Ajka - Ajkai Szó, 2017 (30. évfolyam, 1-42. szám)

2017-06-30 / 22. szám

Ajkai Szó Középpontban a Városi Bölcsőde fejlesztése Intézmények fejlesztéséről tárgyalt Ajka Város Önkor­mányzata június 21-én a Városházán. A megbeszélést elsősorban az hívta életre, hogy feszültségek vannak a bölcsődei ellátásban, mert nagyon kihasználják a férő­helyeket. Az idősotthonokban hasonló a helyzet, mivel hosszú a várólista. Sportolók számára rehabilitációs köz­pont létrehozása is felmerült. Schwartz Béla polgármester nyitotta meg a tárgyalást, aki hangsúlyozta, hogy a város alapvető szerkezeti ellátásá­ról van szó, ezért az időt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontos kérdés, hol történjen a fejlesztés. Megvásárolták a régi teniszpálya környé­két, a Súlyfürdő épülete is az önkormányzat tulajdoná­ban van. A Kaszinó melletti zöld területen helyeznék el a bölcsődét és az idősek ottho­nát. A rehabilitációs központ megvalósítása azonban kér­déses. Venczel Antal, az Építési és Városgazdálkodási Iroda irodavezetője szerint legfon­tosabb a bölcsőde helyzeté­nek megoldása, ami három­féle módon képzelhető el. Az egyik a meglévő épület bőví­tése. Minden kiszolgáló blokk adott a helyszínen, viszonylag kis beruházással a jelenlegi probléma orvosolható lenne. Egyúttal viszont egy nagyobb területet el kellene venni a Hétszínvirág Óvodától. A másik lehetőség a Súlyfürdő átalakítása lenne, viszont az épület bővítése nem megold­ható egy bölcsőde számára. Új intézmény építésére sajnos egyelőre nincs pályázati lehe­tőség. Zsohár Veronika, a Városi Bölcsőde intézményvezető­je elmondta, hogy jelenleg 24 kisgyereknek nem tud helyet biztosítani az intézmény, eh­hez két csoportszobára lenne szükség. A meglévő épület bő­vítését tartaná célszerűnek. Ráczné Németh Csilla, az Ajka Városi Óvoda intéz­ményvezetője a felvetésekre úgy reagált, hogy át kell gon­dolni, mekkora területet ven­nének el az óvodától, mivel meg kell lennie az előírt négy­zetméternek a kicsik számára. Arról is tájékoztatott, hogy intézményeikben vannak üres csoportszobák, ezért esetük­ben nem kell új épületben gondolkodni, ha emelkedne a létszám. Mihályi Melinda, a Szociá­lis Szolgáltató és Gondozási Központ igazgatója, az idő­sellátásban jelentkező megol­dandó feladatokra hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy a három idősek otthonába való bekerülésre az adatok szerint 144 a várakozók létszáma. Továbbá nehézséget jelent az otthonukban élő idősek nap­pali ellátása. Javaslata szerint aktuális lenne a padragkúti Idősek Klubjának behozatala a városba, mert nagyobb len­ne a kihasználtsága. A szoci­ális konyha is gondot okoz, a feladatellátás megnövekedése miatt elégséges minősítést ka­pott, mert nem felel meg az előírásoknak. Véleménye sze­rint egy új intézményt kellene létrehozni, ami kiszolgálná a város igényeit. Geri Gyula, az FC Ajka elnö­ke és a Sportváros Nonprofit Kft ügyvezetője arról számolt be, hogy piaci alapon műkö­dő rehabilitációs központot szeretnének a Súlyfürdőből kialakítani. Ettől azonban el tudnak tekinteni, más módon is megoldható a sportolók re­habilitációja. Hornyák Attila főépítész arról beszélt, hogy városkép szempontjából is meg kell vizsgálni a kérdést. A szak­ember véleménye szerint egy magasabb épülettömeg len­ne jobb, ezért idősek otthona építését javasolta. A bölcsőde esetében a meglévő intézmény fejlesztését tartotta megfelelő­nek. Tóth Gergely stratégiai és fejlesztési referens tájékozta­tása szerint a pályázat bölcső­de bővítésére ad lehetőséget, melynek benyújtási határideje augusztus 15. Egy új intéz­mény létesítése számos ne­hézségbe ütközik, a meglévő bővítését tartja megfelelőnek pályázati szempontból. Az idősek otthonára nincs pályá­zat. Felvetette, hogy a szociá­lis konyha tekintetében utána kellene járni, van-e valame­lyik intézményben kihaszná­latlan konyharész, ami erre alkalmas lenne. Az egyeztetésen megálla­podtak, hogy beadják a pá­lyázatot a bölcsőde jelenlegi telephelyének bővítésére, po­zitív elbírálás esetén két cso­portszobával bővül majd az intézmény. Az idősek otthona ügyében további vizsgálatok szükségesek, valamint a reha­bilitációs központ megvalósí­tása is nyitott kérdés maradt. Rücker Éva Az Európai Unió a fiatalok szemével Ajka testvérvárosa, Unna