Ajka - Ajkai Szó, 2023 (36. évfolyam, 1-44. szám)
2023-01-13 / 1. szám
ASZ •'«•.. .jam Ait ia Célegyenesben? ■ Az elmúlt év végének talán egyik legjobban várt híre volt, hogy Magyarország megkapja-e a neki járó uniós támogatásokat, illetve sikerül-e megegyezésre jutni a folyósítás körülményeiről és feltételeiről az Európai Bizottsággal. Talán mindenki megkönnyebbült, hogy a válasz a kérdésekre december 12-én (az utolsó pillanatban) megszületett és egyértelmű igen. Csak, mint mondani szokás, az ördög a részletekben rejlik. A 27 uniós tagállam EU-s nagykövetei december 12-én állapodtak meg arról, hogy elfogadják a Bizottság javaslatát a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, a kohéziós pénzekből felfüggesztett összeget pedig 6,3 milliárd euróra csökkentették. A végső döntést az EU Tanácsa úgynevezett írásbeli eljárással hozza meg. Egy tényellenőrző oldal (lakmusz.hu) szerint az Európai Bizottság a 27-ből 24 tagállam, köztük Magyarország helyreállítási tervére pontosan ugyanolyan értékelést adott. Tehát az, hogy a magyar terv kormányhoz közelálló források szerint „a legkiválóbbak között van”, csak annyit jelent, hogy a 24 legjobbra értékelt terv közé tartozik, és semmiképpen nem jelenti azt, hogy kiemelkedne a mezőnyből. Egyébként azért volt fontos, hogy a Bizottság még a tavalyi év vége előtt elvégezze az értékelést, a Tanács pedig rábólintson a javaslatra, mert ha december 31-ig nem született volna meg a tanácsi döntés, akkor végleg elveszítettük volna a támogatás nagyobbik részét, 4,6 milliárd eurót. Ide tartozó hír az is, hogy a Bizottság a Magyarország számára külön meghatározott 27, a korrupció elleni fellépéssel és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos úgynevezett szupermérföldkövet, amelyek teljesítése előtt a magyar kormány egyáltalán nem juthat pénzhez a helyreállítási alapból. A 444.hu értesülése szerint egyelőre csak az agrártámogatások jöhetnek hiánytalanul az országba, a többi nagy uniós forráscsoportból az EU-s intézmények befagyasztották a kifizetéseket addig, amíg a Fidesz-kormány nem teljesíti a jogállamisági és egyéb reformokat. „Az Alap pénzeit 2026 végéig lehet lehívni, és az elszámolás logikája is más, mint a később tárgyalt kohéziós programok esetében. Itt ugyanis nem számlákkal kell igazolni, hogy elment a pénz, hanem általános célokat kell elérni, amiket menet közben ellenőriz a Bizottság, és eszerint folytatja a finanszírozásokat. Azaz a pénz elköltésének hatásait vizsgálják majd. Ennek értelmében egyes programok kifizetését is leállíthatják menet közben, ha úgy látják, hogy azok nem az elvárt eredményeket hozzák - ilyen vitája máris számos tagállammal van a Bizottságnak. Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták. Néhány példa más országoktól: Csehország 7 ezer milliárd euróból eddig 915 milliót tudott lehívni; Románia 14 milliárdból 3,6 milliárdot és még 2,7 milliárd euró hitelt is; Szlovákia pedig 1,22 milliárd eurót költhetett már el ebből a saját alapjából. Magyarország legkorábban áprilisban próbálkozhat az első eurók megszerzésével” - olvasható a cikkben. l. s. „ Amit eddig elértünk az Unióban, azt elsősorban Navracsics Tibornak, az ötödik Orbán kormány területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterének, választókörzetünk országgyűlési képviselőjének köszönhetjük (képünkön egy Sümeg környéki túráján látható) (Fotó: Navracsics Tibor facebook oldala) Nyugaton a helyzet változatlan bár... Devecserben hever a kistérség vezetése ■ Az idei utolsó testületi ülésről szóló beszámolónkat, amiben leírtuk, hogy az ajkai városatyák mentőövet dobnak a légüres térbe kerülő devecseri háziorvosi ügyeleti ellátás számára, azzal