Hazánk, 1904. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1904-12-01 / 285. szám
HAZÁNK. 285. szám._____________ csak mintegy kétezer ember fért be a Fekete Sasszálló nagytermébe, a többi az utcán adott kifejezést hangulatának, éltetvén a Budapestről leérkezett ellenzéki vezérpolitikusokat, különösen gróf Apponyi Albertet, aki hatalmas beszédet mondott, melyben a többek közt a következőkben jellemezte az erőszakos házszabálysértés következményeit: Hát ez ugye csak egy kis házszabálysértés, semmi egyébről nincsen szó, csak arról, hogy leromboltassék az egyetlen korlát, amely útját állja, hogy minden ránk parancsolt zsarnok a maga összeparancsolt és összevásárolt többségével elnyomjon bennünket és erre, amit különben alig lehet tagadni, az a válasz, hogy ez csak egyszer történt. Ez pedig rosszhiszemű csalfaság vagy pedig bolond hitegetés, mert ha most egyszer sikerülhetett, mert ne történhetnék meg másodszor is és többször is. Mi lesz a különbség a másik eset és a többi között? (Fölkiáltások: Semmi.) Igenis, lesz különbség, hogy a második és harmadik könnyebben, a negyedik még könnyebben történhetik s alkotmányunk biztosítéka annyira kitágul, hogy e réseken elvérzik a nemzet egész joga. Mert ha az ily dolgokkal nem áll szemben az abszolút tiltó soha szó, akkor nem lehet többé megbízni, akkor le van rontva a törvény szentsége és semmi helyre nem állíthatja többé, hacsak az egyszer történt törvénysértést tűzzel-vassal ki nem küszöböljük a képviselőház jegyzőkönyvéből s a polgárok tiltakozó szavukat fölemelve, el nem söprik indignációjukkal azokat, akik ily merényletet elkövettek. (Zajos taps.) A miniszterelnök azt mondja, hogy a házszabályreform szükségességét mások is elismerik, tehát ugyanazt akarják, mint és csak taktikai különbség van közte, Széll, Andrássy és Apponyi között. Hát mondjuk, hogy két ember ugyanazt a célt tűzi ki magának, például úgy az egyiknek, mint a másiknak tisztességes okból szüksége van ezer forintra. Egyik megszerzi a pénzt tisztességes munkával, a másik pedig rablógyilkossággal. Ugyanazt akarták mind a ketten, csak taktikai eltérés van közöttük. (Viharos taps.) De hol van az orvoslása a mai helyzetnek? Azt mondhatjuk, hogy más nem lehet orvoslása, mint ama bizonyos november 18-iki gyászos és szégyenletes eseménynek megsemmisítése, azaz megsemmisítésre nem szorul, ami semmis, hanem semmis voltának elismerése és a semmis házszabály elismerésére irányuló minden kísérletnek abbahagyása. Nagy hatása volt Eötvös Károly beszédének is, aki az ő mezőföldi őszinteségében kemény kifejezéseket hallatott. Eötvös szerint a parlamenti csíny, e gaztett megtorlására csak egy eszköz van, a felhőkig emelkedő akasztófa, melyre a gaztett elkövetőit kell felmagasztalni. Azt mondja Tisza — folytatta Eötvös, — hogy csak a házszabály formáját sértette meg, hogy a lényeget, az alkotmányt megmentse. Ez közönséges hazugság, vásározó cigányok közé való ámítás. Én, amit csinált, gaztettnek tartom, már csak azért is, mert úgy csinálta, ahogy csinálta. Mert, ha valakinek szüksége van arra, hogy én tőlem húsz forintot kapjon, mert éhezik, vagy mert licitálják, annak az a módja, hogy odajön hozzám és azt mondja : Uram, adj húsz forintot, mert kell erre, vagy arra. És én adok neki. De ha odajön hozzám, beköti a szememet, lenyomja a nyelvemet, földre tipor, megkötöz és a húsz forintot kiveszi a zsebemből, akkor gazságot követ el. S azon a november 18-iki ülésen ez történt. Ilyet cselekedett ott az a részeg, gyülevész nép, mely a kormány segítségére volt. Ilyeneket mondott Eötvös Károly nagy felindulásában s a nagyváradi nép helyeselte, éljeneivel valónak vallotta ezeket a kemény szavakat. Ezekre és minden népgyűlésen elhangzó tiltakozásokra pedig azt feleli gróf Tisza István miniszterelnök a Budapest józsefvárosi kormánypárt elnökéhez intézett köszönő levelében: Fogadják szíves megemlékezésükért hálás köszönetemet és legyenek meggyőződve, hogy működésük alapját képező bizalmuk megnyilatkozása újabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a megkezdett után teljes erélylyel és a cél nagyságánál, megfelelő kitartással tovább haladva, hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre biztosítsa. Amíg a nagyváradi