Hazánk, 1904. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1904-12-01 / 285. szám

HAZÁNK. 285. szám._____________ csak mintegy kétezer ember fért be a Fekete Sas­­szálló nagytermébe, a többi az utcán adott kifejezést hangulatának, éltetvén a Budapestről leérkezett ellen­zéki vezérpolitikusokat, különösen gróf Apponyi Albertet, aki hatalmas beszédet mondott, melyben a többek közt a következőkben jellemezte az erősza­kos házszabálysértés következményeit: Hát ez ugy­e csak egy kis házszabálysértés, semmi egyébről nincsen szó, csak arról, hogy leromboltas­­sék az egyetlen korlát, amely útját állja, hogy minden ránk parancsolt zsarnok a maga össze­parancsolt és összevásárolt többségével elnyomjon bennünket és erre, amit különben alig lehet tagadni, az a válasz, hogy ez csak egyszer történt. Ez pedig rosszhiszemű csalfaság vagy pedig bolond hite­getés, mert ha most egyszer sikerülhetett, mert ne történhetnék meg másodszor is és többször is. Mi lesz a különbség a másik eset és a többi között? (Fölkiáltások: Semmi.) Igenis, lesz különbség, hogy a második és harmadik könnyebben, a negyedik még könnyebben történhetik s alkotmányunk bizto­sítéka annyira kitágul, hogy e réseken elvérzik a nemzet egész joga. Mert ha az ily dolgokkal nem áll szemben az abszolút tiltó soha szó, akkor nem lehet többé megbízni, akkor le van rontva a törvény szentsége és semmi helyre nem állíthatja többé, hacsak az egyszer történt törvénysértést tűzzel-vassal ki nem küszöböljük a képviselőház jegyzőkönyvéből s a polgárok tiltakozó szavukat fölemelve, el nem söprik indignációjukkal azokat, akik ily merényletet elkövettek. (Zajos taps.) A miniszterelnök azt mondja, hogy a házszabály­reform szükségességét mások is elismerik, tehát ugyanazt akarják, mint é­s csak taktikai különbség van közte, Széll, Andrássy és Apponyi között. Hát mondjuk, hogy két ember ugyanazt a célt tűzi ki magának, például úgy az egyiknek, mint a másik­nak tisztességes okból szüksége van ezer forintra. Egyik megszerzi a pénzt tisztességes munkával, a másik pedig rablógyilkossággal. Ugyanazt akar­ták mind a ketten, csak taktikai eltérés van közöt­tük. (Viharos taps.) De hol van az orvoslása a mai helyzetnek? Azt mondhatjuk, hogy más nem lehet orvoslása, mint ama bizonyos november 18-iki gyászos és szégyenletes eseménynek megsemmisí­tése, azaz megsemmisítésre nem szorul, ami semmis, hanem semmis voltának elismerése és a semmis házszabály elismerésére irányuló minden kísérlet­nek abbahagyása. Nagy hatása volt Eötvös Károly beszédének is, aki az ő mezőföldi őszinteségében kemény kifejezé­seket hallatott. Eötvös szerint a parlamenti csíny, e gaztett megtorlására csak egy eszköz van, a felhő­kig emelkedő akasztófa, melyre a gaztett elkövetőit kell felmagasztalni. Azt mondja Tisza — folytatta Eötvös, — hogy csak a házszabály formáját sértette meg, hogy a lényeget, az alkotmányt megmentse. Ez közönséges hazugság, vásározó cigányok közé való ámítás. Én, amit csinált, gaztettnek tartom, már csak azért is, mert úgy csinálta, ahogy csinálta. Mert, ha valakinek szüksége van arra, hogy én tőlem húsz forintot kapjon, mert éhezik, vagy mert licitál­ják, annak az a módja, hogy odajön hozzám és azt mondja : Uram, adj húsz forintot, mert kell erre, vagy arra. És én adok neki. De ha odajön hoz­zám, beköti a szememet, lenyomja a nyelvemet, földre tipor, megkötöz és a húsz forintot kiveszi a zsebemből, akkor gazságot követ el. S azon a no­vember 18-iki ülésen­ ez történt. Ilyet cselekedett ott az a részeg, gyülevész nép, mely a kormány segítsé­gére volt. Ilyeneket mondott Eötvös Károly nagy felindulá­sában s a nagyváradi nép helyeselte, éljeneivel való­nak vallotta ezeket a kemény szavakat. Ezekre és minden népgyűlésen elhangzó tiltakozásokra pedig azt feleli gróf Tisza István miniszterelnök a Buda­pest józsefvárosi kormánypárt elnökéhez intézett kö­szönő levelében: Fogadják szíves megemlékezésükért hálás kö­­szönetemet és legyenek meggyőződve, hogy mű­ködésük alapját képező bizalmuk megnyilatkozása újabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a megkezdett után teljes erélylyel és a cél nagy­ságánál, megfelelő kitartással tovább haladva, hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre bizto­sítsa. Amíg a