zártuk, hogy „Az érintett önkormányzatok nem jelezték a társulás felé a kilépési szándékukat, amely így törvényességi aggályokat vet fel. Devecser így törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a kormányhivatalnál, amelynek eredményét várják.” Vagyis egyszerűen arról lehet szó, hogy a Somló Környéki Kistérségi Társulás vezetői megpróbálták félrevezetni a körzetükhöz tartozó önkormányzatokat, ám ez nem sikerült. Ebben a vélekedésünkben Devecser polgármestere, Ferenczi Gábor is megerősített bennünket, akivel telefonon sikerült kapcsolatba lépnünk. Mint szavaiból kiderült, nem csak hogy későn - a törvényes határidő figyelmen kívül hagyásával - született meg a kistérségi előterjesztés, hanem annak tartalmát sem egyeztették mind a 26 érintett önkormányzattal, így volt olyan polgármester, aki nem is tudta pontosan miről kellene (kellett) szavaznia. Tehát december 5-én a kistérségi társulás ülése elé egy olyan előterjesztés került, ami törvényességi (formai) előírásoknak sem felelt meg. Szerencsére olyan is akadt a megvezetett polgármesterek között - például Pusztamiskéé, amelyik Devecsertől három kilométerre délre található település, aki nem nyelte le a maszlagot, lévén számára teljesen értelmetlen a Devecsertől való elszakadás és - mondjuk a 10 kilométerre levő Ajka helyett - a Pápához való csatlakozás gondolata. Az egész hátterében nem pragmatikus megfontolások állnak (nem is állhatnak), hanem személyes ellentétek és valamiféle homályos politikai szándék. A kistérségi vezetés szégyene, hogy szándékukkal veszélybe sodorják a térségben élők ellátásának színvonalát. Az már csak hab a tortán, hogy az ügydöntőnek szánt tanácskozásra meg sem hívták sem a megyei tiszti főorvost, sem a társulás elnökét - Devecser polgármesterét. Ez utóbbi, mármint Ferenczi Gábor nem volt rest és egyrészt „für alle selle” megkérte az ajkai önkormányzatot, hogy ha tényleg szabadon szárnyalna az őrület és a kistérség háziorvosi ügyelete a pápaihoz kerülne, be legyen biztosítva a rá bízott város egészségügyi ellátásának jövője, másrészt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a megyei kormányhivatnál, hogy papírja legyen a nyilvánvaló törvénysértésről. A vármegyénél most törhetik a fejüket, hogy a kecske is jóllakjon (ne kerüljenek szégyenpadra az övéik) és a káposzta is megmaradjon (nem maradjon háziorvosi ügyelet nélkül több ezer magyar állampolgár.) Ha jól számoljuk - az igazgatási szünet figyelembevételével - legkésőbb január végéig meg kell születni a döntésnek, amit örömmel fogunk mi is közzé tenni. A polgármester pedig addig is azt üzeni a kistérséghez tartozó polgároknak, hogy a háziorvosi ellátás köszöni jól van és továbbra is Devecserben működik. Az emberélet nem politikai játékszer. Lékó Sándor ■ Devecser, Miskei u. 1., központi háziorvosi ügyelet Levélváltás a cikk (online) megjelenése után: Tisztelt Címzett Ajkai Szó újság oldalán megjelent írásban Ferenczi Gábor devecseri polgármester kijelentése Pusztamiske tekintetében nem felel meg a valóságnak. Nem értünk egyet a kialakult helyzettel, de nem hatalmaztunk fel senkit, hogy helyettünk nyilatkozzon és belekeverje településünket. Nem úgy, hogy (aki nem nyelte le a maszlagot). Kérem a cikk íróját helyesbítésre elzárkózom Ferenczi Gábor polgármester nyilatkozataitól. Tisztelettel Poór Zoltán * * * polgármester Tisztelt Poór úr! Elnézését kérem az ön által helytelennek vélt nyelvhasználatért, ami egy olyan metaforában testesült meg, ami klasszikus gyökereket idéz. A „maszlag” szót én találtam ki a képszerűség (és a stílus) kedvéért. Ferenczi polgármester nem az ön nevében nyilatkozott, csak felidézte egy önök között lezajlott beszélgetés lényegét, amihez úgy