népgyűlés tartott, addig a képviselőház szomorú nevezetességre jutott elnöke, Perczel Dezső Bonyhádon ünnepeltette magát választóival. Ezek ünnepeltek is a Nagy oroszlánhoz címzett vendégfogadóban, hol Perczel Dezső az ismeretes módon mentegette eljárását, beismerve a házszabálysértést, melyet azért követett el — úgymond — mert a parlament rákfenéjét, a technikai obstrukciót ki akarja irtani. A szabadelvű pártkor helyiségei tegnap este zsúfolva megteltek. A párt tagjai beszámoltak azokról a benyomásokról, melyeket a vidéken szereztek. Az a véleményük, hogy a kormánypárti választókerületek ezután is kitartanak a Tisza-kormány mellett. Legalább igy vigasztalják magukat. A pártkörben tegnap este megjelent gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke is és hosszasan tanácskozott gróf Tisza István miniszterelnökkel. A szövetkezett ellenzék vezérbizottsága ma délelőtt ülést tartott. Ezen az ülésen élénken tárgyalták az új főrendiházi tagoknak tömeges kinevezését. A bizottság a későbbi jövendő terveire nézve taktikai okokból nem ad felvilágosítást. Egyelőre cél a Daniel-féle házszabálymódosítás megsemmisítése, a Tisza-kormány és Perczel Dezső megbuktatása. Egyebekben a bizottságnak egyik kiváló tagja a következőként nyilatkozott: — Nekünk most egyetlen és fő törekvésünk az, hogy az országot fölvilágosítsuk. Mindenütt, ahol csak talajt találunk, népgyűléseket rendezünk és reméljük, hogy az igaz szó nyomán megnyerjük ügyünknek az egész közvéleményt. Arról, hogy a képviselőházban a Ház megalakulását az ellenzék megakadályozni kívánja-e, nem nyilatkozom. Ebben a dologban még megállapodás egyáltalában nem történt. Bárki álltana erről valamit, csak mendemondának lehet tekinteni. A mai vezérbizottsági ülésről a következő kommünikét adták ki: A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága ma délelőtt 10 órakor Kossuth Ferenc elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a szövetkezett ellenzék kifejtendő akciójával foglalkoztak és kijelölték a jövő vasárnap a vidéken tartandó népgyűlésekre a szónokokat. Az értekezleten megjelentek Kossuth Ferenc elnökön kívül gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dezső, gróf Zichy Aladár, Szederkényi Nándor, Sághy Gyula, Ugrón Gábor, Holló Lajos, Hock János, Thaly Kálmán és Vázsonyi Vilmos. A szövetkezett ellenzékhez a mai nap folyamán mintegy negyven üdvözlő és buzdító távirat érkezett a vidékről. Gróf Tisza István miniszterelnök holnap jelen lesz a gyárvárosi szabadelvű párt népgyülésén ahol beszédet is fog mondani s ahova egy sereg kormánypárti képviselő is lekiséri. A miniszterelnök gróf Széchényi Miklós megyés püspök vendége lesz, de már holnap délután visszautazik Budapestre. A felsoroltakon kívül egyébb eseményekről a következőkben számolunk be: Az ifjúság mozgalma. Az egyetemi ifjúság mozgalmában részt vesznek most már a műegyetem és az orvosi fakultás hallgatói is, de gyűlést tartottak tegnap reggel az állatorvosi akadémiának hallgató is, amikor teljes szolidaritást vállaltak megsértett társaikkal. A főiskolák ifjúsága csakugyan összegyűlt tegnap este a Saskörben, hogy tiltakozzék az egyetem épületébe behatolt rendőrség eljárása ellen. S mintegy hatszáz diák abcugolta Tiszát, Demkó rektort s éljenezte Hauszmann műegyetemi rektort. Aztán megválasztotta az ifjúság a gyűlés tisztikarát, elnökké Óhegyi Lajost, aki beszédjében kijelentette, hogy a mintarajziskola is csatlakozott mozgalmukhoz. A mozgalom fő céljául hangoztatja a sérelmek orvoslását s fáklyás menetet indítványoz Hauszmann műegyetemi rektor és Magyary-Kossa állatorvosi prorector tiszteletére. Melha Tibor indítványozza, hogy az ifjúság küldöttsége ma délelőtt menjen fel a rektorhoz s emlékiratban kérje a következő pontok elfogadását: 1. A rektor fejezze ki mély megbotránkozását az egyetem autonómiájának megsértése felett. 2. A rektor rendeljen el vizsgálatot s szerezzen elégtételt az ifjúságnak. 