Helyiipar és Városgazdaság, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
...JÓL SIKERÜLT SZAKSZERVEZETI NAPOT tartottak a Püspökladányi Költségvetési Üzemnél, ahol az üzem és a község gazdasági és politikai vezetői fórum keretében válaszoltak a dolgozók kérdéseire. Az eszmecserét tömegsport-találkozó, este pedig magyar nótaest követte. ...A GYŐRI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALATNÁL megtartott szakszervezeti nap során megemlékeztek szakszervezetünk megalakulásának 30 éves évfordulójáról. • .......MIÉNK A HÁZ” CÍMMEL gazdag kulturális programot szervezett a tatabányai megyei művelődési központban az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek. Ennek során hobbi kiállításon mutatták be a dolgozók szabadidős alkotásait. Még egy hír a vállalattól: emlékezetes ünnepségen köszöntötték a hozzájuk érkezett pályakezdő fiatalokat. Az igazgató a tájékoztatója után valamenynyi fiatalnak emléklapot adott át. ...A CARBON KÖNNYŰIPARI VÁLLALATNÁL sikeres, üzemrészenként megszervezett kismama-találkozókat rendeztek, amelyet összekötöttek a télapó ünnepséggel. ... A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TEXTILFELDOLGOZÓ VÁLLALAT szakszervezeti bizottsága a munkavédelmi megelőző propagandát oly módon is erősíti, hogy a „Korunk valósága” vetélkedő szakmai részében munkavédelmi kérdéseket szerepeltetnek és valamennyi szakszervezeti oktatáson ismertetik a vállalati munkavédelmi szabályzatot. ... A NYÍREGYHÁZI INGATLANKEZELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT 63 dolgozója az önkéntes véradás során több mint 20 liter vér adásával járult hozzá a rászoruló embertársak megsegítéséhez. A vállalati vöröskeresztmozgalom aktivistáinak száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt. ...MÉG EGY HÍR A VÁLLALATTÓL: A KISZ-bizottság hétfordulós „Ismerd meg hazádat” vetélkedőt rendezett és a 12 részvevő szocialista brigád közül a győztes kollektíva tagjai öt napot tölthettek a Dunántúlon, kiemelkedő eredményük jutalmaként. ...A DOMBÓVÁRI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM szakszervezeti bizottságának kezdeményezése az elmúlt hónapokban hozta meg — szó szerint vett — gyümölcsét. A bérlakásban lakó dolgozóik részére tavasszal juttatott 400 négyzetméteres hobbikertekben jó termést takaríthattak be. ...A SZOMBATHELYI IKV 52 lakásos „átmeneti” épületét átadták a vállalat rendelkezésére. Ezzel az 1983-tól felújításra kerülő lakóházak korszerűsítési munkáit gyorsabban tudják végezni, a lakók ide költöztetésével. ...A FŐVÁROSI JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT AZ IDÉN ELŐSZÖR külföldi csereüdültetést is tudott biztosítani dolgozóinak és családtagjainak. Az NDK- beli Robur teherautógyárral kötöttek szerződést. A fővárosiak a gyár Bautzen melletti üdülőtelepén tölthették nyári pihenőjüket június 10. és szeptember 7. között, míg az NDK-s dolgozók a JAVSZER alsóörsi és dunakeszi üdülőjében nyaralhattak. ... A BÁCS-KISKUN megyei BIZOTTSÁG felhívása alapján megtartott KRESZ-vetélkedőkön való részvételt — több vállalat kezdeményezésére — a gépkocsivezetéssel hivatásszerűen foglalkozóknál kötelező szakmai vizsgaként vették figyelembe. (A viszonylag kevés hibátlan megfejtés a rendszeres továbbképzés szükségére is ráirányította a figyelmet.) (Folytatás az 1. oldalról)gyobb gondot jelent. Ezt az 1982-ben átadott szemétégetőmű jelentősen csökkentette, de a lerakóhelyek telítettsége továbbra is problémát okoz. Vidéken az elmúlt években a közterületek, az utak tisztsága sok kívánnivalót hagyott maga után. A zöldterületi ellátás 1981-ben mintegy 140 millió négyzetmétert tett ki, ennek 90°/6-át rendszeresen gondozták a szakvállalatok. Az anyagi források beszűkülése itt is csökkentette a ráfordítható összeget 1982-ben. A kommunális ellátásban a VI. ötéves terv időszakában