Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2016-07-15 / 25. szám

29. évfolyam, 25. szám A város lapja 2016. július 15., péntek HAGYOMÁNYÁPOLÁS Német nemzetiségi hétvége volt Rendeken j A történelemben semmi sem csak fehér vagy fekete Ajkarendeken Német Nemzetiségi hétvégét tartottak jú­lius elsején, másodikén és harmadikén. A településrész fontosnak tarja a német anyanyelv, kultúra és hagyomá­nyok ápolását, ezért a programsorozatuk is ezek jegy­ében zajlott. A nyitónap pénteken 19 óra­kor kezdődött a Regenbogen Német Nemzetiségi Művelődé­si Házban. Az est házigazdája Tölti János művelődésiház-ve­­zető volt, aki fogadta és köszön­tötte a vendégeket. Hagyományok mindig vannak, voltak, ez a három nap hagyományaink alapján telik el - ígérte megnyitójában Tölti Zoltán, Ajka Város Német Nemzetiségi Önkormányzatá­nak elnöke. Az est folyamán az Ajka­rendeki Német Nemzetisé­gi Dalkör daloskönyvével is megismerkedhettek és meg is vásárolhatták a jelen lévők. A könyvről, valamint a könyvben lévő dalokról, azok gyűjtéséről és a dalkörről Csáky Istvánná Kati, a dalkör vezetője osztotta meg gondolatait. A most bemutatott dalos­­könyben 146 dalt sikerült ös­­­szegyűjteni, egytől egyig né­met nyelven és kottázva. Ezek között számos olyan kincsnek nevezhető dal is található, ame­lyek az évek során feledésbe me­rültek volna. A dalkör nemcsak összegyűjtötte, hanem számos, a könyvben szereplő dalt már meg is tanult, melyeket be is mutattak a közönségnek. A második blokkban ismét a művelődési ház vezetője ra­gadta magához a szót. Megkért mindenkit, hogy forduljon meg, mert a hátuk mögött az asztalo­kon egy makettkiállítás látha­tó, Stahl Tibor, Fülöp Róbert és Pais Zoltán gyűjteménye. Akik nem csak gyűjtők, hanem saját maguk készítik el a kiállított darabokat. Egy-egy modell 4-5 hónapig is készül, két-három órás napi munkát feltételezve. Stahl Tibor a hintókat, akárcsak az őseink, fa és vörösréz felhasz­nálásával készíti. Az est befejező blokkja Os­tor Dániel káplán előadása volt a tékozló fiúról. A káplán egy Rembrandt képet hívott ehhez segítségül. Kielemezte a tékozó fiút, Isten elveszett bárányát, aki valamikor régen fellázadt, és ki­kérve részét elhagyta otthonát, majd eltékozolta az örökség rá­eső részét. Ezzel kirekesztette magát a család kötelékéből. Ám a történet vége a hazatérés. Az idegen földön sok megaláztatást és nélkülözést elszenvedett fiú életében eljön a pillanat, ami­kor eszébe jut az otthon melege. S bár tisztában van elkövetett tettével, s a távozását követő életét terhelő bűnök súlyával is, mégis a hazatérés mellett dönt. Döntése, nyilvánvalóan az átél­tek hatására, most helyesnek bi­zonyul. Ahogy kiszakadásával az egész családra hoz bajt, most hazatérte is felbolydítja a család nyugalmát. Mindenkinek színt kell vallania. Erről a színval­lásról szól Rembrandt képe. Az előadást szombaton este kilenc órától láthatták Ajkarendeken az iskola mögötti színpadon. A nemzetiségi hétvége má­sodik napja elég sütősre sikere­dett. Sült a lángos, Nándi kol­básza, az Ezer ízes palacsinta és a nagy melegben bizony azok zsírja is, akik kimerészkedtek a szabadba. Igaz a szervezők ko­moly sátorrendszerről és a No­­mádia büféjének köszönhetően friss hideg sörről is gondoskod­tak. Ami bizonyára különösen jólesett azoknak, akik már dél­előtt nyolc órától részt vettek az Erdősi Mihály nemzetiségi futballkupán. Természetesen nem marad­hatott el a hagyományos főző­verseny sem, amelynek során mindenkit megvendégeltek a lángosaikból, amelyeket össze­sen 12 kiló lisztből hat család készített el, s aminek eredmé­nye több mint 200 db kisütött lángos volt. A csapatoknál hagyományos és különleges alapanyagokból készültek a bográcsban a gu­lyások és a pörköltek. Nem is tudott dönteni a zsűri az esti értékelésnél, így végül minden csapat kapott ajándékot. Persze nem csak főzőcské­ből állt a szombat délután. Volt légvár, arcfestés, kézműves-fog­lalkozás, gyereksarok, kutyás bemutató, és Kiss József nemes­vámosi betyár is tiszteletét tette Ajkarendeken. Este nyolctól Schupp Gabriel­la és Ott József színészek operett slágerekkel kápráztatták el a szépszámú közönséget az iskola mögötti nagyszínpadon. Ezzel megalapozván a jókedvet az est fő attrakciójára. A Tékozló fiú című rockoperát az ajkarendeki színjátszók adták elő, bevonva Ajkarendek népét is az előadás­ba. A szombati napot Pék Atti­la és felesége zárta élőzenével a sportpályán. Vasárnap egy kicsit tovább pihenhettek a rendekiek, de 11 órakor már várta őket a temp­lomban Schwarcz Márton plé­bános, aki az ünnepi misét né­met nyelven celebrálta. A mise után a két világháború hőseiről és a kitelepítésről emlékeztek meg. Ünnepi beszédet mondott Tölti Zoltán, amelyben kiemel­te, hogy semmi sem fehér vagy fekete. A történelem ennél sok­kal bonyolultabb. Úgy fogalma­zott, hogy az egyszerű emberek oda sodródtak, ahová sorsuk vitte őket és ez sokszor megbé­lyegzést is jelentett számukra. A világháborús hőseink em­lékét megőrizzük mondta a műsorvezető, majd felkérte a megemlékezőket a koszorúk el­helyezésére az emlékműnél. A vasárnapi ebéd után még egy utolsó felvonás várt a falu lakosságára. A nemzetiségi kul­turális műsor az iskola udva­rából felvonulással kezdődött. Elsőként a legkisebbeknek, a Regenbogen Német Nemzetisé­gi Óvoda tánccsoportjának vi­dám táncát csodálhattuk meg. Majd őket követték a Lascho­­ber Mária Német Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola táncosai. A programban fellépett még az Ajkarendeki Német Nemzeti­ségi Énekkar, a Mozgássérültek Ajkai Egyesületének Énekkara, a Magyarpolányi Német Nem­zetiségi Énekkar, az Ajkaren­­dekért Egyesület tánccsoportja, s végül a rendezvénysorozat zárásaként a városlődi Pergő Rozmaring tánccsoport fiatal táncosainak tapsolhatott a kö­zönség. F.P.T. Harmonikaszóra vonultak fel az ifjú táncosok (Fotó: Fotó) Bibliai tanítások énekhangon Az Ajkai Református Egyházkö­zség templomában, a belváros­ban láthatták, hallhatták a Millar Choral kamarakórus koncertjét az érdeklődők június 27-én este. Sándor József református lel­kész üdvözölte a kanadai kórus fiatal tagjait és a padsorokban helyet foglaló hallgatóságot. A kórus a Szentírást idézte fel, hirdette az evangéliumot, így a hang, az ének által közve­títette a bibliai tanításokat, a rendkívül fiatal Jessica Evans dirigálásával. Szívet melengető énekhangok, dallamok szólaltak meg számunkra kevésbé ismert szerzőktől, de a világszerte nép­szerű Halleluja is felcsendült Joseph F. Martin változatában, a hallgatóság nagy örömére. Az énekek között a Bibliából olvas­tak fel idézeteket. A kivetítőn pedig azonnal láthatta mindenki a hallott énekek bibliai üzeneteit magyarul. Amie Armstrong, a kanadai in­tézmény professzora is elkísérte a fiatal kórustagokat. Ő a tanítá­sában Jónás történetét hirdette. Párhuzamot vont Jónás és Jézus között. A koncert befejezéseként Sándor József református lelkész köszö­netét, háláját fejezte ki a kanadai testvéreknek. Örömmel állapítot­ta meg: jó látni, hogy Isten örökké való szeretettel szeret nem csak itt a földnek ezen a felén, hanem túlsó felén is. Cs.B.É. A HÉT EMBERE Munkáját hivatásnak tekin­ti, huszonkét éves pályafutása alatt széleskörű szakmai ta­pasztalatot és gyakorlati tudást gyűjtött össze, amit kezdetek­től a város szolgálatába állít. A helyi közigazgatás egyik kulcs­figurája, de a kistérségben is lát el feladatokat. Dr. Jáger László címzetes főjegyző Ajkán szü­letett és itt is érettségizett az Ipari Szakközépiskolában. Fő­iskolára Győrbe és Szombat­helyre járt, ahol tanítói, illetve történelem szakos tanári okle­velet szerzett. A Szegedi Tudo­mányegyetem Jogtudományi Karán jogászként végzett, amit követően előbb közigazgatá­si majd jogi szakvizsgát tett. 1994-ben kezdte közigazgatási pályafutását gyámügyi terüle­ten, 1997-től az újonnan létre­hozott Gyámhivatal vezetője­ként dolgozott tovább. Az ön­­kormányzat képviselő-testü­­lete 2000-ben választotta meg városunk jegyzőjévé, feladat­körét 2013-tól az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal létre­hozásával Halimba és Öcs tele­pülésekre kiterjedően is ellátja. Kiváló szakmai tevékenysége elismeréseként 2008 óta cím­zetes főjegyzői kitüntető címet is birtokol, amit csakis olyan jegyzőnek adományozhat a képviselő-testület javaslatára a miniszterelnök, aki legalább tíz éve tölti be ezt a tisztséget és a szakmai szervezetek egyetér­tése mellett (korábban a Köz­­igazgatási Hivatal, jelenleg­ a kormánymegbízott támogató véleményével rendelkezik. Dr. Jáger László korábbi tanulmá­nyaiból eredően elsődlegesen a történelmi tárgyú szak- és szépirodalom kedvelője, de ér­deklődést tanúsít a képzőmű­vészeti és helytörténeti kiállítá­sok iránt is. Hitvallása szerint fontos a precíz feladatellátás és a helyi közigazgatás szolgálta­tó, ügyfélközpontú jellegének erősítése. Minden napot ilyen szellemben tölt el és kollégáit is a megoldás-orientált hozzá­állásra biztatja. Munkája nagy felelősséggel jár, de mivel a köztudatban ez nincsen annyi­ra jelen, így szerkesztőségünk a július elsejei Köztisztviselők Napjához kapcsolódva ezúton ismeri el a jegyző eddigi tevé­kenységét. (Fotó: Györkös) A tánc az élet fűszere Nagy érdeklődés mellett tartotta meg tizenegyedik évzáró gálaműsorát a Bahar Orientális Tánc és Kulturális Egyesület a szabadidőközpont színháztermében július kilen­cedikén. A 23 műsorszám­ból álló, több, mint két órás előadásban a nézők láthattak fátylas táncot, arab popot, le­­gyezőfátylas táncot, dobszó­lót, modern orientált, iraki mixet. A többségében fiatal hölgyek egy része a mozgás öröméért csatlakozott a csoporthoz, másokat a keleti kultúra, a fel­lépési lehetőség vonz, vagy az összetartó, baráti társasághoz kíván tartozni. A hastánc nem a nádszálkarcsú hölgyek mű­faja, a molettebbek is el tudják sajátítani azt. A nőiesség min­denkiben kibontakozik, és ke­cses, lágy mozgású, magabiz­tosabb nőként élik az életüket. A csoport vezetője elmond­ta, hogy a múlt évben nemzet­közi versenyen is részt vett a csoport, valamint szokásuk­tól eltérően szóló kategóriá­ban is kipróbálták magukat. Többnyire csoportosan szere­pelnek, ezzel is kifejezve azt, hogy ők egy nagy család. Szó­lóban két arany és egy ezüst minősítést kaptak. - A tánc számomra az élet fűszere, önismereti tréning, amely felfedi rejtett képessé­geinket, megmutatja önma­gunkat, tükröt tartva elénk. Látunk benne jót is, rosszat is. A jót még jobbá tesszük, a rosszat megpróbáljuk korri­gálni - így vall magáról Sipő­cz Andrea. A táncos hölgyek már kül­földön is vendégszerepeltek, részt vettek Erdélyben az Oroszhegyi Szilvafesztiválon 2007-ben és 2008-ban. Fel­léptek többek között a zánkai bornapokon, az ajkai borna­pokon, a Merlin színházban Budapesten, a csepregi tánc­találkozón és a Művészetek Völgye programján. T.A. Az orientális táncok egyre népszerűbbek városunkban is (Fotó: Györkös)

Next