Ajka - Ajkai Szó, 2018 (31. évfolyam, 1-44. szám)
2018-02-23 / 6. szám
A város 31. évfolyam, 6. szám, 2018. február 23., péntek Költségvetés, közmeghallgatás és egyéb napirendek ■ Az év második ülését Bálint napon tartotta meg a város képviselő-testülete a Városháza hatodik emeleti nagytermében, ahol a fókuszban ezúttal a 2018-as év költségvetése, valamint az állampolgárok részére tartott közmeghallgatás állt. Az egész délelőttön átnyúló tanácskozáson új képviselőt is avattak Peternics Mihály személyében, aki a tavaly év végén elhunyt Táncsics Tamás helyére érkezett a Fidesz-KDNP frakcióba. A testületi ülés az új képviselő eskütételével és megbízólevelének átvételével kezdődött. A rövid beiktatási ceremóniát követően a napirendekről határoztak a megjelentek, majd dr. Jáger László címzetes főjegyző tájékoztatta a képviselőket és a jelen lévő állampolgárokat a korábbi ülésen hozott döntésekről, amelyek között elfogadták az Új Vásártér Kft. végelszámolással történő jogutód nélküli megszüntetését, valamint Művelődésért Díszoklevél kitüntetést adományoztak Hargitai Tibornak, az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar tiszteletbeli elnökének kimagasló zenei és vezetői teljesítménye elismeréseként. Ravasz Tibor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője tíz perces szünetet kért és meg is kapott, ahol a nyilvánosság bevonása nélkül egyeztethettek a képviselők néhány felmerülő kérdésben. A szünetet követően hosszas érvelés kezdődött a 2018-as költségvetésről, amelyben a város életének legfontosabb tételei kapnak helyet bevételek és kiadások formájában. A képviselők igyekeztek egymást meggyőzni arról, hogy az előzetesen kialakított terv mellett mik azok a fontosnak vélt fejlesztések, amelyeket érdemes lenne ebbe a feszes keretbe beleszorítani. A város költségvetését kilenc igen, hat tartózkodás mellett hagyták jóvá a testület tagjai. Következőnek a település 2017. évi környezeti állapotát vitatták meg és fogadták el hosszas véleményezés után 14 igennel a képviselők rákérdezve arra is, hogy várható-e változás az Erőmű háza táján, amelyet a Veolia Energia Magyarország ZRT. tavaly év végén vásárolt meg. (Az első két napirendi pont egyben a közmeghallgatás témájaként is szolgált, amelyeket részletesen egy másik cikkben tárgyalunk - a szerk.). Harmadikként az Ajkai Zagy-téri műhelycsoportnál kiegészítő földrészlet értékesítéséről határoztak a képviselők, amelynek értelmében a NO-ZSO 2001 Kereskedelmi és Könyvelési Kft. 630 négyzetméteres területet vásárolhat az önkormányzattól. A cég ügyvezetője azzal indokolta telekigényét, hogy a tevékenységével összefüggő járművek már nem férnek el, ezért a telephelyét mindenképpen bővíteni kívánja. Véleményezte és jóváhagyta a kötelező felvételt biztosító ajkai iskolák beiskolázási körzethatárait is a testület, majd a Testvérvárosi csereüdültetési program IV. elnevezésű pályázat benyújtását fogadták el a képviselők. A népszerű nyári diákprogram 2015 óta segíti a nemzetek közti integrációt. Eddig székelykeresztúri és ajkai fiatalok vehettek részt rajta, idén viszont már az unnai gyermekeket is szeretnék bekapcsolni a szervezők pozitív pályázat esetén a közös vakációzásba. A cél az, hogy a felnövekvő generációk megismerhessék az Európai Unión belül egymás kulturális sokszínűségét, hagyományait, szokásait, illetve megcsodálhassák hazánk, azon belül a Közép-Dunántúl tájait, városait, kiemelt figyelmet fordítva Ajkára. A testvérváros-program esetén a meghívottak maximális létszáma 60 fő lehet, a rendezvény megvalósításához 10.000 eurós támogatást kíván elnyerni az önkormányzat. Szó esett még az ülésen az Ajkai Minőség Tanács tagjainak változásáról, illetve a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztásáról is. Mindkét napirendi pontban foglaltakat jóváhagyták a képviselők. A polgármester szabadságának elfogadására is sor került, végül a képviselőtestület 2018. évi munkatervét fogadták el kilenc igen öt tartózkodás mellett a tagok, amelynek értelmében lehet tudni, hogy előreláthatólag mikor mit tárgyalnak majd havi bontásban. Márciusban többek