mintegy 3,6 milliárd forintot terveztek a szükséges fejlesztések biztosítására. Ez a helyi, valamint más erőforrásokkal együtt további 2,7 milliárd forinttal nőtt, összességében így 6,3 milliárd forint kerülhet a legfontosabb tervcélok megvalósítására. Bár most már látható, hogy a korábban tervezett központi erőforrásokat mérsékelni szükséges. Rangsorolni kell az egyes fejlesztési célkitűzéseket, mert a jelenlegi helyzetben csak szerényebb fejlesztéssel számolhatunk. A fejlődés ütemének mérséklődése — mondotta a miniszterhelyettes —, nem egyformán érezteti hatását az egyes ellátási területeken. Ott, ahol a vállalkozói érdekeltség közvetlenül érvényesült, ahol a szolgáltatás mennyiségi és minőségi növelésének még belső tartalékai voltak, vagy a helyi, társadalompolitikai okok miatt a tanácsok a kommunális ellátás fejlesztési előirányzatait nem, vagy alig csökkentették, ott sikerül megtartani a korábbi évek fejlődési ütemét. 1982- ben a kommunális szervezeteknél foglalkoztatott összes létszám mintegy 120 ezer fő volt, ami a vártnál nagyobb növekedést jelentett. Ennek ellenére gondot okoz egyes szolgáltatásoknál, így a köztisztaság, a parkgondozás területén, az állandósult létszámhiány. Lakóházfenntartásra 8,2 milliárd forintot irányoztak elő, és a program szerint 19 400 lakás felújítására és 10 400 korszerűsítésére került sor. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások részaránya az év végén már meghaladta a 60%-ot. Jantner Antal úgy értékelte, hogy 1982-ben a kommunális szervezetekben — a kisebb-nagyobb gondok, ellátási problémák mellett is — a dolgozók helytálltak, teljesítették vállalt kötelezettségeiket. 1983-ról szólva elmondta, hogy a gazdaság növekedési üteme mérsékeltebb lesz. Fel kell készülni arra, hogy szűkülő anyagi lehetőségek, szigorú gazdálkodási szabályok mellett kell az ellátást biztosítani. A kommunális vállalatokra és a költségvetési üzemekre vonatkozó sajátos szabályozó rendszer alapelvei változatlanok maradnak, de a társadalmi tiszta jövedelemelvonás egyes eleme és a fejlesztések mértékrendszere, az általánoshoz igazodóan, e területen is változik. A legérzékenyebben a bérfejlesztés mértékének változása érinti a dolgozókat. Bár továbbra is a központi bérszínvonal-szabályozás vonatkozik az ágazatra, a központilag biztosított évi bérfejlesztés mértéke 3,5% lesz. Szigorúbb viszont a sajáterős bérfejlesztés feltétele. A feladatok nem lesznek sem kisebbek, sem könnyebbek a kommunális ellátás területén. Ellenkezőleg: bár mérsékeltebb ütemben, de továbbra is számolunk fejlődéssel, a mennyiségileg változó és minőségileg növekvő igények kielégítésére. 1983- ban a lakóházfenntartásra 9 milliárd forint áll a tanácsok, illetve az ingatlankezelő szervezetek rendelkezésére. Ez mintegy 10%-kal több, mint az 1982. évi. Az éves tervcélok között szerepel több mint 20 ezer lakás felújítása, és mintegy 13 ezer otthon korszerűsítése. A lakóházjavítási előirányzat mintegy 40%-a a lakóépületek, lakások üzemeltetését, karbantartását szolgálja. Az ingatlankezelő szervezetek műszaki, technikai bázisának, kapacitásának fejlesztésére további 270 millió forint központi támogatás használható fel. A miniszterhelyettes a lakó- és természeti környezetünk védelméről szólva elmondta, hogy a hulladékelhelyezés, valamint -ártalmatlanítás mai és távlati gondjaink megoldása érdekében — Borsod, Komárom és Nógrád megyék példáját követve — el kell készíteni a komplex megyei hulladékelhelyezési terveket. Ki kell építeni a hulladéklerakó helyek olyan regionális rendszerét, amely kielégíti a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeket, és a szállítási távolságok optimális csökkentésével üzemköltség-megtakarítással jár. Jantner Antal hangsúlyozta beszédében, hogy az energiagazdálkodásnak 1983-ban is kiemelt jelentősége, fontossága