felhívására három helyi kö­zépiskola is bekapcsolódott egy közös projektbe, amely az Európai Unió jövőjét dol­gozta fel a fiatalok szemszö­géből, így a Bródyból, a Fe­­kete-Vörösmartyból, illetve a Bánkiból is egy-egy tanár és diák látogathatott el a né­met városba a közelmúltban, hogy az Európa-hét kere­tében részt vehessenek egy nemzetközi projektnapon. Az unnai Geschwis­­ter-Scholl-Gymnasium egy iskolai együttműködések­re építő projektet indított el 2017-ben, ahol német, ma­gyar és lengyel iskolák di­ákjai gondolkodtak és dol­goztak együtt az Európáról alkotott jövőképen. Európa a világ leggazda­gabb belső piacává fejlődött, ami az itt élő polgároknak politikai és gazdasági stabi­litást és szabadságot biztosít. Azonban nem minden em­ber tud vagy akar az euró­pai integráció vívmányaiban egyenlő arányban részesülni. Szociális egyenlőtlenségek, migráció és integráció, bizo­nyos társadalmi csoportok alacsony politikai részvétele, Európa-szkepszis, nemzeti és populista mozgalmak jel­zik példaértékűen az európai társadalmak közötti régi és új törésvonalakat. Hogyan lehet az említett nehézségek ellen hatékonyan fellépni? Hogy néz ki az európai tár­sadalom jövője és a fiatalok­nak milyen európai víziójuk van? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a vá­laszokat a diákok a projekt során, eleinte az interneten folytatott kommunikációval, plakátokkal, prezentációk­kal, de hogy véleményüket élőben is kifejthessék, Un­­nóban az Európa-nap kereté­ben találkoztak. A diákok családoknál lak­tak, ami remek alkalmat biztosított számukra a nyel­vgyakorlásra. A Geschwis­­ter-Scholl Gymnasiumban bepillantást nyertek a helyi nyelv- és irodalomoktatás­ba, valamint a német iskola­­rendszer sajátosságaiba. A projektnapon a Stadt­­halle-ban a magyar, német és lengyel diákok által el­készített munkákból nyílt kiállítás, filmeket is néztek a résztvevők és vitaműsort hallgattak, majd városnézés­re invitálták őket a helyiek, így megnézték a Lichtkunst­­museumot is, amit egy régi sörfőzdéből alakítottak át fényművészeti kiállítássá. Az ajkai delegáció minden tagja hasznosnak találta a pro­jektet, hiszen általa más kul­túrákkal és nemzetközi prob­lémákkal ismerkedtek meg és az idegennyelvtudásukat is használták. SzR. Bóday Gábor 120 éve született A Bódéért Hagyományőr­ző Egyesület immáron kilen­cedik éve emlékezik meg az egykori ajkai Kőszénbánya Rt. bányaigazgatójáról, Bóday Gáborról. Születésének 120. évfordulóján a tiszteletére fel­állított emléktáblánál, a róla elnevezett utca elején június 14-én gyűltek egybe tisztelői. Az eseményen jelen voltak a családtagok: dr. Csontos Lászlóné Bóday Alexa és Bó­­dayné Blaha Judit, továbbá a városvezetés képviseletében Utassy István önkormány­zati képviselő is. A megem­lékezésen részt vett az Ajkai Bányász Nyugdíjas Szakszer­vezet, a Padragi Bányász Ha­gyományőrző Kör, a Bányász Kulturális Egyesület, a Bá­nyász Hagyományápoló Klub, a Csingervölgyért Egyesület és a Nosztalgia Nyugdíjas Klub. A Bódéért Hagyományőrző Egyesület, mint a bányászati hagyományok helyi ápoló­ja, magasztos célul tűzte ki a településhez kötődő fontos bányászati személyiségek te­vékenységének a felkutatását, megismertetését, valamint megőrzését az utókor számá­ra. Közöttük Bóday Gábor jelentős helyet foglal el. Hor­váth Károly, az egyesület el­nöke felelevenítette a Czeke­­lius Günther néven született vasokleveles bányamérnök, bányaigazgató életének főbb állomásait. Elmondta, hogy nevéhez fűződik a frontfej­­téses technológia első ma­­gyarországi alkalmazása, bá­nyák bővítése, a Jolán akna és a padragi új bányaüzem megnyitása. Érdemei voltak a világ első kriptont előállító gyárának a létrehozásában. A szénbányászatra épülő erőmű, majd a timföldgyár és alumíniumkohó megépítése nagymértékben hozzájárult Ajka városi rangra emelkedé­séhez. Szakmai sikerei mellett sokoldalú humán műveltség­gel rendelkezett, szerette a természetet. Nevéhez köthető az első Somló-hegyi kilátó és menedékház megépítése. A méltatást követően meg­koszorúzták az emlékhelyet a megemlékezők, majd a bá­nyászhimnusz eléneklése után az egykori iskola épü­letében kialakított közösségi házban folytatódott az ün­nepség. Itt a vetítéssel egybe­kötött megemlékezésen Bó­day Gábor 1915 és 1918 közöt­ti I. világháborús szolgálatát ismerhették meg az egyesület elnökének előadásában, aki a családtól kapott dokumen­tumokat kiegészítette a saját gyűjtésével. Cs.B.