nagyváradi népgyűlés tartott, addig a képviselőház szomorú nevezetességre jutott elnöke, Perczel Dezső Bonyhádon ünnepeltette magát vá­lasztóival. Ezek ünnepeltek is a Nagy oroszlánhoz címzett vendégfogadóban, hol Perczel Dezső az is­meretes módon mentegette eljárását, beismerve a házszabálysértést, melyet azért követett el — úgy­mond — mert a parlament rákfenéjét, a tech­nikai obstrukciót ki akarja irtani. A szabadelvű pártkor helyiségei tegnap este zsú­folva megteltek. A párt tagjai beszámoltak azokról a benyomásokról, melyeket a vidéken szereztek. Az a véleményük, hogy a kormánypárti választókerüle­tek ezután is kitartanak a Tisza-kormány mellett. Legalább igy vigasztalják magukat. A pártkörben tegnap este megjelent gróf Csáky Albin, a főrendi­ház elnöke is és hosszasan tanácskozott gróf Tisza István miniszterelnökkel. A szövetkezett ellenzék vezérbizottsága ma dél­előtt ülést tartott. Ezen az ülésen élénken tárgyal­ták az új főrendiházi tagoknak tömeges kinevezését. A bizottság a későbbi jövendő terveire nézve taktikai okokból nem ad felvilágosítást. Egyelőre cél a Daniel-féle házszabálymódosítás megsemmisítése, a Tisza-kormány és Perczel Dezső megbuktatása. Egye­bekben a bizottságnak egyik kiváló tagja a követke­zőként nyilatkozott: — Nekünk most egyetlen és fő törekvésünk az, hogy az országot fölvilágosítsuk. Mindenütt, ahol csak talajt találunk, népgyűléseket rendezünk és reméljük, hogy az igaz szó nyomán megnyerjük ügyünknek az egész közvéleményt. Arról, hogy a képviselőházban a Ház megalakulását az ellenzék megakadályozni kívánja-e, nem nyilatkozom. Ebben a dologban még megállapodás egyáltalában nem történt. Bárki álltana erről valamit, csak mende­mondának lehet tekinteni. A mai vezérbizottsági ülésről a következő kom­münikét adták ki: A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága ma délelőtt 10 órakor Kossuth Ferenc elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a szövetkezett ellenzék kifejtendő akciójával foglalkoztak és ki­jelölték a jövő vasárnap a vidéken tartandó nép­­gyűlésekre a szónokokat. Az értekezleten meg­jelentek Kossuth Ferenc elnökön kívül gróf Apponyi Albert, báró Bán­ff­y Dezső, gróf Zichy Aladár, Szederkényi Nándor, Sághy Gyula, Ugrón Gábor, Holló Lajos, Hock János, Thaly Kálmán és Vázsonyi Vilmos. A szövetkezett ellenzékhez a mai nap folyamán mintegy negyven üdvözlő és buzdító távirat érkezett a vidékről. Gróf Tisza István miniszterelnök holnap jelen lesz a gyárvárosi szabadelvű párt népgyülésén ahol beszédet is fog mondani s ahova egy sereg kormánypárti képviselő is lekiséri. A miniszterelnök gróf Széchényi Miklós megyés püspök vendége lesz, de már holnap délután visszautazik Budapestre. A felsoroltakon kívül egyébb eseményekről a kö­vetkezőkben számolunk be: Az ifjúság mozgalma. Az egyetemi ifjúság mozgalmában részt vesznek most már a műegyetem és az orvosi fakultás hall­gatói is, de gyűlést tartottak tegnap reggel az állat­orvosi akadémiának hallgató is, amikor teljes szoli­daritást vállaltak megsértett társaikkal. A főiskolák ifjúsága csakugyan összegyűlt tegnap este a Sas­körben, hogy tiltakozzék az egyetem épületébe be­hatolt rendőrség eljárása ellen. S mintegy hatszáz diák abcugolta Tiszát, Demkó rektort s éljenezte Hauszmann műegyetemi rektort. Aztán megválasz­totta az ifjúság a gyűlés tisztikarát, elnökké Óhegyi Lajost, aki beszédjében kijelentette, hogy a minta­­rajziskola is csatlakozott mozgalmukhoz. A moz­galom fő céljául hangoztatja a sérelmek orvoslá­sát s fáklyás menetet indítványoz Hauszmann mű­egyetemi rektor és Magyary-Kossa állatorvosi pro­rector tiszteletére. Melha Tibor indítványozza, hogy az ifjúság küldöttsége ma délelőtt menjen fel a rektorhoz s emlékiratban kérje a következő pontok elfogadását: 1. A rektor fejezze ki mély megbotránkozását az egyetem autonómiájának megsértése felett. 2. A rektor rendeljen el vizsgálatot s szerezzen elégtételt az ifjúságnak. 