Ajka - Ajkai Szó, 2013 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2013-11-08 / 40. szám

IMIMu­fic Az ajkai minőség csak átlagon felüli lehet Egészséges versenyszellemet ébreszt Az ajkai üzletek közel fele (48%-a) válaszolt az Ajkai Minőség Tanács (Amit) felhívására és küldte vissza kitöltött kérdőívét. A helyszíni szemléken kiderült, hogy az üzletvezetők önértékelése az esetek nagy részében nem igazán reális. Az igazsághoz tartozik, hogy a követelmények is ma­gasak voltak. Schwartz Béla polgármester szerint azon­ban Ajka lakosságszámát, az ahhoz viszonyított gazdasági és kulturális teljesítményét tekintve is a magyarországi átlag fölött van, így az ajkai minőséget is csak átlagon fe­lüli teljesítmény jellemezheti. Ezt az álláspontot az Amit tagjai is magukévá tették, így a minősítést és az ahhoz kapcsolódó helyiadó-kedvez­­ményt csak azok a pályázók kaphatták meg, amelyek száz pont felett teljesítettek. Ilyen pedig kevés akadt. A felmérés önkéntes rész­vétel alapján kérdőív segít­ségével történt. A kérdőív főként az üzletek külső és belső megjelenését mérte fel (homlokzat, kirakat, bútorzat, megvilágítás, tisztaság, stb.), a de ezen túlmenően kiterjedt vásárlókat (szolgáltatást igénybe vevőket) érintő fize­tési módokra, az alkalmazot­tak megjelenésére és az írásos panaszok mennyiségére is. Az Amit a beérkezett adatok fel­dolgozása és az önkormány­zati közös hivatal és a tanács tagjai közreműködésével fel­állított bizottság tapasztalatai alapján értékelte a felmérés­ben résztvevő vállalkozáso­kat. Felállított egy sorrendet és javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a minőségi környezetben ma­gas színvonalú szolgáltatást nyújtó vállalkozások milyen elismerésben részesüljenek. A javaslat lényege, hogy az épít­ményadó-fizetési kötelezett­ségüket hiánytalanul teljesítő vállalkozások a ténylegesen befizetett építményadó mérté­kéhez igazodó önkormányzati támogatásban részesüljenek. Tekintettel arra, hogy a bel­városban kisebb alapterületű ingatlanokban történik a te­vékenység ellátása, a Minőség Tanács a támogatás megálla­pítását övezeti besorolás alap­ján differenciált mértékben tartotta indokoltnak. Ennek érdekében három kategóriára osztotta a város beépített terü­letét: belváros, magas beépí­tésű lakóövezet, kertvárosi és külterületi városrészek. Az önkormányzati képvise­lő-testület ezeket a javaslato­kat elfogadta, így a támogatás mértéke az I. övezetben a be­fizetett építményadó 40%-a, a II. övezetben 30%-a, míg a III. övezetben annak 20%-a lett. (folytatás a 3. oldalon) A versenyben legtöbb pontot a Fish­ Optika szerezte meg (Fotó: Györkös) AGYKONTROLL TANFOLYAM AJKÁN Stresszkezelő és elmefejlesztő módszer 40 órás, 4 napos agykontroll tan­folyam keretében. Akkreditált tanfolyam, elvég­zése 40, egészségügyi szakdol­gozóknak 19 kreditpontot ér. Időpont: november 30-december 1- december 7-8. Helyszín: AJKA, ZENEISKOLA 8400 Ajka, Városliget, Jubileum park 1. Jegyértékesítés: Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ 8400 Ajka, Szabadság tér 13. Telefon:88/210-252 Érdeklődni: a 1/488-0118 és a 06-20/969-0059 telefon­számon és a www.agykontroll.hu lapon lehet. Agykontroll Lappföldtől a Tóvidékig Finnország természeti értékei volt az első témája október 15-én, kedden az Ajkai Magyar-Finn Baráti Egyesület 2013-as Észa­ki Fények - Ismerjük meg Finnországot című bérletes szabadegyetemi előadásso­rozatának. Az előadó Hó­bor József földrajz szakos tanár volt. A megjelent „egyetemi hallgatókat” Rédling Niko­letta, a finnbarát egyesü­let elnöke köszöntötte, aki bevezetőjében elmondta, hogy a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő­­központban megrendezett programsorozat idén már a negyedik évfolyamába lé­pett. Hóbor József előadásá­ban megismertette a meg­jelenteket Finnország ter­mészeti adottságaival, vala­mint Európa, illetve a Föld kialakulásával, szemléltette az északi