van, úgy ágazati, mint népgazdasági szinten egyaránt. A tüzeléstechnika területén tovább kell keresni azokat a műszaki-technikai megoldásokat, amelyek elősegítik, biztosítják a drága és szűkös mennyiségű energiahordozók kiváltását. Ez a szakágazat szolgáltatásai révén számottevő devizamegtakarításhoz juttathatja a népgazdaságot. Nem kisebb jelentőségű az a feladat sem, amely a levegőszennyeződés csökkentése területén adódik. Befejezésül a miniszterhelyettes hangsúlyozta: az 1982-es év sem volt gondmentes, de 1983 sem lesz az. A munkaerő-problémák, a szűkösebb központi források mellett számolni kell azzal is, hogy az ellátó szervezetek műszaki-technikai fejlesztése nem fog érdemben változni. Számolni kell további import gépbeszerzési problémákkal. Mindezekre figyelemmel a kommunális szervezeteknek, vállalatoknak, költségvetési üzemeknek törekedniük kell arra, hogy a rendelkezésre álló erőket minél racionálisabban használják fel Úgy szervezzék munkájukat, hogy biztosítva legyen a szolgáltatásban elért színvonal megtartása, illetve továbbfejlesztése. Io J Dr. Kócsó Illésné, szakszervezetünk központi vezetőségének titkára ismertette ezután szakszervezetünk álláspontját, az alapszervezetek gazdaságsegítő munkájának feladatait illetően. Elmondta, hogy szakszervezeti vezető testületeink egyetértenek a kommunális szolgáltatás 1983. évi célkitűzéseivel. A mozgósítás alapvető eszközének tekintik a munkahelyi demokrácia érvényesítését. Ezzel összefüggésben fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozóknak a tervek kialakításába, a döntések előkészítésébe való bevonására. A szakszervezeti szervezetek munkájában különös hangsúlyt kap az anyag- és energiatakarékossági kezdeményezések támogatása. A kommunális szolgáltató vállalatoknál és költségvetési üzemeknél a létszám 1982-ben a tervezettnél jóval kisebb arányban nőtt. Az önerős bérfejlesztés vállalása a kommunális vállalatoknál megfelelő volt, a költségvetési üzemekben viszont a kívánatosnál alacsonyabb. 1983-ban az évi bérfejlesztés során törekedni kell arra, hogy az éves bértömeg 10—15%-a kerüljön mozgóbérként megtervezésre. Kacsó elvtársnő szólt arról, hogy a titkárság, a kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok 1983. évre szóló jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjét átgondolva, arra a megállapításra jutott, hogy az eddigi évek bérpolitikai célkitűzéseit át kell értékelni. Az elmúlt években ugyanis a vállalatok bérfejlesztési tervében meghatározó szerepe volt az évenkénti 1—1,5%-os önerős vállalásnak. Az új évben viszont, a magas adóterhek miatt, gyakorlatilag ésszerűtlenné válik a jutalmazási alapnak bérre való átváltása. Ennek eredményeként a közüzemi vállalatoknál megváltozik a bérrel és a jutalmazással való vállalati bérpolitizálás, oly módon, hogy a jutalom és a prémium évközi, ösztönző felhasználását kell jobban előtérbe állítani. Mindezeket figyelembe véve, a vállalati tervekben csak az átgondolt, elemzésekkel megfelelően alátámasztott önerős bérfejlesztés kerüljön meghatározásra és felhasználásra. Szem előtt tartva, hogy a lehetőségeken belül a legmagasabb jövedelem legyen biztosítható a dolgozók számára. Dr. Kócsó Illésné szólt arról, hogy a gazdálkodás feltételeinek szigorodásával egyre nehezebbé válik a szociálpolitikai tevékenység, a dolgozókról való gondoskodás. Különösen vállalati szinten lesz nehéz a feltételek megteremtése, majd az intézkedések rangsorolása, a dolgozókkal történő elfogadtatása. Növekszik a kollektívák döntési jogköre, gondot jelent viszont, hogy nem a többletjuttatások elosztása kerül most előtérbe, hanem a terhek növelésének a vállalat és a dolgozók közötti megosztása. Mindebből következik — hangsúlyozta a kv titkára —, hogy a szakszervezeti vezető testületek számára a korábbiaknál is nehezebb feladatot jelent