Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2016-10-28 / 36. szám
29. évfolyam, 36. szám A város lapja 2016. október 28., péntek ÜNNEP A legszörnyűbb, hogy magyar lőtte a magyart Nem engedünk az ’56-ból! Méltó módon, érzelmekre és értelemre egyaránt ható rendezvénnyel emlékeztek meg városunkban az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról. A megemlékezés fáklyás felvonulással kezdődött, a menet a Kaszinó épülete elől indult és a Templom-dombi emlékműnél ért véget, ahol az ünnepi műsor zajlott. Először Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke mondta el ünnepi beszédét. 1956. októberét idézve Márai Sándor verséből vett részlettel rámutatott: „egy nép azt mondta: Elég volt.” Elég volt a rettegésből, a kitelepítésekből, a kínzásokból, az éhezésből, a koncepciós perekből, az „aki nincs velünk az ellenünk van” elvű kormányzásból! Elég volt a zsarnokságból! A nemzet tehát felkelt, ünnepelt, majd egy emberként harcolt is. Mert akik néhány nappal korábban együtt meneteltek, azok később vállvetve harcoltak, miközben senki nem kérdezte a másikat, te ki vagy, miért vagy itt, miben hiszel... Mert ugyanabban hittek mindannyian: a teremtőalkotó békés munkában, az összefogásban, és mindennek feltételében: a testi-lelki szabadságban, az őszinte szóban, a nyílt beszédben - hangzott az ünnepi beszéd. Horváth Tibor a továbbiakban leszögezte: az agresszort segítségül hívók, a forradalom utáni megtorlást elrendelők és végrehajtók vérrel, az áldozatok vérével írták be magukat a történelembe, és az áldozatok vérébe mártott tollal írták ki magukat a nemzetből!! Mert akik idegen megszállók által segítve, ártatlan honfitársaik vére által szerzik és tartják meg a hatalmat, azok nem tartozhatnak közénk! A szónok kiemelte, hogy 1956 nem csak példaként áll előttünk, de feladatot, célt is adott: soha többé ne lehessen egyetlen eszme kontrollálatlan uralma, soha ne silányítsák népünket idegen érdekek kiszolgálóivá! És ha egykori, távoli elődeink azt mondták: nem engedünk a 48-ból, akkor mi tegyük jelszavunkká, és mondjuk ki együtt: nem engedünk az 56-ból! — zárta beszédét Horváth Tibor. Ezt követően a Pannon Várszínház művészei adtak verses-zenés irodalmi műsort, majd koszorúzás következett: városunk önkormányzatának képviselői, a pártok és a civil szervezetek helyezték el koszorúikat az emlékmű előtt. Az ünnepi rendezvényt az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar közreműködése tette teljessé. * * * Felszakadtak a sebek, előjöttek a régi emlékek, könnyeket csalt az emberek szemébe Toldi Éva tanár, újságíró 1956-ról tartott előadása az ajkarendeki művelődési házban, ami a végén baráti beszélgetésbe csapott át. A jelenlévők közül többen is elmesélték, hogyan élték meg az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Volt, akinek ez akkor jó móka volt, de olyan is, aki nem értette, hogy hova tűnt négy évre a férje. - A legrosszabb az volt, hogy nem tudtam, mi volt a bűne, hacsak az nem, hogy engem vett el - mesélte kicsit viccesen a 81 éves nyugalmazott tanítónő, Dallos Gizella. Ilyen rendhagyó módon emlékeztek Ajkarendeken az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára október 22-én. Toldi Éva a szakrális költészeten keresztül mutatta be, hogy milyen is volt 1956. A Népek Krisztusa, Magyarország címre hallgató előadásában a bibliai Jelenések könyvétől kezdve magyar költők verseivel vezetett végig bennünket azon, ahogy a szocialista költők ráébredtek arra, hogy nem jó az a politika, amit ők szolgálnak, és megmutatta szembefordulásukat a politikával. Vetítését diával, Csizmadia Zoltán festményeivel illusztrálta, archív fotókkal és versekkel színesítette. A magyar költők versei mellett korabeli hangfelvételek is megszólaltak, így többször hallhatta a maroknyi ember például Sinkovits Imrét verset szavalni. Toldi Éva arra is rámutatott, hogy 56 után hogyan látták a költők a forradalmat. Záró gondolatként Toldi Éva saját gyermekkori emlékeit is felidézte (1956-ban hatéves volt). Elmesélte, hogyan bujkáltak a pincében, és hogyan vitték el nemzetőr édesapját a rendőrök. Története után a megjelentek közül is többen felidézték emlékeiket. Köztük a cikkünk elején már említett Dallos Gizella, aki visszaemlékezését e szavakkal fejezte be: Az a legszörnyűbb ebben az egészben, hogy magyar lőtte a magyart. * * * Az egykori bányairoda falán elhelyezett emléktáblánál idézte fel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit Gerencsér Hilda önkormányzati képviselő, a