Ajka - Ajkai Szó, 2022 (35. évfolyam, 1-45. szám)
2022-09-16 / 31. szám
rt 2022. SZEPTEMBER 10. ■ Már megint kijött a kormány egy ötlettel a társasházak számára. Nézzük meg mi az igazság a hőmennyiség mérő és a költségosztók dzsungelében, mert mindenekelőtt ezt kell tisztáznunk. Ennek érdekében kikértem (nem ajkai) gyakorló energetikai szakemberek véleményét, döntsék el ők, szakmai szemmel értékelhető-e az alábbi információ: „...a kormány azt a célt tűzte ki, hogy minden (távfűtéses) lakást mérőórával kell ellátni. Jelenleg 130-140 ezer lakásban még nincs ilyen eszköz, és egy évben 30 ezer mérőórát lehet beszerelni, ezt szeretnénk felgyorsítani, de ez 4-5 éves program lehet.” Ez megint azt jelzi - fogalmaz szakértő informátorunk hogy a kormány mára teljesen elszakadt a valóságtól. Egyrészt valószínűleg fogalma sincs, mi a különbség hőmennyiség mérő és költségosztó között. A „mérőóra” hőmennyiségmérőnek fogható fel, melyet 4 évenként hitelesíteni szükséges és egzakt hőmennyiséget mér, azaz mennyi energiát használt fel a lakás ténylegesen. A költségosztó, mely átalakítás nélkül radiátorra szerelhető, szintén korlátos időtartamú működésű és mintegy 6-8 évente cserélendő. Csak arányossági osztásra alkalmas és nem egzakt mennyiséget mér! Azaz a többi lakáshoz viszonyítva jelzi ki mennyi energiát használt, és ez függ a lakás elhelyezkedésétől is. Emiatt pszichikai kényszert érez a lakástulajdonos a fűtési rendszer szakszerűtlen üzemeltetésére. (Pl. kályhának tekinti a radiátort, ami messze nem így van! - a szerk.) A közlemény megfogalmazóinak szemlátomást fogalmuk sincs arról, hogy hogyan lehetne igazi megtakarításokat elérni. Azt meg pláne nem tudják, hogy a meglévő költségosztók használata is - kormányrendelet ide, vagy oda - nagyon távol áll az optimálistól. Ezért lenne célszerű a meglévő központi fűtéses társasházak hőtechnikai beszabályozása. Ugyanis ez ráférne a költségosztókkal, vagy valamilyen szintű strang-szabályozással ellátott távfűtéses épületek 90 százalékára, ahol ma pazarló energiagazdálkodás folyik. költségosztott épületek tulajdonosai úgy gondolják, hogy ha a radiátort elzárják, és ezt követően a fűtési víz hőmérsékletét felemeltetik, hogy a strangcsövekkel történjen meg a fűtés, úgy ők jól járnak, kevesebbet kell fizetniük. Ebből adódóan vannak túl- és szabályozási hiányosságból alulfűtött helyiségek ugyanabban a házban, amit az úgynevezett „párhuzamos eltolás” emelésével igyekeznek kompenzálni - hogy senki se fagyjon meg -, aminek az a következménye, hogy a betáplált hő legnagyobb mennyiségéért nem az a lakás fizet, ahol felhasználják, hanem ahol éppen nyitott szabályozó szeleppel kell üzemeltetni a radiátort. Ez kettős hiba! Fűtési rendszer szabályozási és rendszerüzemeltetési defekt. Ilyen esetekben óriási a hőveszteség, mert a forró csövek ott adják le a hőt, ahol azt „nem is kérik”, mi több az élhető hőmérséklet érdekében életbe lép az „ablakszabályozás” Ennek javítása érdekében inkább meg kellene szüntetni a szakszerűtlen átalakításokat, és a fűtési strangokat beszabályozni, azután minimális vízmenetrend mellett minden egyes távfűtéses háznál megkeresni az épületnek azt a pontját, ami a természeténél, elhelyezkedésénél fogva a leghidegebb. Ott be kellene állítani 23-25 fokot. Ha ez a helyiség ki van szolgálva, akkor mindenki megkaphatja a számára hasznos fűtési energiát. Így már