ország földraj­zi, domborzati viszonyait. Kitért az éghajlati adottsá­gokra, a növényzet alakulá­sára, az állatvilág sokszínű­ségére. Finnország minden táját bemutatta, Lappföld­től egészen a Tóvidékig. Az előadó kőzetekkel illuszt­rálta a skandináv állam ás­ványkincseit, ezzel is színe­sítve, megfoghatóvá téve az előadásának témáját. A szabadegyetemi elő­adássorozat november 28- án, csütörtökön 17 órakor folytatódik. Akkor Pegánné Göntér Szilvia, Szabó-Né­­meth Adrienn pedagógusok és a Bródy Imre Gimnázi­um diákjai számolnak be finnországi útjukról, vala­mint a Comenius program­ban történő részvételükről, aminek keretében a közép­­iskolások október elején fo­gadták - többek közt - finn társaikat is.­ ­A HÉT EMBERE Vasoklevél hatvanöt éven át kifejtett szakmai tevékenyéségének elismeréseként Az önkormányzat ok­tóber 28-án köszöntötte a több évtizede végzett nyug­díjas pedagógusokat, vas, gyémánt és arany diplo­mát adva át azoknak, akik életük során helytálltak az óvodákban,az általános iskolákban és a középisko­lákban. Karányi Józsefné, aki a Soproni Óvónőképző Intézetben 1948. október 12-én szerezte oklevelét, hatvanöt éven át kifejtett, értékes szakmai tevékeny­ségének elismeréseként vasoklevélben részesült. Tudósításunk az emlékdip­lomák átadásáról a 2. olda­lon. KÖZÉPPONTBAN Költség (el nem) vetés Szokatlan dolog történt a legutóbbi képviselő-testületi ülésen: egyhangú igennel fogadták el a jövő évi költségve­tési koncepciót. Azért is volt különösen szokatlan, mert a költségvetésre a mindenkori ellenzék mindenhol, úgy­szólván hagyományosan, nemmel szavaz. Ajkán ennél kevésbé frekventált témákban sem volt korábban ritka a durvaságig fajulóan éles vita, a város eladósodottsága pe­dig kedvenc vesszőparipája volt az országban kormány­zó, városunkban azonban ellenzékbe szorult párszövet­ségnek. Ehhez képest most a Fidesz és a KDNP frakciója is igennel szavazott a koncepcióra, pedig az még egy öt­­százmillió forintos hitelfelvételt is engedélyez az önkor­mányzatnak. Csoda történt? Igen, minősíthetjük akár kisebb cso­dának is, de igazából nem az önkormányzati ülésen tör­téntek adták a csoda magvát. Egyszerűen szólva: ez egy olyan költségvetési koncepció volt, amire igen nehéz lett volna nemmel szavazni. Előkészítőinek úgy sikerült el­osztaniuk a megszerezhető forrásokat, hogy azok képe­sek lehetnek biztosítani a város működését és végre jut belőlük a szükséges fejlesztésekre is. És ami nagyon fon­tos, mert itt van a (csoda)kutya elásva: a fejlesztésekből jut minden területre. Vagyis - fogalmazzunk továbbra is a lehető legegyszerűbben és csak a lényegre koncent­rálva - a lakosságnak nem a választáson leadott voksai, hanem jogos igényei számítottak a pénzek odaítélésénél. Az a képviselő pedig, akinek a körzete végre megkaphat egy-egy régóta vágyott felújítást, létesítményt stb., nehe­zen szavazhat pártszimpátia - vagy éppen pártantipátia - alapján nemmel a koncepcióra. Nem véletlen, hogy mind a vita során, mind későbbi nyilatkozataikban azt hangsúlyozták a képviselők, hogy örülnek a források egyenletesebb elosztásának, annak, hogy a korábban magukat elhanyagoltnak érző külterü­leteknek is jut a költségvetési pénzekből. Az ellenzékiek persze siettek hozzátenni, hogy a koncepció megvalósu­lását is szigorúan ellenőrizni fogják - de hát ez a dolguk. Hozzáteszem: nemcsak nekik, hanem a kormányzó oldal képviselőinek is. Az ülésről egy váratlan megbetegedés miatt „beugró­ként” egy Ajkát kevésbé ismerő veszprémi kolléganőm tudósított. A végén - magánbeszélgetésben - azt mondta: jó érzés egy olyan testület munkáját látni, amelyik ilyen tárgyszerűen és összhangban tud dolgozni városáért ahe­lyett, hogy terméketlen politikai vagdalkozásokkal mú­latnák az időt. Amire persze többen is kapásból rávágták, hogy ezt azért ne kiabáljuk el... Mindenestre, sokak óha­ja, hogy ebből a hozzáállásból napi gyakorlat legyen! Láng György Géza

Next