iratokat fölterjesztette a Kúriához, mely az ujóbbi tárgyalást május hó 12-ére tűzte ki.­­ Enyedy Lukács tápéi országgyűlési kép­viselő ügyében a szegedi kir. tábla által eszközölt bizonyítási eljárás eredményét a Kúria április hó 28-án veszi tárgyalás alá, míg Valasek János verbói képviselő ügyében az ujóbbi petíciótárgyalást április 14-ére tűzte ki. Mind a három ügy előadója Zachár Emil kúriai bíró.­ ­ KÜLFÖLD. A francia kamarát harmadnapra elnapolták, mert az alkotmány nem engedi meg, hogy a szessziót június hó közepe előtt formálisan befejezzék. Az elnapolás azonban tényleg össze­esik a törvényhozás munkájának befedésével, mert mire a kamara júniusban összeül, bizonyára más arculata lesz, miután az időközben meg­ejtendő választások mindenesetre mély nyomo­kat hagynak hátra. A most búcsúzó kamara eleget dolgozott, több reformot érlelt meg, mint elődjei az utolsó két évtizedben. S ez annál meglepőbb, mert a mostani képviselőtestületben eleinte a leg­­szilajabb politikai szenvedélyek dúltak, úgy hogy kormányképes többségnek alakulása szinte ki­zártnak látszott. A képviselőház 1898 június hó 13-án a Méline-minisztérium megbuktatásával kezdte meg működését. Két hétig tartó válság után, amely alatt kitűnt, hogy többség sehogyan sem hozható össze, Bristoli vállalkozott az új kabinet megalakítására tisztán oly célból, hogy a kamarát elnapoltassa s a kedélyeket lecsil­lapítsa. Brissont a Dreyfuss-per revíziójának ellenesei buktatták meg. Utána Dupuis követ­kezett, akit 1899 június 23-án Waldeck-Rousseau váltott fel. Ez sem tudta a Dreyfuss-ügvet egé­szen törvényes uton lebonyolítani, de legalább megnyugtatta a kedélyeket azzal, hogy általános amnesztiát adott és kegyelmet gyakorolt mind a két párttal szemben. Csak ezután, tehát 1900. elején kezdett a kamara dolgozni s megcsinálta az egyesülési törvényt, az italadó s az örö­kösödési adó reformját, modern színvonalra emelte a középiskolák ügyét, rendezte a munkaidő kérdését az állami üzemekben és a bányákban, gyarmati hadsereget szer­vezett s közel 150 járművel gyarapította a hadi­tengerészetet. Ezenkívül egé­s sor új reformot készített elő, amelyeknek keresztülvitele elöl a legközelebbi parlament nem igen fog elzárkóz­hatni. Ilyen reform a munkás-biztositási tör­vény, a két évi katonai szolgálat kérdése s a 8 Szerda, 1902. április katonai bíráskodási törvény revíziója. A most lelépő parlament egyebek között szervezte Alga közigazgatását s kiépítette az indo­kinai vasuta­kat. Szóval a francia kormány elég sikerre te­kinthet vissza s többségével együtt nyugodtan léphet a választók elé s bízvást kérheti bizal­mukat. Az ellenzék a republikánus pártok között létrejött egyezmény felrobbantására törekszik s majd elválik a választásoknál, hogy mennyiben sikerül ez a taktikája. Méline programmja. Méline egy Remiremontban tartott gyűlésen beszédet mondott, amelyben a Wal­­deck-Rousseau-minisztériumot támadta és kifejtette a progresszista párt programmját. A programm főbb pontjai ezek: Teljes lelkiismereti és egyesülési sza­badság, a parlament mindenhatóságának korlátozása, a kollektivizmus elvetése és nagy gazdasági, pénz­ügyi, katonai és társadalmi reformok megvalósítása az ország jólétének biztosítására. • Danev bulgár miniszterelnök, mint Pétervárról távírják, két ízben is értekezett gróf Lamsdorff kül­ügyminiszterrel. Hír szerint a macedóniai lázongások is szőnyegre kerültek s az orosz külügyminiszter kellő formában értésére adta Danevnek, hogy a Balkán status quo-jának megzavarását Oroszország sem hajlandó tűrni. TÁVIRATOK. A macedón­ kérdés. Konstantinápoly, márc. 81. Az a külföldi sajtóban elterjedt hír, hogy Szinovjev orosz nagykövet a portánál arra utalt, hogy a mace­dóniai csapatok létszámának emelése fokozhatná az ott uralkodó izgatottságot és az a jelentés, hogy Szinovjev azért halasztotta el szabadságra menetelét, hogy memorandumot terjeszszen elő, amelyben a portának azt ajánlja, hogy Maced­óában bizonyos reformokat hajtson végre, alatt, talán. Épp oly helytelen az az állítás is, ho­ Szinovjev Ausztria-Magyarország és Oroszország­ beavatkozásával fenyegetődzött. Ellenben igaz, hogy Szinovjev azt ajánlotta a portának, hogy a nyugtalankodó elemek ellen szigorúan járjon el, de a békés lakosságot kímél­je meg, mert Ausz­tria-Magyarország és Oroszország azt óhajtja, hogy rendzavarások ne legyenek. A pénteki ki­hallgatáson Szinovjev közölte a szultánnal Ausz­tria-Magyarország és Oroszországnak a bolgár kormánynál tett lépéseit és az utóbbinak erre tett kijelentéseit s egyúttal újra ajánlotta, hogy a rendbontók ellen erélyesen járjanak el. Kon­zuli jelentések szerint a Macedóniában élő gö­rögök, különösen az utóbbi időben, a török ha­tóságokkal együtt járnak el a bolgárok ellen ab­­ban a reményben, hogy ezáltal politikai befolyást szereznek. Szaloniki, April 1 1, Stromnich, Veleria, Gugeri­n, Kumenica és Kalkiss­ kerületekben bolgár bandák az összes helységeket fellázították. A bandák be­járják a vidéket, bujtogatják a lakosságot, hogy csat­lakozzék a mozgalomhoz és mindenkit, aki ellenke­zik, halállal fenyegetnek. Sokan azt állítják, hogy a bandák vezetői bolgár katonatisztek, kiket a kor­mány tereptanulmányok ürügye alatt szabadságolt. Szaloniki, ápr. 1. A bolgárok Gumenicaban, Ca­s­­telia kerületben, hatalmukba kerítették a görög orthodox templomot és az ottani görög lelkészt el­­zavarták. Athen, ápr. 1. A belügyminisztérium meg­hagyta a thessaliai hatóságoknak, hogy a leg­szigorúbban járjanak el a bolgár-macedón bizottság ügynökei ellen, akik ott Macedóniába való becsempészés végett fegyvereket vásá­rolnak. Szaloniki, ápr. 1. A török mozgósítási had­sereg — összesen 300.000 ember — a határon össze van vonva. Kis-Ázsiában még 30 zászló­­aljat mozgósítanak.

Next