Hazánk, 1902. június (9. évfolyam, 128-152. szám)

1902-06-01 / 128. szám

HAZÁNKI 128. szám. Vasárnap, 1902. junius 1. iránt, hogy mi igaz abból a hírből, hogy a montenegrói határon négy magyar bakát agyonlőttek. Gróf Széchényi miniszter a királynál. A király tegnap Bécsben kihallgatáson fogadta Széchényi Gyula grófot, a személye körüli minisztert. Bosnyák mohamedánok panasza. A delegációk üléseinek évről-évre hű kísérője az emlékirat, amelyben elégedetlen bosnyák mohamedánok sorolják el sérelmeiket Kállai Béni kormányzata ellen. Az emlékiratot, zöld borítékkal ellátott, elég termetes füzetet, ma osztották ki a delegátusok között s a történeti hűség kedvéért fel kell említenünk, hogy a magyar delegáció tagjai számára magyar nyelvre ültették át a memorandumot, amelynek tartalmára legközelebb visszatérünk. Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanársága. A hivatalos lap mai száma jelenti: a császári és apostoli királyi Felsége, 1902. évi május hó 27-én kelt legfelső elhatározásával, dr. Nagy Ferencet, a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium nyugalmazott államtitkárát, az ezen hivatalra történt kineveztetése előtt a budapesti kir. m. tud. egyetemen elfoglalt nyilvános rendes tanári állásába legkegyelmesebben visszahelyezni méltóztatott. A kvóta. Széll Kálmán miniszterelnök a jövő hét folyamán terjeszti be a képviselőháznak a kvótáról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság ugyancsak még a jövő hét vége előtt fogja a javaslatot tárgyalás alá venni. Visszavont petíció. Nagybecskerekről jelentik. A Gróf Karátsonyi Jenő zichyfalvi mandátuma ellen beadott petíciót, amelyben a Kúria elrendelte a vizsgálatot, a kérvényezők a módosi közjegyző előtt visszavonták. A margittai választás. Szatmári Mór, a margittai kerület függetlenségi és 48-as Kossuth-párti jelöltje május 29-én mondotta el programmbeszédét. A programmbeszéd után lakoma volt, melyről üdvözlő táviratot küldtek Kossuth Ferencnek. Visszaszitt bizalom. Zágrábból jelentik. A zágrábi egyetemi ifjuság azon része, amely az úgynevezett jogpárttal rokonszenvez, táviratot intézett Stadler érsekhez, amelyben rosszulását fejezi ki a felett, hogy a főpap a Girolamo-ügyben a pápához írt felterjesztésében foglalt kijelentését visszavonta. A horvát ifjúság ezen akcióját támogatni fogja mindazon egyesület, amely legutóbb Stadler érsekhez üdvözlő táviratot intézett a memorandum közzététele alkalmából. Összeegyeztető ülés. A törvényhozás összeegyeztető bizottsága tegnap d. e. 9 órakor Ernuszt Kelemen elnöklésével a főrendiházban ülést tartott, melyben a bosnyák vasútakról és a költségvetésről szóló törvényjavaslatokat egyeztette össze és készítette elő szentesítésre. Változás a főrendek jegyzékében. A főrendiház 1902. évi május hó 27-én tartott ülésében az Alberti- Irsán elhalálozott gróf Szápáry István főrendi tag nevét, az igazoló bizottság javaslata alapján, a főrendek jegyzékéből törölte. A dévai mandátum. Déván, mint onnan telegrafálják, tegnap egész nap folyt a leghevesebb választási küzdelem a mandátumért. Jelöltek voltak : gróf Thoroczkay Miklós és Réthy Lajos, mindketten szabadelvű programmal. Fél hétkor este, a záróóra kitűzésekor Thoroczkaynak 651, Réthynek 440 szavazata volt. Az eredményt este 9 órakor hirdette ki az elnök. Thoroczkay 691, Réthy 536 szavazatot kapott s igy az előbbit 155 többséggel megválasztották. áz A csongrádi mandátumot megsemmisítették. Budapest, május 31. A magyar királyi Kúria most úgyszólván hétről-hétre gondoskodik róla, hogy a kínos szenzációkból ki ne fogyjon az ország közvéleménye. Ma délelőtt kihirdetett ítéletével megsemmisítette dr. Baross János