a szociális juttatások összehangolt fejlesztését szorgalmazó álláspont kialakítása. Az alapszervezetek ez irányú tennivalóinak megkönnyítésére alakította ki a titkárság az 1983—85. évekre vonatkozó szociálpolitikai célkitűzéseit, amelyet minden alapszervezethez eljuttattunk. A továbbiakban a szocialista munkaverseny változatlan fontosságát hangsúlyozta, melynek mozgósító ereje továbbra is a tervek teljesítését, fontos gazdaságpolitikai célok megvalósítását kell hogy szolgálja. Rugalmasabban, alkalmazkodva a változó piaci igényekhez, a vállalati tennivalókhoz, kell a dolgozóknak a vállalásaikat megtenni. Növelni kell az anyagi-erkölcsi ösztönzést, szorgalmazni a végzett munka gyorsabb elismerését. Dr. Kócsó Illésné tolmácsolta szakszervezetünknek azt az álláspontját, hogy a mai nehéz gazdasági körülmények között a szakszervezeti munka felelősségteljesebb, kezdeményezőbb magatartást, alkotóbb cselekvést kíván. Fokozottan előtérbe kerülnek az emberi tényezők. A különböző érdekek egyeztetésének gondját, a megoldás lehetőségeit megítélni a jövőben is a vállalatoknál, üzemeknél lehet. Az országos tanácskozás résztvevői felszólalásaikban vállalati példákon keresztül bizonyították, hogy a gondok szaporodása mellett, a dolgozókkal való összefogással, a munka szervezettségének és minőségének javításával meg tudnak felelni a növekvő követelményeknek. Jantner Antal miniszterhelyettes és dr. Kócsó Illésnév-titkár válaszolt néhány konkrét észrevételre. Megköszönték a gazdasági és mozgalmi vezetők pozitív hozzáállását az 1983. évi feladatok végzéséhez. Az ipari aktívaértekezletről Szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium közös rendezésében megtartott aktívatanácskozáson részt vettek az érdekkörünkbe tartozó ipari vállalatok gazdasági vezetői, szbtitkárai, a megyei tanácsok ipari osztályának képviselői. Juhász Ottó, szakszervezetünk főtitkára ismertette a munkaértekezlet célját, jelentőségét, majd Deák Andrea, az Ipari Minisztérium ipargazdasági főcsoportvezetője ismertette az idei év várható eredményeit, és kitért az új év tervelőirányzataira. Rövid értékelésében elmondta, hogy a külgazdasági cserearányok tovább romlottak 1982-ben. Tovább nőtt az export- és importárak közötti különbség, és ez sajnos kedvezőtlenül érintette népgazdaságunkat. Nem sikerült megvalósítani a tervezett tőkés exportot, igaz, hogy csökkent a külföldről behozott árucikkek aránya is. A tőkés országok tartósnak bizonyuló válsága hatással van a mi gazdaságunkra is. Egyensúlyi helyzetünk további javítása megköveteli, hogy az eddiginél dinamikusabban növeljük a nem rubel elszámolású, gazdaságosan termelhető exportot. Örvendetes tény, hogy jelentős eredményeket ért el a népgazdaság az energiatakarékosság területén. Valamelyest nőtt a ruházati szolgáltatások aránya, míg a textiltisztítás némileg csökkent. A jövő év feladatairól szólva Deák Andrea elmondta, hogy mintegy 8, 9%-kal szeretnénk növelni a szocialista, illetve a tőkés piacra kerülő exportot. További importbehozatalt korlátozó takarékossági intézkedések is szükségesek. Fokozni kell a hazai megfelelővel való pótlást. Sok még a tartalék az anyagfelhasználás területén. Évtizedekig nem foglalkoztunk ezzel a témával, hiszen a nagy anyagtartalmú termelés volt a fő cél. Ezen most változtatni kell; a termékszerkezetben éppúgy, mint a vezetői szemléletben. Javítani kell a termékek minőségét, növelni a gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségét. A belföldi szükségletek kielégítése változatlanul fontos, emellett mintegy 13%-os tőkésexport-növeléssel számolnak. Csökken a beruházásokra fordítható összeg. E területen elsőrendű cél a megkezdett beruházások befejezése. Némileg csökken az iparban foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a várhatóan nagyobb exporttermelést, létszámnövelés