Hazánk, 1903. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1903-08-01 / 180. szám
HAZÁNK, 180. szám, Budapest, július 31. ... A képviselőház legközelebb augusztus hónap 10-én délelőtt 10 órakor tart ülést, melynek napirendje az irományok előterjesztése s esetleg a parlamenti bizottság jelentése s a következő ülés napirendjének a megállapítása lesz. A pénzügyminiszter a királynál. Ischlből jelentik: Lukács László pénzügyminiszter tegnap a délutáni órákban ideérkezett. A király a pénzügyminisztert csak ma fogja fogadni. Beavatott körökben azt hiszik, hogy Lukács minisztert csak a cukorkérdés hozta Ischlbe s nem kapott megbízást Khuen-Héderváry gróftól arra, hogy a királynak a magyar politikai helyzetről jelentést tegyen. — Bécsből írják, hogy az ottani pénzügyi körökben Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminiszter lemondásáról beszélnek. A lemondás okául a miniszternek a cukorkérdésben elfoglalt merev álláspontját emlegetik. Ischlből jelentik újabb kerettel: Ő Felsége délelőtt 10 órakor 1 órai kihallgatáson fogadta Lukács László pénzügyminisztert. Délután a pénzügyminiszter résztvesz az udvari ebédem A parlamenti ítélkező bizottság. A képviselőház mai ülésén választották meg azt a parlamenti ítélkező bizottságot, amely a megvesztegetések tárgyában a vizsgálatot fogja vezetni. A bizottság működésében nemcsak a Pap Zoltán és Nessi Pál által bejelentett sérelmekre terjeszkedik ki, hanem tárgyalás alá veszi mindama bejelentéseket, amelyek a kettőn kívül is hozzá beérkeznek. A bizottság működésére vonatkozólag a következőkben állapodott meg a képviselőház: A bizottság mindazon ügyeket jogosítva van megvizsgálni, amelyeket hozzá bejelentenek; a tárgyalások egész menete hiteles gyorsírói feljegyzések alapján történik, amelyek naponkint a Ház tagjainak és a hírlapoknak rendelkezésére bocsáttatnak. A bizottság a parlamenti szünet alatt augusztus hónap 10-ig működik egyfolytában s gróf Apponyi Albert elnök intézkedése folytán ma délután 5 órakor ül össze legelőször, amikor csakis a megalakulásra nézve intézkednek. Miniszterek fogadó napjai. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter rendes keddi fogadó napjait augusztus hó folyamán nem tartja meg. Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter további intézkedésig nem ad általános kihallgatást. A besztercei szászok passzivitása. A besztercei zöldszászoknak nincs szerencséjük képviselőjükkel. Az elhunyt Fluger sem akart a zöldszászokhoz csatlakozni, a mostani jelölt, Kuálesz Godefréd, még kevésbbé teszi ezt. Kuálesz, aki a szabadelvű párt jelöltje, midőn felszólították a csatlakozásra, kijelentette, hogy sem érzelmeinél, sem múltjánál fogva nem tesz eleget kérésüknek. A szászok erre egy Schuller nevű szász ügyvéddel, mint ellenjelölttel, ijesztgették Kuáleszt, de taktikájuk nem vált be. Most aztán, hogy következetlenséggel ne vádolják őket, de még inkább azért, hogy a biztos blamázst elkerüljék , legutóbbi gyűlésükön elhatározták, hogy a választással szemben passzivitásba helyezkednek, jelöltet nem állítanak és szavazatukkal senkit sem támogatnak. Kuálesz kedden tartotta meg programmbeszédét. Megválasztása előreláthatólag egyhangú lesz. Londoni nagykövetünk lemondása. Bécsből jelentik nekünk, hogy gróf Degm Ferenc, Ausztro- Magyarország londoni nagykövete egészségi okokból le fog mondani állásáról. Hir szerint utódjául gróf Lützow Henrik külügyminisztériumi első osztályfőnök van kiszemelve. Vidéki szabadelvű pártok a nemzeti követelmények mellett. A debreceni szabadelvű párt a minap egyhangú határozattal síkra szállott a nemzeti jogoknak a hadseregben való érvényesítéséért. Érdekes, hogy ehhez a határozathoz hozzájárult Pukg főispán is, aki nem volt jelen a pártgyűlésen. A főispán ugyanis, aki Iglófüreden nyaral, a következő táviratot küldte a debreceni szabadelvű párt elnökének: «A holnapi pártgyűlésen, sajnálatomra, már nem jelenhetek meg és ez után tudatom, hogy a célba vett határozat ellen nincs észrevételem, mert a debreceni szabadelvű párt korlátlanul rendelkezik saját akaratával; azt pedig, hogy a hazafias cél elérésére irányzott akaratnyilvánításának elfojtásával városunk közhangulatáról hamis képet gyártsak, igazság- és kötelességérzetem tiltja. Puky főispán.» A székelykereszturi választókerület szabadelvű választópolgárai nyílt levelet intéztek orsz. képviselőjükhöz, dr. Bedő Alberthez, hogy a bizalmatlanságnak legkisebb látszata is elkerülődjék, de még a követi utasítás felújításának esete se forogjon fenn: a levél bizalmas alakjában adják tudtul egy akarat szülte érzelmeiket és óhajtásaikat a jelenlegi politikai helyzetre vonatkozólag. A kormányválság alatt — írják — éber figyelemmel kisérték az eseményeket s az azelőtti felkinálkozásokat s ebből kifolyólag minden irányban biztosítva kívánják látni, hogy ideig-óráig se állhasson meg olyan többség, mely minden kétséget kizárólag nem garantsának, a mai búzaszemnek, a mai kövér kukacnak, melyekben benne van örökké éhes gyomra számára a holnapi táplálék biztató reménye is. Be jó, hogy megjött az ibolya, a jácint. Be jó, hogy ki lehet repülni a mezőre s ki lehet lopkodni az elkésve csírázó gabonaszemet is azon legyek és szúnyogok mellé, melyekből többet száznál megemészt naponként egy klasszikus hellén verébnek a gyomra. És óh be jó, hogy Zeusz, a felleggyűjtő, őket szerette főleg, midőn elvetvén a pöffeszkedő emberi fajzat vétóját, a föld zsíros beleit, a vizet és a levegőt megtöltötte roppant sok jóizű bogárkával. Az éktelenül lelkes csiripolás után, mely alatt mindannyian Zeusz főisten fenségesen nyugodt arca felé pislogtak, egy spártai veréb indítványára elhatározták, hogy a dicséret és hála napjának kedves örömeit játékkal fejezik be. A spártai búvócskát indítványozott. Evőé, éljen zajongtak vidám lármával a verebek és mindenik féllábon ugrált a nagy örömtől. A klasszikus spártai erre elrepült és ügyesen elbújt egy virágzó bokor levelei mögé. A többiek keresni kezdték és öt perc múlva megtalálták. Azután elbújt az Olympieion hátulsó márvány följárójának lépcsői alá, kizavarván rejtekhelyéről egy helyes kis gyíkocskát, mely ijedten cikázott tova a fűben. A többiek keresni kezdték és öt perc múlva megtalálták. Azután egyet gondolt a vakmerő és lám, de hallatlanul szemtelen spártai veréb: berepült merészen az Olympieionba és megbújt Zeusz főisten balszemének üregében. A HAZÁNK TÁRCÁJA Az okos veréb. A Hazánk eredeti tárcája. Irta: Abonyi Árpád. Midőn kifakadtak Hellászban a rügyek és minden megindult neni, összegyülekezének a világokat megrázó Zeusz temploma közelében Hellász verebei is, hogy ők is örüljenek az uj tavasznak és dicsérjék lármás csiripeléssel mennydörgő Zeusznak kegyét, aki a fákat és virágokat, de főleg a kukacokat, legyeket és a búzának acélos magvait teremtette. Egyebekben pedig olyanok valának Hellász verebei is, mint a mai kor verebei: igénytelenek, szürkék, éhesek, irigyek és felette szemtelenek. A mindenható főisten nyugodtan hallgatta lármájukat. Mozdulatlanul ült fehér elefántcsontból faragott hatalmas trónszékében, melyet rémekbe formált az alkotó véső és előre nézett az ő jóságos szemeivel. Ezerötszáz font színaranyból öntött vakító palástjáról káprázatos ragyogással verődtek vissza a napsugarak tekintete, melybe Hellász halhatatlan kőfaragója, Pheidias mester ihlete öntötte az istenséget, nyugodt fenséggel merengett a levegő kékségében. A verebek egyre lelkesebb elragadtatással magasztalták az új élet gyönyöreit. — Evőé, Zeusz isteni ajándéka: élet! De jó, ha kitáthatja csőrét a boldog veréb és szabadon örvendezhet szive a mai kenyérmáz- reszketvén ugyan a félelemtől, de nem retirálván. A többiek azonnal keresésére széledtek és öt perc múlva a főisten