mindenki szabályozhatja a saját termoszelepével a radiátoron a saját lakása (helyiségei) hőmérsékletét, ha erre alkalmas a rendszere. De a szélsőségeket (pl., hogy valaki teljesen elzárja a radiátorát), ez a rendszer sem viseli el anélkül, hogy megbosszulná. Előfordulhat, hogy szakszerűtlen használat mellett plusz hőt kell bevinni a házba és mégsem működik jól a hidraulikai rendszer és a szabályozhatóság adta megtakarítás lehetősége. (Mennyivel kifinomultabb ez a gondolkodás annál, mint az, ami az egyik minapi híradó tudósításban jelent meg, amiben megkérdeztek egy fűtésszerelőt, hogy mi a különbség az egycsöves, meg a kétcsöves fűtési rendszerek között! - a szerk.) A szakértő szerint a hőmennyiség mérő felszerelése azért is nonszensz (lehetetlen) terv, mert ez csak ott lehetséges, ahol minden lakásba külön csőpár megy be és a fűtővíz lakáson belül, helyben van elosztva. „Őrületes infrastruktúra fejlesztésre lenne szükség” - fogalmaz. Nem beszélve magának a hőmennyiség mérőnek a beszerelési költségeiről. Ami lakáselosztási struktúra változtatása nélkül radiátoronként elérheti, vagy akár meg is haladhatja a százezer forintot. Azt már, mint társasházkezelő teszem hozzá, hogy annak idején - az egyedi és elszórt eseteket kivéve - a társasházak alig kaptak pénzt fűtéskorszerűsítésre - ez az egycsöves, átfolyós rendszerű kiegészítését jelentette átkötő szakaszos és továbbra is egy csöves, de már némileg szabályozható rendszerűvé, mindent saját költségvetésükből kellett kigazdálkodniuk. A spórolás ugyanis nem csak abban áll, hogy lejjebb tekerjük a fűtést, mert azzal hosszú távon nem oldunk meg semmit, csak jól megfázhatunk. Az igazán jó irány a korábban említett beszabályozással együtt a lakóházak szigetelése (!) lenne, valamint az elavult nyitászárók cseréje, ahol a legtöbb fűtési energia „illegálisan” távozik. Az egészet a rendszerek újra ellenőrző tervezésével kellene kezdeni - mondja a szakértő. - Mérnöki szinten megvizsgálni minden egyes lakást, hogy milyen szakszerűtlen átalakításokat végeztek és radiátorokat cseréltek az elmúlt évek során, hol szüntették meg azokat, stb. Figyelembe kell venni az épület hőveszteségi adatait, volt-e nyílászáró cserélve, milyen szigetelés (vagy van-e egyáltalán). Ezután konkrét kiviteli terveknek kellene születnie az optimalizálásokra. Ez bizony belefájna épületenként akár egy-két milliós összegbe is, mert sokkal bonyolultabb egy energia tanúsítványnál, ha célszerűségből jól csinálják. A generálszósz itt sem jó megoldás. Ha ez megvalósul, akkor, de csak akkor lehet szabályozni lakásonként a fűtést és azon spórolni, főleg akkor, ha valaki tényleg 18 fokban érzi jól magát és a pénztárcáját. A kormány előbb adjon pénzt „csomagolásra”, utána vezesse be a hőmennyiség arányos mérésére alkalmas mérőket - összegzi véleményét az energetikai szakértő.Ahelyett, hogy megkérdeznének hozzáértő szakembereket, ostobaságokat hordanak össze. A valódi takarékossági intézkedésekkel, és lakossági felvilágosítással sokkal többet lehetne spórolni, mint „méregetéssel”. Valószínűnek tartom - és egyben remélem is -, hogy ez az írás sokakban, laikusokban és szakemberekben egyaránt, sokféle gondolatot indít majd el. A témára az energiatakarékosság jegyében, rendszeresen visszatérünk. Lékó Sándor ■ *Bevallom, a felcímet a Társasházi Háztartás című szaklap hasonló témájú cikkéből kölcsönöztem