csongrádi mandátumát s a képviselő aktív és passzív választói jogát egy esztendőre fölfüggesztette. A magyar törvényhozás alsó házának tisztaságát akképp védelmezi a Kúria, hogy megmenti a törvény betűjét, de megöli az igazságot. Aki az alább közölt indokolást elolvassa, azt a megdöbbentő benyomást fogja érezni, hogy a legfelső bíróság az idők során pellengérre állíthatja, vagyonában tönkre teheti, alkotmányos jogaitól, de sőt szabadságától is megfoszthatja a magyar intelligencia háromnegyed részét. Valóságos terreur blanche ez, amelylyel tán kedvet akarnak ébreszteni a közdolgokban való részvételre. De az élet zöld fája lemosolyog ezekre az urakra, akik «rideg falak közt gyűjtöttek a penésznek halott tudományt» s már eddigelé is bebizonyították, hogy nem bírják a tisztet, amelyet a törvényhozás reájuk ruházott. Az esetről tudósításunk a következő: A királyi Kúria I. választási tanácsa ma délelőtt hirdette ki ítéletét a dr. Baross János csongrádi képviselő mandátumát megtámadó kérvény ügyében. A Kúria a választást megsemmisítette, a képviselő aktív és passzív választói jogát egy évre felfüggesztette és a vizsgálati költségek fedezésére kötelezte. A vizsgálat összes iratait, Hegyi Antalra vonatkozólag is, átteszik az igazságügyi minisztériumhoz, mert büntetendő cselekmények forognak fenn. A kerületben — mondja az indokolás —oly jelenségek merültek fel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a csongrádi kerületben nagymérvű etetések és itatások folytak a képviselő költségére. A vizsgálat adataival bizonyítva látja a Kúria, hogy Fekete Lajos, Kaszaniczky Dénes és Szlávik János álürügyek alatt adtak olyan lakomákat, amelyekre hozzájuk egészen idegen emberek is voltak meghiva és amilyeneket vagyoni helyzetük nem engedett meg. A lakomákon, melyeken Baross maga is részt vett, korteskedések folytak és a párt összetartására buzdították a választókat. Világos, hogy a lakomák a képviselő költségére és beleegyezésével rendeztettek, a választóknak etetés és itatás által való befolyására. * A fentebb olvasható indokolással szemben a következőkről értesítenek bennünket: Az összes abszolút okok (vesztegetés, ígérgetés) nem bizonyultak valónak. Csak a név- és születésnapi vacsora maradt, azonban egyetlen egy tanú sem vallotta, hogy őt valaki kapacitálta volna, egyetlen egy sem jött át az ellenpártról e vacsorák hatása alatt, a Kúria mégis tekintettel a mellékkörülményekre, a toasztokra, a vacsorát adók vagyoni viszonyaira, (megjegyezzük, hogy kettő a három közül virilista) e vacsorákat etetés itatásnak minősíti. Baross részességére pozitív bizonyíték nem volt, azonban a «valószínűség» szerint Baross részes volt, t. i. elfogadta meghívást és ott megjelent, továbbá mert neki, aki ott helyben tartózkodott, «előre tudnia kellett», hogy ott etetés-itatás készül. Egyszóval a mandátum megsemmisítése nem alapul egyetlenegy bebizonyított tényen sem, hanem csak bírói szuppozíciókon és feltételezéseken ! Végre is erre joga van a bíróságnak a törvény «betűje» szerint; azonban kérdéses, vájjon nem lett-e túl a Kúria, midőn az ideiglenesen reáruházott hatalmat puszta «vélemény» alapján használja fel olyan választás megsemmisítésére, amelyre nézve a vizsgálat nem igazolt be egyetlen egy megvásárolt vagy etetés-itatással eltántorított szavazatot, de még ennek megkísérlése sem igazolódott be. Az ezen kérdésünk a csongrádi esetre annál is inkább, mert viszont a Hegyi-párt és Hegyi személyes törvényellenességei igazolva lettek. A magyar delegációból. Budapest, május 31. A magyar delegáció mai nyilvános ülésén megkezdték Bosznia és Hercegovina megszállási költségeinek tárgyalását. A jobboldali karzatot