nélkül, a termelékenység fokozásával kell elérni. Az 1983. évi ipari termelés kulcspontja az export növelése. Ezt támogatják különféle árszabályozási kedvezménnyel is, így bérpreferenciával, az egységnyi export növelése után. Mindezt a megváltozó bér- és keresetszabályozás is segíti. A meghatározó a vállalatok számára a jövedelmezőség lesz a jövőben. A gazdaságosan termelt, jól konvertálható áruk gyártása határozza majd meg a vállalati alapok növekedésének arányát, a dolgozók keresetét. A meghozandó szigorításokat a gazdasági kényszerűség kívánja meg, és ebben döntő szerepe van a piacnak. A szabályzók igyekeznek csillapítani a világpiaci hatásokat, de így is érzékelhető lesz a nehezebb értékesítés, az import korlátozások fékező hatása. Sok függ attól, hogy a vállalatok vezetői hogyan tudnak jó üzemi légkört teremtve, együtt munkálkodni a dolgozókkal, mert csakis így lehet a nagyobb minőségi követelmények, a gazdálkodás feszítő körülményei ellenére megfelelni a követelményeknek. Szakszervezetünk képviseletében dr. Kócsó Illésnév-titkár fejtette ki szakszervezetünk véleményét. Elmondta, hogy a vállalati tervek kidolgozása során olyan főbb követelményeknek kell eleget tenni, amelyek hathatósan segítik népgazdaságunk helyzetének javítását. Ilyen a többi között a külgazdasági egyensúly javításának gyorsítása, a ráfordítások csökkentése, a fizetési kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Szakszervezetünk vezető testületei egyetértenek az ipari ágazat tervezési irányelveivel, és célkitűzéseivel. Szervezeteink támogatnak minden olyan gazdaságvezetési intézkedést, amely a termékszerkezet korszerűsítésére, a többletexport-vállalásokra, az importkiváltásra, az üzem- és munkaszervezés javítására, az anyaggal, energiával, élőmunkával való takarékosabb gazdálkodásra, az ösztönzőbb belső érdekeltségi rendszer kialakítására, a tudatosabb bérés jövedelempolitikára, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítésére, a szakmai képzés-továbbképzés fejlesztésére irányulnak. A jelentős eszközállomány és energiafelhasználás szükségessé teszi, hogy a tanácsi árutermelő és szolgáltató vállalatok különös figyelmet fordítsanak az anyag- és energiatakarékossági program végrehajttására. A fő cél a termékek anyagszükségleteinek csökkentése. A munkaversenyt és az újítómozgalmat is e célok szolgálatába kell állítani. Szorgalmazni szükséges a minőséget javító, importkiváltó törekvéseket, mozgalmakat. Központi vezetőségünk titkára a vállalati tervek kialakításánál felhívta a figyelmet, hogy az alapszervezetek elemezzék a vállalati fejlesztési források képzését és felhasználását. A vállalati gazdálkodást érintő szigorítások sem adhatnak felmentést a gazdasági vezetésnek, a dolgozók biztonságos munkavégzésének, szociális helyzetének javítása tekintetében. Ismételten hangsúlyozta a központi vezetőség álláspontját, miszerint, a biztonságos munkafeltételek megteremtése és fejlesztése nem lehet egyetlenegy vállalatnál, üzemnél sem pénz kérdése. — Erősíteni szeretnénk a tervzsűrizések tartalmi jegyeit — mondotta. — Szeretnénk arra kérni a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveit, hogy a középszervezetekkel együttesen, kérjék számon a zsűrizések alkalmával a szociális tervfejezet tartalmi vonatkozásait is. Kifejezte szakszervezetünk elnökségének meggyőződését, hogy a tagság a feladatokat közös erőfeszítéssel, a gazdasági vezetéssel és az árutermelő, szolgáltató vállalatok dolgozóinak aktivitásával, meg tudja oldani. A tanácskozás résztvevői felszólalásaikban vállalataik 1983. évi termelési lehetőségeit ismertették, valamint választ kértek azokra a nyitott kérdésekre, amelyek foglalkoztatják az iparág dolgozóit. A szakszervezet tennivalóiról Jantner Antal miniszterhelyettes HELYIIPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG