Hegymászó, 1981-1982
4-én de kb. 16 órakor a H.S. öt, valamint a Téry-csoport öt tagja három irányban kezdte el a kutatást. - 3 fő a Cervena dolinába indult, hogy onnan erős távcsővel a Pavukova veza és környékének falait részletesen átvizsgálja. - 2 fő sível a Zmrzlina dolinába indult, azzal a céllal, hogy lehetőség szerint belássanak a Németlétráról levezető kéménybe, illetve, hogy a Rézpadokról levezető, lavináknak kitett utat átvizsgálják. 5 fő a Pavukova vezától a Némethlétra lejáratáig terjedő falrész valamint az alatta lévő törmeléklejtők alapos átvizsgálására indult. Kb. háromnegyed 11-kor a 3. csoport a Vodopad alatti törmeléklejtőnek kb. a közepén tartózkodott, amikor a Sztyepanszki-toronytól balra lévő falrész kb. egyharmadában meglátták Berán János és Kékai Balázs kötélen függő holttestét. A másik két csoportot rádión visszahívták, egyidejűleg a H.S. központjától segítséget kértek. Ugyancsak a H.S. központján keresztül a szokásos hivatalos úton pénteken délben táviratokat küldtek a hozzátartozóknak. A megtalálás után két mentő elindult, hogy fix kötélpályát építsen ki a holttestekhez a később feljövő mentők számára. Du. 2 óra tájban érkezett meg az újabb segítség a H.S.-től, ők hozták a csörlőt, drótkötelet, szánokat. Kb. háromnegyed 3-kor további 3 mentő ment fel a falban lévőkhöz, magukkal víve a lehozatalhoz szükséges felszerelést. Du. 4 órakor értek a menedékház elé, ahol fenyőgallyalbúcsúztatták a két hegymászót. A H.S. nem tartott igényt a magyar hegymászók segítségére, sőt kifejezetten kérték, hogy ne vegyenek részt a közvetlen akcióban, így a megtalálás után csak szemlélői voltak az eseményeknek. A baleset bekövetkeztének feltételezhető körülményei. December 29-én du. 5 órára már mindketten az utolsó kötélhossz előtti standon lehettek. A következő két kötélhosszt a jó idő és a holdfény segítségével valószínűleg teljesítették még aznap este, és felértek a csúcsra. Kb. fél óra a felszerelések összerakása, majd a lejövetel megkezdése. Túljuthattak az első hólejtőn, majd fel a Sztyapanszkehoveza csúcsára és az ezt követő hókuloár keresztezésekor érhette őket a baleset. Feltételezhetően mintegy 2o m-t csúszhattak havon, utána belezuhantak a falba, itt kb. 15cm-t zuhantak. A véglegesen elfoglalt helyükön Kókai Balázs mintegy 5 m-rel lógott Berán János alatt, egy 46 m-es csehszlovák kötéllel összekötve. Mindkettőjükön lehetett hágóvas, de csak Balázs egyik lábán volt rajta, a másikat később megtalálták. János hágóvasa valószínűleg leszakadt, feltehetően az eredeti tartalmával együtt, jégcsákánya a nyakába kötött hevederen vele volt. Balázs jégcsákányát, hátizsákját nem sikerült megtalálni. János mellett volt a fejlámpája, ami az éjszakai lejövetelt igazolhatja és befagyott órája, mely uoán 11 órát mutatott. Az óra a házban járni kezdett rövid ideig, miután a fagyás felengedet. Valószínű, hogy nem a baleset után közvetlenül állt meg. A rekonstruálható körülmények szerint tehát valószínüleg a meredek hólejtő keresztezésénél valamelyikük megcsúszott és a másik nem tudta megtartani, ezért mindketten lezuhantak. Bp.1986. január 16. Vörös Meteor Téry Ödön Hegymászó Szakosztály vezetősége