Csingervölgyért Egyesület elnöke. A civil szervezet tagsága minden évben megemlékezik az eseményekről, fejet hajt a hősök emléke előtt. Az idén Poór Andrásné Tatai Izabella a saját és férje emlékeiből idézte fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. Ő elsős gimnazista volt akkor, későbbi férje pedig érettségire készült. Szimeiszter Imre, a bódéi Nosztalgia nyugdíjasklub tagja verset mondott. F.P.T. - H.T. - T.A. A hagyományoknak megfelelően a Kaszinónál gyülekeztek a fáklyásmenet résztvevői (Fotó: Györkös) Toldi Éva a szakrális költészeten keresztül mutatta be Ajkarendeken, hogy milyen is volt 1956 (Fotó: Fotó) A HÉT EMBERE Határozott, intelligens személyiség, aki sosem fogy ki a történetekből. Képesítéseinek száma szinte megszámlálhatatlan, többek között pedagógia szakos és műszaki tanár, közgazdász, válságmenedzser, illetve gépészmérnök, aki mindezek mellett kiváló sakkozó is egyben. Hardicsay Péter neve talán ismeretlenül cseng az ajkaiaknak, ám a sakk kedvelőinek nem kell bemutatni, hiszen nemzetközi sakkmester, nemzetközi versenybíró és FIDE edző is. A nagy tudású férfi nyugdíjasként döntött úgy a közelmúltban, hogy Ajkára költözik, mert tervei vannak az itteni fiatalokkal és idősekkel, sőt a várossal is. Az Ajka Városi Amatőr Schnur Sakkegylet (Ajkai ASSE) és a Bányász Sportkör Ajka (Bányász SK Ajka) csapatai edzőjükké fogadták, így a célkitűzései nem tűnnek megvalósíthatatlannak. Szerinte ugyanis a sakk nemcsak játék, hanem művészet és egyben gyógymód is. Egy lehetőség, hogy a másik nézőpontjába helyezhessük magunkat, ezért analógiás sakkoktatást szeretne Ajkán indítani, amiből komoly szakág lehet. Vallja, hogy az általa kitalált rendszer az időseknek mentális rekreáció, míg a fiataloknak egy kitűnő alap a fejlődésre, amivel a tanulás (is) könnyebben megy. Az oroszul, angolul és németül egyaránt folyékonyan beszélő férfi szerint őt magát is a sakk segítette a különféle képességek és végzettségek megszerzéséhez. Következetes ember létére minden tette megfontolt, de ha kell, gyorsan is tud jól dönteni. Ezt bizonyítja, hogy néhány hete megnyerte az országos Magyar Senior Villám Egyéni Bajnokságot. Egy lány édesapja, szívesen vezet és olvas, kedveli a komolyzenét. Jó kedélyű, fitt ember, aki lát potenciált a városunkban, hiszen itt akarja megvalósítani elképzeléseit. (Fotó: Györkös) A forradalomról vetélkedtek Tudták, hogy a velük azonos korú fiatalok némelyike is részt vett a forradalomban 1956-ban. Nyolcadik osztályosoknak szervezett vetélkedőt az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója tiszteletére a Nagy László szabadidőközpont ifjúsági programszervező csoportja. A programon hat csapat, két városlődi és négy ajkai vett részt szerdán, október 19-én a szabadidőközpontban. Márai Sándor Mennyből az angyal című versével kezdődött a több, mint két órás versengés. A költeményt Babics Valéria, a Nagy László szabadidőközpont igazgatója szavalta el. A háromfős csapatok között tíz feladat pontszámai alapján dőlt el a sorrend. A diákoknak az 1956-os forradalom jelszavait kellett kiválogatniuk, majd a harcok helyszíneit meghatározniuk, és leírás alapján kitalálni, hogy a forradalom mely szereplőjéről van szó a történetben. Volt képkirakó, kakukktojás keresés, és előzetesen plakátot kellett készíteniük. A zsűri elnöke Horváth Csaba, a magyarpolányi általános iskola magyar és történelem szakos tanára volt, tagjai Gaál Zsigmondné nyugalmazott magyar szakos tanár és Babics Valéria. A csaknem másfél órán át tartó versenyen mindegyik csapat jócskán szerzett pontokat, csupán jelentéktelen különbség volt közöttük. Két csapatnál pontegyenlőség alakult ki, így ők villámkérdéseket kaptak. Az válaszolhatott, aki előbb jelentkezett. A zsűri elnöke azt nem árulta el, hogy hányadik helyezés a tét, így fokozta az izgalmat. A kérdéseknél a Fekete-Vörösmarty iskola diákjai adtak gyorsabban választ. Az eredmény kihirdetésekor tudták meg, hogy ők lettek a harmadikok. Az iskolát Takács Levente, Tóth Zsófia és Nardai Alina képviselte. Második helyen végzett a városlődi iskola egyik csapata. A vetélkedőt a Borsos iskolás Pomper Alexandra, Piri Luca és Piri Kata nyerte. Az ő jutalmuk egy kirándulás a budapesti Terror Háza múzeumba. A helyezetteken kívül a Szent István Király Általános Iskola két csapatot indított, amelyekben Kocsor Bori, Hornyák Dina, Schenek Boglárka, illetve Antal Dániel, Erdősi Szabolcs és Englert Marcell szerepelt. (ta) A vetélkedő nyertese a Borsos csapata lett (Fotó: Györkös)