balszemének üregében • 2 Szombat, 1903. augusztus 1. tokozza a hadsereg kérdésében a nemzeti haladást. A cél: a vezénylet nyelvének magyarrá tétele a hadsereg magyar ezredeiben. Az eszköz: a katonai nevelés teljes magyarrá tétele záros határidőn belül, hogy az ország fiait más, mint magyarul tudó magyar honpolgár ne vezethesse. Hogy kisebbség kormányozzon, nem helyes; de hogy annak jogos és méltányos követelményeit a többség magáévá ne tegye, káros, mert ma már nyilvánvaló, hogy a nemzeti követelmények a választópolgárok többségének kívánságai. Politikájuk alapja nem az adott szó, hanem a változó politikai viszonyok bölcs és hazafias kihasználása. A politikai helyzet. Budapest, július 31. A magyar politikai és társadalmi közvéleményben óriási megdöbbenést okozott az a kipattant titok, hogy gróf Szápáry László, a fiumei kormányzó is részes, sőt intéző részes az obstruáló képviselők irányában végbevitt vesztegetési kísérletben. Az a tény, hogy az a jószándék vezette-e őt e határozottan elítélendő és könynyelmű lépésében, hogy az országot felszabadítsa a gazdaságilag olyannyira káros obstrukció nyűgétől, vagy pedig más célok lebegtek szerencsétlen vállalkozása előtt — még nincs kiderítve. Ennek a tisztázása a ma megválasztott parlamenti bizottságra vár, mely előtt gróf Szápáry László — most már lemondott — fiumei kormányzó, sőt maga Héderváry kormányelnök is megjelenik a rendkívül kínossá vált parlamenti helyzet tisztázása céljából. A mai nap különben nem volt annyira viharos, mint amennyire várták. Gróf Apponyi Albertnek, a Ház elnökének, majd később Barta Ödönnek azt az indítványát, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság jelentéséig,vagyis augusztus tizedikéig a t. Ház tárgyalásait napolják el — egyhangúlag elfogadták. Körülbelül tehát tíz nap adatott ismét az újabban még jobban megfeneklett törvényhozási helyzet szekerének a kátyúból való kihúzására, ami azonban — legalább ellenzéki részről azt hirdetik — újabb kormányváltozás nélkül szinte lehetetlen. Az egész magyar közélet egy újabb katasztrófa miatt szinte lesújtva van. Ezt a katasztrófát nem várta senki, különösen azok, akik a nemzeti békesség megállapítására törekedtek. Itt most már csak a higgadtság és politikai okosság, mérséklet segíthet, melyre különösen e nehéz napokban szükségünk van. A felháborításra alkalmat adott politikai veszteit megtalálták. Ez méregbe hozta a spártait, — hová a csudába bújjon, hogy meg ne találják öt perc alatt? — Kik jönnek ott lenn az utón? — kérdezte lepislogatva az Olympieionhoz vezető virágos útra. — Emberek, emberek! — zsivajgott feléje száz oldalról is a válasz. Emberek közeledtek az istenség temploma felé: tisztes vének, izmos, barna férfiak, hónál fehérebb, tűznél pirosabb tógákban, ifjak és gyermekek olajfaágakkal, rózsás arcú gyenge szüzek, a meztelenség ártatlan bájában, liliomszállal — imádni és hálaénekkel magasztalni a földnek hatalmas alkotását és minden istenek fenséges urát: Zeuszt, a Határtalant. Az ünneplő menet megpillantásakor a spártai veréb csupán egy szempillantásig habozott, azután kiterjesztette könnyű ívben a szárnyát és huss!.. . berepült az ünneplő gyülekezet közé. Itt találjatok meg, semmirevaló testvérek, gondolta elégedetten, miközben egy kilencvenesztendős agg polgár tógájának bő rödei között ravaszul meghúzódott. De bizony ott is kudarcot vallott. A többiek keresni kezdték és öt perc múlva a kilencven esztendős agg polgár tógájának böredői között is megtalálták. . . . Kétezerháromszáz és hatvannégy esztendő múlva Hellász klasszikus verebeinek leszármazóa «hadi célra alkalmatlanná eszközölt» (magyarul: kilyukasztott és faképnél hagyott) gellérthegyi citadella keleti oldalán gyülekeztek össze ünnepi kongresszusra. Az Erzsébet-sétány, a Városliget, az Orczy-kert, Tabán és Kőbánya legelőkelőbb patrícius családai gyülekeznek itt