Ajka - Ajkai Szó, 2018 (31. évfolyam, 1-44. szám)

2018-02-23 / 6. szám

A város 31. évfolyam, 6. szám, 2018. február 23., péntek Költségvetés, közmeghallgatás és egyéb napirendek ■ Az év második ülését Bálint napon tar­totta meg a város képviselő-testülete a Város­háza hatodik emeleti nagy­termében, ahol a fókuszban ezúttal a 2018-as év költségvetése, valamint az állampolgárok részére tartott közmeghallgatás állt. Az egész délelőttön át­nyúló tanácskozáson új képviselőt is avattak Peternics Mihály személyében, aki a tavaly év végén elhunyt Táncsics Tamás helyére érkezett a Fidesz-KDNP frakcióba. A testületi ülés az új képvise­lő eskütételével és megbízóle­velének átvételével kezdődött. A rövid beiktatási ceremóniát követően a napirendekről hatá­roztak a megjelentek, majd dr. Jáger László címzetes főjegyző tájékoztatta a képviselőket és a jelen lévő állampolgárokat a ko­rábbi ülésen hozott döntésekről, amelyek között elfogadták az Új Vásártér Kft. végelszámolással történő jogutód nélküli meg­szüntetését, valamint Művelődé­sért Díszoklevél kitüntetést ado­mányoztak Hargitai Tibornak, az Ajka Városi Bányász Fúvó­szenekar tiszteletbeli elnökének kimagasló zenei és vezetői telje­sítménye elismeréseként. Ravasz Tibor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője tíz perces szüne­tet kért és meg is kapott, ahol a nyilvánosság bevonása nélkül egyeztethettek a képviselők né­hány felmerülő kérdésben. A szünetet követően hos­­­szas érvelés kezdődött a 2018-as költségvetésről, amelyben a város életének legfontosabb té­telei kapnak helyet bevételek és kiadások formájában. A képvi­selők igyekeztek egymást meg­­­győzni arról, hogy az előzetesen kialakított terv mellett mik azok a fontosnak vélt fejlesztések, amelyeket érdemes lenne ebbe a feszes keretbe beleszorítani. A város költségvetését kilenc igen, hat tartózkodás mellett hagyták jóvá a testület tagjai. Következőnek a település 2017. évi környezeti állapotát vitatták meg és fogadták el hosszas véle­ményezés után 14 igennel a kép­viselők rákérdezve arra is, hogy várható-e változás az Erőmű háza táján, amelyet a Veolia Energia Magyarország ZRT. ta­valy év végén vásárolt meg. (Az első két napirendi pont egyben a közmeghallgatás témájaként is szolgált, amelyeket részletesen egy másik cikkben tárgyalunk - a szerk.). Harmadikként az Ajkai Zagy-téri műhelycsoportnál kie­gészítő földrészlet értékesítéséről határoztak a képviselők, amely­nek értelmében a NO-ZSO 2001 Kereskedelmi és Könyvelési Kft. 630 négyzetméteres területet vá­sárolhat az önkormányzattól. A cég ügyvezetője azzal indokolta telekigényét, hogy a tevékenysé­gével összefüggő járművek már nem férnek el, ezért a telephelyét mindenképpen bővíteni kívánja. Véleményezte és jóváhagyta a kötelező felvételt biztosító ajkai iskolák beiskolázási körzethatá­rait is a testület, majd a Testvér­­városi csereüdültetési program IV. elnevezésű pályázat benyúj­tását fogadták el a képviselők. A népszerű nyári diákprogram 2015 óta segíti a nemzetek közti integrációt. Eddig székelyke­resztúri és ajkai fiatalok vehettek részt rajta, idén viszont már az unnai gyermekeket is szeretnék bekapcsolni a szervezők pozitív pályázat esetén a közös vakáció­zásba. A cél az, hogy a felnövek­vő generációk megismerhessék az Európai Unión belül egymás kulturális sokszínűségét, hagyo­mányait, szokásait, illetve meg­csodálhassák hazánk, azon belül a Közép-Dunántúl tájait, váro­sait, kiemelt figyelmet fordítva Ajkára. A testvérváros-program esetén a meghívottak maximális létszáma 60 fő lehet, a rendez­vény megvalósításához 10.000 eurós támogatást kíván elnyerni az önkormányzat. Szó esett még az ülésen az Aj­kai Minőség Tanács tagjainak változásáról, illetve a szavazat­­számláló bizottságok tagjainak megválasztásáról is. Mindkét napirendi pontban foglaltakat jóváhagyták a képviselők. A polgármester szabadságá­nak elfogadására is sor került, végül a képviselőtestület 2018. évi munkatervét fogadták el ki­lenc igen öt tartózkodás mellett a tagok, amelynek értelmében lehet tudni, hogy előreláthatólag mikor mit tárgyalnak majd havi bontásban. Márciusban többek között napirendre kerül a Ma­gyar Imre Kórház működése, a KLIK fenntartásában működő ajkai köznevelési intézmények helyzete, valamint a TOP pá­lyázatok elbírálási rendszere is. Szeptemberben pedig a város állandó népességének és mázsá­nak növelésére tett javaslatok ke­rülhetnek fókuszba. Zárt ülésen döntött a képviselő-testület egy fellebbezésről. SzR: ■ A baloldal egységesen kiállt a költségvetés mellett (Fotó: Györkös) Peternics Mihállyal egészült ki­­ a Fidesz-KDNP frakció (Fotó: Györkös) A félelem, vagy a munka bére? Húszmilliárd forintot kaszált az állam a minimálbéreseken tavaly, az idén háromszor ennyi bevétele lehet - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a HírTV-nek nyilatkozó okleveles adó­szakértő, Angyal József. Szerinte a minimálbéresek nettó keresete nyolc év alatt jóval kisebb mértékben nőtt, mint az utánuk fizetendő közteher. 2016 novemberében írta alá a miniszterelnök a szakszer­vezetek és a munkáltatók képviselőivel kidolgozott, több évre szóló bérmegállapodást. A minimálbér emelése mel­lett a dolgozók után fizetendő járulékok is csökkentek, a szakértő szerint azonban az állam még így is jól jár. Sze­rinte: „Olyan drasztikus módon emelkedett a minimálbér összege, hogy hiába csökkent tavaly 5 százalékkal, az idén pedig újabb 2,5 százalékkal a járulék, összességében több­let-járulékbevételt eredményezett a költségvetésnek." A plusz adóbevétel onnan származhat, hogy elsősorban a kisvállalkozások, amelyek eddig is megfizették a mun­kabért - noha sokszor csak „zsebbe” és nem legális jöve­delemként -, most már egyre többet kénytelenek legálisan javadalmazni dolgozóikat és megfizetni ez után az adót. Hurrá! Fehéredik a gazdaság! - örvendezhetnénk. Ha nem lennének hátulütői is a minimálbér emelésének, így ugyan­is a ténylegesen hazavitt pénz nem növekszik - akármit kommunikál is a kormány a béremelkedésekről. Néhány (?) munkáltató pedig arra kényszerül, hogy a munkakörök, beosztások nevének megváltoztatásával trükközve, mégse fizesse meg a szakmunkás minimálbért, vagyis a fehérí­tés „szürküléssel” is együtt jár. De ki meri ezt szóvá tenni? Konkrét esetet nem fog nyilvánosságra hozni senki, ez az igazi kormányzati „csikicsuki". Miért jó ez nekünk? Azt még nem igazán tudhatjuk... Lékó Sándor Gazdálkodj okosan! Az életben semmi nincs ingyen, mindennek meg kell fizetnünk az árát, hogy be­csülni tudjuk. Ha valamit könnyedén megkapunk, nem is tudjuk nagyra értékelni. Ezért nekünk, szülőknek a fe­lelősségünk, hogy megtanít­suk gyerekeinket lemondani egy-egy drága játékról, vagy még több csokoládéról. Per­sze nem sanyargatni szeret­nénk a csöppségeket, hanem tanítani. A pénz értékét fontos meg­ismertetni a gyerekeinkkel, ezért azt is meg kell tanulniuk, hogy nem lehet mindent rög­tön, első szóra megkapni. Még akkor sem, ha ezt anyagilag megengedhetnénk magunk­nak. A korlátokra, a határokra mindenkinek szüksége van. A nagyobbacska gyerekekkel meg lehet értetni: ez most nem megy, de gyűjtünk rá és majd megvesszük. A „zsebpénz intézménye” kissé már elavult. Szokássá vált, hogy annyi pénzt adnak a szülők csemetéiknek, amit egy rövidebb időre, jellemzően egy hétre be tudnak osztani. Ezzel kiegészítik az iskolai menzát, vagyis leginkább ételre költik a nebulók. Ha moziba szeretné­nek menni a barátaikkal, vagy szükségük van új ruhára, cipő­re, arra külön kérnek pénzt a szülőktől. Az osztálypénzt a pedagógu­sok az előírás szerint nem szed­hetik, ezért mindenhol fejtörést okoz, hogy mégis hogyan és miként gyűjtse össze az osztály az akár több napos tanulmá­nyi kiránduláshoz és egyéb ki­adásokhoz szükséges összeget. Van, ahol létezik úgynevezett „iskolapénz” is, amiből többek között a színház és hangverseny bérleteket rendezik. Amivel az osztály még kiegészítheti közös „vagyonát”, az nagyrészt az új­sággyűjtésből folyik be. Az iskolák igyekeznek élni a pályázati lehetőségekkel, il­letve alapítványt hoznak létre, így az adó 1 százaléka is jelent némi segítséget. Az így befolyt összegekből térítik a diákok tanulmányi és egyéb versenye­inek költségeit, illetve gyakran könyvutalvánnyal jutalmazzák a jól teljesítő gyerekeket. RÉM

Next