között napirendre kerül a Magyar Imre Kórház működése, a KLIK fenntartásában működő ajkai köznevelési intézmények helyzete, valamint a TOP pályázatok elbírálási rendszere is. Szeptemberben pedig a város állandó népességének és mázsának növelésére tett javaslatok kerülhetnek fókuszba. Zárt ülésen döntött a képviselő-testület egy fellebbezésről. SzR: ■ A baloldal egységesen kiállt a költségvetés mellett (Fotó: Györkös) Peternics Mihállyal egészült ki a Fidesz-KDNP frakció (Fotó: Györkös) A félelem, vagy a munka bére? Húszmilliárd forintot kaszált az állam a minimálbéreseken tavaly, az idén háromszor ennyi bevétele lehet - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a HírTV-nek nyilatkozó okleveles adószakértő, Angyal József. Szerinte a minimálbéresek nettó keresete nyolc év alatt jóval kisebb mértékben nőtt, mint az utánuk fizetendő közteher. 2016 novemberében írta alá a miniszterelnök a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel kidolgozott, több évre szóló bérmegállapodást. A minimálbér emelése mellett a dolgozók után fizetendő járulékok is csökkentek, a szakértő szerint azonban az állam még így is jól jár. Szerinte: „Olyan drasztikus módon emelkedett a minimálbér összege, hogy hiába csökkent tavaly 5 százalékkal, az idén pedig újabb 2,5 százalékkal a járulék, összességében többlet-járulékbevételt eredményezett a költségvetésnek." A plusz adóbevétel onnan származhat, hogy elsősorban a kisvállalkozások, amelyek eddig is megfizették a munkabért - noha sokszor csak „zsebbe” és nem legális jövedelemként -, most már egyre többet kénytelenek legálisan javadalmazni dolgozóikat és megfizetni ez után az adót. Hurrá! Fehéredik a gazdaság! - örvendezhetnénk. Ha nem lennének hátulütői is a minimálbér emelésének, így ugyanis a ténylegesen hazavitt pénz nem növekszik - akármit kommunikál is a kormány a béremelkedésekről. Néhány (?) munkáltató pedig arra kényszerül, hogy a munkakörök, beosztások nevének megváltoztatásával trükközve, mégse fizesse meg a szakmunkás minimálbért, vagyis a fehérítés „szürküléssel” is együtt jár. De ki meri ezt szóvá tenni? Konkrét esetet nem fog nyilvánosságra hozni senki, ez az igazi kormányzati „csikicsuki". Miért jó ez nekünk? Azt még nem igazán tudhatjuk... Lékó Sándor Gazdálkodj okosan! Az életben semmi nincs ingyen, mindennek meg kell fizetnünk az árát, hogy becsülni tudjuk. Ha valamit könnyedén megkapunk, nem is tudjuk nagyra értékelni. Ezért nekünk, szülőknek a felelősségünk, hogy megtanítsuk gyerekeinket lemondani egy-egy drága játékról, vagy még több csokoládéról. Persze nem sanyargatni szeretnénk a csöppségeket, hanem tanítani. A pénz értékét fontos megismertetni a gyerekeinkkel, ezért azt is meg kell tanulniuk, hogy nem lehet mindent rögtön, első szóra megkapni. Még akkor sem, ha ezt anyagilag megengedhetnénk magunknak. A korlátokra, a határokra mindenkinek szüksége van. A nagyobbacska gyerekekkel meg lehet értetni: ez most nem megy, de gyűjtünk rá és majd megvesszük. A „zsebpénz intézménye” kissé már elavult. Szokássá vált, hogy annyi pénzt adnak a szülők csemetéiknek, amit egy rövidebb időre, jellemzően egy hétre be tudnak osztani. Ezzel kiegészítik az iskolai menzát, vagyis leginkább ételre költik a nebulók. Ha moziba szeretnének menni a barátaikkal, vagy szükségük van új ruhára, cipőre, arra külön kérnek pénzt a szülőktől. Az osztálypénzt a pedagógusok az előírás szerint nem szedhetik, ezért mindenhol fejtörést okoz, hogy mégis hogyan és miként gyűjtse össze az osztály az akár több napos tanulmányi kiránduláshoz és egyéb kiadásokhoz szükséges összeget. Van, ahol létezik úgynevezett „iskolapénz” is, amiből többek között a színház és hangverseny bérleteket rendezik. Amivel az osztály még kiegészítheti közös „vagyonát”, az nagyrészt az újsággyűjtésből folyik be. Az iskolák igyekeznek élni a pályázati lehetőségekkel, illetve alapítványt hoznak létre, így az adó 1 százaléka is jelent némi segítséget. Az így befolyt összegekből térítik a diákok tanulmányi és egyéb versenyeinek költségeit, illetve gyakran könyvutalvánnyal jutalmazzák a jól teljesítő gyerekeket. RÉM