vélem, semmiféle felhatalmazásra nincs szüksége. Ön lényegében megerősítette azt, amire a devecseri polgármester visszaemlékezett, noha a „színeket" valóban a szerkesztő tette hozzá. főszerkesztő Tisztelettel Lékó Sándor Azok a bizonyos mérföldkövek, amelyek teljesítésén múlik az európai támogatások folyósítása A lakmusz.hu tényellenőrző portál összegyűjtötte és részletes elemzéssel társítva közzétette azt a 27 „mérföldkövet”, amelyek nem teljesülése esetén az Európai Bizottság a helyreállítási alap kifizetéseit, és a Magyarországnak járó kohéziós pénzek egy részét is visszatartja. A részletes elemzés az idézett portálon olvasható, itt csak a feltételek címeit soroljuk fel: 1. Integritás Hatóság felállítása 2. Korrupcióellenes Munkacsoport 3. Az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat lehetősége 4. A vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése 5. Közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettsége 6. Adatbázis a közkiadásokról 7. Monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról 8. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése 9. Az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal 10. Közbeszerzési keretrendszer előkészítése 11. A közbeszerzési keretrendszer működésbe léptetése 12. Az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése 13. A bírói függetlenség megerősítése a Kúrián 14. Az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése 15. Állami szervek, az ellenük hozott jogerős bírósági ítéleteket ne támadhassák meg az Alkotmánybíróságon 16. A helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése 17. A kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése 18. Iránymutatás az összeférhetetlenségről 19. Csalás- és korrupcióellenes stratégia 20. Csalás és korrupció elleni cselekvési terv 21. Az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása 22. Jelentés az Arachne használatáról 23. Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság létrehozása 24. Az EUTAF megerősítése 25. Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése 26. Adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról 27. EUTAF ellenőrzési stratégia hatályba léptetése ASz m Erasmus plus - huss? Hétfőn reggel adta hírül a Népszava, hogy egy időre befellegzett az Erasmus+ uniós támogatással működő diákcsere programnak, amiben minden évben egyetemi hallgatók ezrei vehetnek (vehettek) részt - nem szólva a nemzetközi összefogást igénylő kutatásokról. Mindez a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemeket - mind a huszonegyet - érinti, mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja azokat. Navracsics Tibor uniós tárgyaló valamiféle félreértésnek nevezte a hírt, mondván, hogy a téma nem is került elő a hivatalos tárgyalásokon. Az Európai Bizottság szóvivője azonban kedden eljuttatott az RTL Híradónak egy tavaly november 20-án kelt dokumentumot, amelyben a kormány intézkedéseit értékelték. Ebben az áll, hogy a kormány javaslatára a parlament elfogadott ugyan új összeférhetetlenségi szabályokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, de a magas rangú politikai tisztségviselőket nem zárták ki a kuratóriumokból, szemben a tárgyalásokon a bizottság által megfogalmazott kéréssel. Eszerint a bizottságnak volt korábban ilyen kérése, és azt is írták, hogy elégtelennek tartják a magyar kormány korrekciós intézkedéseit ebben a kérdésben. Navracsics Tibor korábban arról is beszélt, hogy az EB két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. A másik követelmény arról szólt, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. Navracsics Tibor úgy látja, a kabinet mind a kettőt teljesítette. (Az index.hu nyomán.)