3. A rektor jelentse ki, hogy nem gátolja meg az ifjúság politikai szereplését s elismeri az ifjúság gyülekezési jogát. Óhegyi elnök kérdésére, hogy elfogadja-e a memorandumot az ifjúság, egyhangú igen volt a válasz. Az egyetemi tanács határozata értelmében különben ma az egyetem összes fakultásain megkezdődtek az előadások. Az ifjúság nagy számban tódult a központi egyetemre és csöndben hallgatta az egyes tanárok előadásait. Délelőtt 11 órakor azonban az első emeleti aula tágas előcsarnokában sereglettek össze, hogy a tegnap esti nagygyűlés határozatát végrehajtsák. Mielőtt még a tizes bizottság előterjesztette volna a tegnapi nagygyűlésen egyhangúlag elfogadott memorandumot a rektornak, a rektor az ifjúság kívánságára megjelent a folyosón, mire az ifjúság lelkes éljenzéssel fogadta. Dr. Demkó György rektor a lépcső fokára állva, az ifjúsághoz beszédet intézett, amelyben kijelentette, hogy a rendőrség minapi sajnálatos erőszakossága előidézésében semmi része nem volt, sem ő, sem Margitay tanácsjegyző a rendőrséget az épületbe nem hívta, a berontásról előzetes tudomása nem volt s mihelyt a kapitányt az egyetem folyosóján megpillantotta, ő maga volt, ki a rendőrséget távozásra szólította fel. Az egyetemi tanács ez ügybben ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az ifjúság érdekében a legmesszebb menő intézkedéseket megteszi és illetékes helyen a legszigorúbb vizsgálat sürgős megejtését szorgalmazza. Egyben kimondotta a tanács, hogy intézkedni fog, hogy a tudomány szent csarnokában a legutóbbi sajnálatos eseményekhez hasonló események elő ne fordulhassanak s hogy a rendőrség az egyetemre többé be ne hatolhasson. Kijelentette a rektor, hogy a benyújtandó memorandumot megfontolás tárgyává teszi s pártfogóiig terjeszti a tanács elé. „Végül csendre és nyugalomra intette az ifjúságot, nehogy a megkezdett előadásokat ismét megzavarják. Az ifjúság a Szózat és a Kossuth-nóta éneklése közben vonult le a földszinti előcsarnokba, miközben a tizes bizottság a rektornál tisztelgett és Óhegyi Lajos elnök előterjesztette a memorandumban foglalt ama sérelmet, hogy a méltóságukban megsértett egyetemi hallgatóknak a legmesszebb menő elégtételt szerezzen és mondja ki a rektor, hogy az ifjúság gyülekezési jogát teljes tiszteletben tartja. Végül még arra kérte a rektort, hogy a tanács tegnapi hirdetményét, amely az ifjúság egy töredékéről szól, haladéktalanul távolíttassa el. A rektor a memorandum pontjaira nézve jóindulatáról biztosította az ifjakat, a hirdetmény eltávolítását pedig azonnal elrendelte és megígérte, hogy szigorú vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy tulajdonképpen ki eresztette be a rendőrséget az egyetem épületébe. Margitay Antal tanácsjegyző, aki ellen rágalom folytán fordult az ifjúság hangulata, tiltakozik a fölmerült hamis vád ellen s magánkörben ismételten a leghatározottabban kijelentette, hogy ő sem nem hívta, sem be nem eresztette a rendőrséget az egyetemre. A megejtendő vizsgálat a meggyanúsított tanácsjegyzőnek teljes elégtételt fog szolgáltatni. A rektori engedmények tudomásul vétele után az ifjúság, melyhez dr. Balogh Jenő jogkari prodékán is csillapító szavakat intézett, rendben széjjeloszlott és elfoglalta helyét az előadási termekben. Megmozdultak a kolozsvári egyetem hallgatói is. Tegnap este hat órakor az egyetem legnagyobb tantermében gyűlést tartottak, melyet Kiss Mór dr. rektor nyitott meg. Elnökül nagy éljenzés közt Apáthy István prorektort választották meg, aki beszédében elítéli a budapesti rektor eljárását, melylyel megengedte, hogy idegen befolyás avatkozzék bele az egyetem belső életébe. Tiltakozzék az ifjúság a rendőrségnek az egyetemre való behatása ellen, de egyúttal okot se adjon többé semmiképpen, hogy ilyesmi ezután megtörténhessék. A gyűlés eredménye az ifjúság határozati javaslata, mely elégtételt kér a fővárosi egyetem sérelme ügyében. Végül a fiatalság elénekelte a Kossuth-nótát és a Himuszt, majd kivonult a Mátyás szobor elé, hol a Himnuszt elénekelve teljesen szétoszlott. A vidék hangulata. A vidéken, majd minden városban, sőt minden nagyobb községben népgyűléseket tartanak, úgy hogy mikor a képviselőház újra összeül, az ellenzék erejét megnöveli a népgyűléseken megnyilvánult hangulat, melylyel a független polgárok a legélesebben elitélik a parlamenti államcsíny elkövetését. De viszont Tisza és hivei a törvényhatóságok és a szabadelvű pártkörök határozataira fog hivatkozni s megkezdődik ujból ____________________________ Csütörtök, 1904. december 1.