É. Horváth Károly felelevenítette Bóday Gábor életének főbb állomá­sait (Fotó: Györkös) 2017. június 30., péntek Az ötödik üzem „Ajka városért” kitüntetést adományozott az önkormány­zat Andreas Liskának, a Speed Tech Kft. egyik tulajdonosának abból az alkalomból, hogy köz­reműködésével már az ötödik vállalkozás kezdhette meg működését a városban. Az új üzemcsarnok 230 millió forint­ba került és teljes egészében önerős beruházás volt. A város érdekeinek szolgálatáért járó kitüntetést Schwartz Béla pol­gármester adta át az osztrák vállalkozónak az ipari parkban elkészült új üzemcsarnok ava­­tóján. A polgármester méltatásában kiemelte, hogy nem kell azt hinnie senkinek, hogy „öt üze­menként” jár egy ilyen kitün­tetés, de fontos megjegyezni, hogy Liska úr nagyon sokat tett már a város felvirágoztatásáért és ez az alkalom is beleillik a sorba. A mostani üzlettárs, Franz Jöbstl, a megnyitón elmondta, hogy jelenlegi profiljukon, ami fémszerkezetgyártás és elekt­ronikai szerelés, nem szeret­nének változtatni. Az ügyvezető felidézte: 2016-ban vásároltak meg az ajkai önkormányzattól új telephelyük kialakításához egy 13 600 négyzetméteres telket, ahol nyomban megkezd­ték az építkezést. Fő törekvé­sük az, hogy az ipari parkban létrehozott telephelyet bővít­sék, és idehozzák az egykori Vi­deoton telephelyen, a Gyár ut­cában folyó tevékenységet. Ez 60 fő „áttelepítését” jelenti az új telephelyre, ahol mintegy 20 új munkahellyel is számolnak. Sajnos egyre inkább hiánycikk a jól képzett munkaerő Ajkán és körzetében, különösen ma­gasan kvalifikált mérnökökből van hiány. A Speed Tech Kft. az osztrák 0TB GmbH leányvállalata. Magyarországon csak Ajkán rendelkeznek telephellyel, anyacégük pedig Ausztriában Gross Sankt Florian területén végzi tevékenységét. Alkatré­szeket gyártanak belföldi és nemzetközi konszerneknek a vasútipar, az autóipar és a gépgyártás számára, valamint automatizált tároló rendszerek elektromos kapcsolószekré­nyeinek szerelésével foglalkoz­nak. 2016-ban a Speed Tech Kft. árbevétele 700 millió forint volt. Schwartz Béla polgármester a kérdésünkre elmondta, hogy város szerszám-megmun­kálásban Magyarországon piacvezetőnek számít, gondot jelent azonban, hogy csaknem hétszáz szakember hiányzik a munkaerőpiacról köztük több mint száz mérnök. Ajka azon­ban törekszik az itt letelepülő és előbb utóbb „ajkaivá váló” szakemberek igényeinek kielé­gítésére, többek között ezt szol­gálják az utóbbi időben nagy lendületet vett lakásépítések is, amelyek között egy teljesen új lakótelep kialakítása is sze­repel továbbá formálódik az elképzelés egy munkásszálló kialakítására is. Lékó Sándor Andreas Liska az elismerést tanúsító oklevéllel (Fotó: Györkös) Flashmobok a hagyományos családmodellért Izgalmas instant produkcióban lehetett része a Somlói bor- és técsifesztiválra látogatóknak június 4-én a délutáni órákban, amikor az ajkai Hit Gyülekezetének egy nagyobb csoportja táncra perdült az Agórán Poór Dániel bródys diák vezényle­tével, hogy felhívják a figyelmet a hagyományos családmodell fontosságára, napjaink egyre töredezettebbé váló világában.­­ A flashmobban nagyjából harmincöt lelkes önkéntes vett részt, de szinte az egész gyülekezet segédkezett a koreográfia megvalósításában. A táncot nagyjából egy-másfél hónapos fel­készülés előzte meg, általában heti két próbával - számolt be lapunknak Poór Dániel, akit fiatal kora ellenére már most sokan ismernek rockys sikerei miatt a városban. Az Agórán bemutatott produkcióhoz bárki csatlakozhatott a helyszínen, aki gyorsan meg tudta jegyezni a lépéseket. Az ajkai flashmob a budapesti UpToFaith Global Dance (2017) ötletének köszönhetően valósult meg, amit a szervezők idén már harmadik alkalommal hirdettek meg a hagyományos kap­csolatok, tehát a férfi-nő közötti házasság erősítésére és tá­mogatására. Poór Dánieltől megtudtuk, hogy a táncot először Budapesten mutatták be, nagyjából kétezren egyszerre, ezt követte az agó­­rai produkció, majd a Csónakázó-tónál is megismételték a flashmobot, ahová további ajkai táncosok is csatlakoztak, így a koreográfiát meg is örökítették. SzR.

Next