3. A rektor jelentse ki, hogy nem gátolja meg az ifjúság politikai szereplését s elismeri az ifjúság­ gyülekezési jogát. Óhegyi elnök kérdésére, hogy elfogadja-e a me­morandumot az ifjúság, egyhangú igen volt a válasz. Az egyetemi tanács határozata értelmében külön­ben ma az egyetem összes fakultásain megkezdődtek az előadások. Az ifjúság nagy számban tódult a központi egyetemre és csöndben hallgatta az egyes tanárok előadásait. Délelőtt 11 órakor azonban az első emeleti aula tágas előcsarnokában sereglettek össze, hogy a tegnap esti nagygyűlés határozatát végrehajtsák. Mielőtt még a tizes bizottság előter­jesztette volna a tegnapi nagygyűlésen egyhangúlag elfogadott memorandumot a rektornak, a rektor az ifjúság kívánságára megjelent a folyosón, mire az ifjúság lelkes éljenzéssel fogadta. Dr. Demkó György rektor a lépcső fokára állva, az ifjú­sághoz beszédet intézett, amelyben kijelentette, hogy a rendőrség minapi sajnálatos erőszakos­sága előidézésében semmi része nem volt, sem ő, sem Margitay tanácsjegyző a rendőrséget az épü­letbe nem hívta, a berontásról előzetes tudomása nem volt s mihelyt a kapitányt az egyetem folyo­sóján megpillantotta, ő maga volt, ki a rendőrséget távozásra szólította fel. Az egyetemi tanács ez ügy­­bben ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az ifjúság érdekében a legmesszebb menő intézkedé­seket megteszi és illetékes helyen a legszigorúbb vizsgálat sürgős megejtését szorgalmazza. Egyben kimondotta a tanács, hogy intézkedni fog, hogy a tudomány szent csarnokában a legutóbbi sajnálatos eseményekhez hasonló események elő ne fordulhas­sanak s hogy a rendőrség az egyetemre többé be ne hatolhasson. Kijelentette a rektor, hogy a benyújtandó memorandumot megfontolás tár­gyává teszi s pártfogóiig terjeszti a tanács elé.­­ „Végül csendre és nyugalomra intette az ifjúságot, nehogy a megkezdett előadásokat ismét megzavarják. Az ifjúság a Szózat és a Kossuth-nóta éneklése közben vonult le a földszinti előcsarnok­ba, miközben a tizes bizottság a rektornál tisztel­gett és Óhegyi Lajos elnök előterjesztette a me­morandumban foglalt ama sérelmet, hogy a méltó­ságukban megsértett egyetemi hallgatóknak a leg­messzebb menő elégtételt szerezzen és mondja ki a rektor, hogy az ifjúság gyülekezési jogát teljes tisz­teletben tartja. Végül még arra kérte a rektort, hogy a tanács tegnapi hirdetményét, amely az ifjúság egy töredékéről szól, haladéktalanul távolíttassa el. A rektor a memorandum pontjaira nézve jóindulatáról biztosította az ifjakat, a hirdet­mény eltávolítását pedig azonnal elrendelte és megígérte, hogy szigorú vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy tulajdonképpen ki eresztette be a rendőrséget az egyetem épületébe. Mar­­gitay Antal tanácsjegyző, aki ellen rágalom folytán fordult az ifjúság hangulata, tiltakozik a fölmerült hamis vád ellen s magánkörben ismételten a leg­­határozottabban kijelentette, hogy ő sem nem hívta, sem be nem eresztette a rendőrséget az egyetemre. A megejtendő vizsgálat a meggyanúsított tanács­jegyzőnek teljes elégtételt fog szolgáltatni. A rektori engedmények tudomásul vétele után az ifjúság, melyhez dr. Balogh Jenő jogkari prodékán is csil­lapító szavakat intézett, rendben széjjeloszlott és elfoglalta helyét az előadási termekben.­­ Megmozdultak a kolozsvári egyetem hallgatói is. Tegnap este hat órakor az egyetem legnagyobb tan­termében gyűlést tartottak, melyet Kiss Mór dr. rektor nyitott meg. Elnökül nagy éljenzés közt Apáthy István prorektort választották meg, aki be­szédében elítéli a budapesti rektor eljárását, mely­­lyel megengedte, hogy idegen befolyás avatkozzék bele az egyetem belső életébe. Tiltakozzék az ifjúság a rendőrségnek az egyetemre való behatása ellen, de egyúttal okot se adjon többé semmiképpen, hogy ilyesmi ezután megtörténhessék. A gyűlés eredménye az ifjúság határozati javaslata, mely elégtételt kér a fővárosi egyetem sérelme ügyében. Végül a fiatalság elénekelte a Kossuth-nótát és a Himuszt, majd ki­vonult a Mátyás szobor elé, hol a Himnuszt eléne­kelve teljesen szétoszlott. A vidék hangulata. A vidéken, majd minden városban, sőt min­den nagyobb községben népgyűléseket tartanak, úgy hogy mikor a képviselőház újra összeül, az ellenzék erejét megnöveli a népgyűléseken meg­nyilvánult hangulat, melylyel a független polgá­rok a legélesebben elitélik a parlamenti állam­csíny elkövetését. De viszont Tisza és hivei a törvényhatóságok és a szabadelvű pártkörök ha­tározataira fog hivatkozni s megkezdődik ujból ____________________________ Csütörtök, 1904. december 1.

Next