nagy közönség s ezek között a Budapesten járó bosnyák deputáció előkelő tagjai tartották megszállva Dervis bég, Miralanjavics, Alejbegovics és Dzsimics nagybirtokosok vezetése alatt. A bosnyák küldöttek panaszaikat tartalmazó röpiratokkal is elhalmozták s tüntetést is rendeztek kormányzójuk ellen, amennyiben, mikor Kállay Béni közös pénzügyminiszter beszélni kezdett, tüntetőleg elhagyták az üléstermet A bosnyák költségvetést Münnich Aurél előadó ajánlotta elfogadásra s elsősorban Rakovszky István támadta erősen, felhozva a bosnyákok panaszait, embertelennek minősítve Kállay kormányzatát, melynek homályairól a magyar sajtó szerinte azért nem emlékezik meg, mert Kállay kinyújtja búzával telt markát s abból a sajtó emberei csipkedik az élelmet, mint a szent Márk-tér galambjai a kukoricaszemeket. Gróf Wilczek Frigyesnek a bosnyák politika adminisztrációja ellen voltak kifogásai, míg Okolicsányi László Rakovszky nyomán indulva támadta meg Kállayt, mint akinek politikája egyáltalán nem alkalmas arra, hogy irántunk rokonszenvet ébresszen. Kállay Béni közös pénzügyminiszter nyilatkozott ezután s nyugodt, higgadt beszédét nagy figyelemmel hallgatták. Egymásután cáfolta meg az ellene intézett vádakat, kimutatva, hogy az a kitiltási rendelet Boszniában csak a kivándordorlásra csábítók ellen irányul, majd megmagyarázta a keleti különleges intézkedéseket s beszéde végén — mint a magyar sajtónak egykori munkása — visszautasította azokat a vádakat, melyeket Rakovszky István a magyar sajtó ellen intézett. Mi ezekre a vádakra csak azt jegyezzük meg, hogy aki azokat hangoztatja, az nevezze is meg, hogy a megvesztegethetés vádját a sajtó melyik részére értette. Ez nemcsak helyes eljárás volna, hanem egyúttal kötelesség is, mert még nem vagyunk odáig, hogy a magyar sajtónak ne volna olyan része, melynek sem tolla, sem meggyőződése nem eladó. A vita további folyamán még felszólaltak Rakovszky István, Okolicsrínyi László, gróf Keglevich István, gróf Wilczek Frigyes s miután délután két órakor a tanácskozás határozatképtelenségét konstatálták, az elnök az ülést bezárta. A tanácskozás lefolyása a következő: A magyar delegáció nyilvános ülése. Gróf Andrássy Gyula elnök megnyitva az ülést, mindenekelőtt hitelesítették az előző ülés jegyzőkönyvét, azután harmadszori előadásban is megszavazták a külügyi költségvetést. Az összeegyeztető bizottság. Az osztrák és magyar delegációk határozatainak összeegyeztetésére hivatott albizottság tagjaivá megválasztottak: Báró Dániel Ernő, Fálk Miksa, Hegedűs Sándor, Miklós Ödön, Münnich Aurél, Perczel Dezső, Szerb György. Bosznia költségei. Münnich Aurél előadó hosszabb beszédben ajánlja az egyesült négyes albizottság nevében Bosznia és Hercegovina megszállási költségeinek megszavazását. Ezek a költségek nem szaporodtak, de szükségesek a megszállott tartományokban levő csapataink fentartására, melyek különben ez évben is szabályszerűen felváltottak. Kéri egyben a bizottságot, hogy szavazzon meg Bosznia részére 1.500.000 korona póthitelt is, mely a tüzérségi reformmal van összefüggésben, egyúttal indítványozza, hogy a delegáció fejezze ki bizalmát Kállay politikája iránt. Gróf Wilczek Frigyes: A 22 év, mely Bosznia és Hercegovina megszállása óta elmúlt, arról győzött meg bennünket, hogy a megszállott tartományok kormányzata nem felel meg az 1867. XII. törvénycikk szellemének. A delegáció nem tekinthet be még Bosznia költségvetésének hovafordításába sem, mert a zárszámadásokat nem terjesztik a delegáció elé. Ezt az alkalmat ragadja meg arra is, hogy a közös aktívákról, a közös pénzügyminisztertől felvilágosít t tást kérjen. A fődolog az, hogy erről a közpénzről