Még drágább az életed* Mérjük meg a semmit? Az illusztrációként mellékelt, infra-tartományban készült felvételen balra egy szigetelt, jobbra egy szigeteletlen ház látható. Minél világosabb egy szín, annál magasabb hőmérsékletet jelez. A hőtérkép jól mutatja, hogy a szigetelt házon is kinyitják az ablakokat, mert a rossz beszabályozás miatt erre kényszerülnek Élénk közösségi élet a bányász hagyományőrzőknél . A bányász hagyományőrzők a pandémiát követően ismét tarthattak programokat, amelyeket a tagság már nagyon várt. Mint látható, a bányászok nagy hívei a horgászkodásnak, a tóparti összejöveteleknek. A hagyományőrző kör tagjai elsőként a nyirádi halastóhoz látogattak a Bányász Kulturális Egyesület és az Aknamélyítő kör tagjaival, Bencsay Antalné szervezésében, tudtuk meg a kulturális egyesület elnökétől, Oravecz Edittől. Mindannyian örömmel készültek a találkozásra, ugyanis a pandémia miatt több program is elmaradt. Mindenki elmesélte, hogy a legutóbbi találkozás óta mi történt vele, az asztalokra hamar felkerült az otthonról hozott finom sütemény, pogácsa, és egyéb frissítő italok. Egyperces néma felállással, mécses gyújtásával emlékeztek Tóth Árpádra, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat volt vezérigazgatójára, és néhány nemrég elhunyt egykori munkatársukra. A horgásztónál a helyszín Vajai László, volt munkatársuk 40 fős sátra volt. A házigazda gondoskodott a borról, sörről, kávéról és üdítőről is. A sok élmény elmesélése után került sor a finom pincepörkölt elfogyasztására, melyet kiváló szakácsuk, Szabó Péter készített. A programon megjelent Karnics Miklós, Padragkút városrész önkormányzati megbízottja, a Bányász Hagyományőrző kör elnöke is. (ta)m A Katica óvoda külföldi kapcsolatai Az óvodásaink drámajátékával, és matematikai játékokkal oktatják az Egyesült Államokban élő magyar származású gyermekeket. Az Amerikai Magyar Iskolák Társasága (AMIT) társelnöke, a 30 éve kint élő dr. Kerekes Judit egyetemi tanár kereste fel az Ajka Városi Óvoda Katica augusztus intézményegységét közepén. Nagy Szilvia óvodavezető helyettestől megtudtuk, a Csodabogár Kiválóan Akkreditált Európai Tehetségpontra, az ausztriai AMAPED Tehetségponton keresztül talált rá a tengeren túli szervezet. Együttműködési szerződésünk célja, hogy a magyar nyelv tanításához drámajátékokat, és matematikai játékokat adnak módszerekkel együtt, amelyek segítségével az ajkai tehetségműhelyben is történik a fejlesztés. Az eredményeik híre a határon túlra is eljutott, így kaptak meghívást az amerikai társaságtól tavaly ősszel egy konferenciára, amelyet a pandémia idején online rendeztek meg, így Ajkáról két óvodapedagógus, Nagy Szilvia és Varga Csilla is be tudott kapcsolódni előadóként. Videofelvételeket is küldtek a dráma-matematikai játékot játszó gyerekekről, amely a kintieknek anyanyelvi és módszertani szempontból is értékes. A társaság ugyan az iskolás korúak anyanyelvi nevelésére alakult, de egyre inkább bevonják az óvodás korosztályt. A kicsik ugyanis minél fiatalabb korban kezdik tanulni a nyelvet és a kultúrát, annál fogékonyabbak lesznek rá. dr. Kerekes Juditékat már meghívták a jövőre esedékes következő konferenciára is, ahol lehetőség lesz a tapasztalatszerzésre és tudásátadásra, játékbemutatásra a kinti pedagógusok számára. (ta)m JAZZ A TORONYÉRT GYŐRI FRIENDS BIG BAND 2022.09.17. 17.00 ÓRA AJKÁN AZ AGÓRÁN