Ajka - Ajkai Szó, 2023 (36. évfolyam, 1-44. szám)

2023-10-27 / 37. szám

Őszi virágültetés Ajkarendeken ■ Az ősz beköszöntével Ajkarendeken nem csak a le­velek változnak színes palettává, hanem a közösség is igyekszik átalakítani környezetét az őszi évszakhoz iga­zítva. Az Ajkarendekért Egyesület tagjai és a falu lakói sokat fáradoznak azért, hogy Rendek mindig vendég­váró és barátságos képet mutasson mindazok számára, akik erre járnak, vagy egyszerűen csak áthaladnak a te­lepülésen. Rajniss Andrea az Ajkarende­kért Egyesület elnöke elmondta, hogy a közösségi szellem és a vendégszeretet az egyesület tag­jai és a település összes lakosa számára kiemelkedően fonto­sak, így most az egynyári virá­gokat az iskola mellett bevezető Főhídnál és a faluból kivezető úton, a Kapcsolatok hídjánál ki­cserélték őszire. tek a balkonokból a kultúrház­­ban pompáznak tovább. Az elnökasszony egyben megköszönte a helyi lakosok­nak, hogy mindig örömmel vál­lalják a virágok gondozását és öntözését. Köszönet illeti őket, név szerint Illésné Borist, Kiss Krisztiánt, Rózsikat, a Vihar-sa­rok lakóit, és Bakony Norbit, hogy munkájukkal hozzájárul­A színes árvácskák és az őszi virágok színpompája nemcsak szemet gyönyörködtető, ha­nem pozitív energiával is feltölt mindenkit az egyre hűvösebb és szürkébb hétköznapokban. Az egynyári virágok, amik kikerül­nek a település vonzerejének növeléséhez. Ajkarendek továbbra is egy olyan hely, ahol az évszakok vál­tozásaihoz való alkalmazkodás is a közösség összetartozását erősíti. F. P. T ■ Őszi virágok várják a Rendekre érkezőket a Kapcsolatok híd­jánál is (Fotó: Fotó) Októberfeszt szűrővizsgálatokkal • Szűrővizsgálatokat szervezett munkatársainak a Poppe és Potthoff Magyarország Kft. A német tulajdonú autóipari vállalat vezetősége számára kiemelten fontos a munkatársai egészsége, testi és lelki jóléte. Idén második alkalom­mal szervezték meg a kétna­pos Októberfeszt programot, amely során október 13-án egész napon át egészségügyi szűrések várták azokat, akik tenni szeretnének az egészsé­gükért. Rejtő Anett HR mun­katárstól megtudtuk, szeret­nék rendszeresen biztosítani a dolgozóiknak, hogy előzetes időpontegyeztetés, szabadság és költség nélkül kapjanak minél teljesebb képet egészsé­gi állapotukról, a szervezetük működéséről. Kos forgatagot térzene, légvár, csillámtetoválás, népi játszó­tér, szivacs­lövő aréna várta. A focikupa és a kisvasút nagy élményt nyújtott. A hagyományos gyárlá­togatásra a délután folya­mán négy alkalommal volt lehetőség. A dolgozók csa­ládtagjai megnézhették, hol dolgozik hozzátartozójuk. Este a Happy Gang zenekar koncertje biztosította a ki­­kapcsolódást. Rejtő Anett hozzátette, nem­­csupán a hét végén sportol­szombaton sportos és szó­rakoztató programokkal, üzemlátogatással várták az érdeklődőket, jelenlegi és le­endő dolgozóikat, a dolgozók családtagjait. Az egész napos sörfesztivá­ltattak, a cég folyamatosan tá­mogatja a dolgozók egészséges életmódját, a fitneszterem- és Jégcsarnok látogatást, díjaz­zák a rendszeresen futókat, kerékpározókat. (ta)­ Ez a nap az egészség megőrzéséről szólt (Fotó: Gyarmati) 2m. OKTÓBER 21 Őszi séta a Bolgárkertben Nem kell feltalálni a spanyolviaszt ■ Nem csak termelői, de szellemi közösség is a bódéi Bolgárkert. Különösen így, a klímaváltozás árnyékában. Legalábbis ilyesmire következtetek Kovács Tibor kert­gazda szavaiból, aki méltán büszke az itteni termények­re. Nem mintha ő termelne itt mindent, ezt nem is ál­lítja, de biztosra vehetjük, hogy az itt kinövő legutolsó fűszálhoz is van némi köze. Több,­ mint harminc csa­lád asztalához járul hozzá ez a kert, nem beszélve azokról a százakról, akik isten ado­mányaként (dehogy isten: az itteni őstermelők munkájá­nak köszönhetően) jutnak hozzá a friss zöldségekhez, akár február közepén is. E heti számunk Kertápoló rovata éppen ezt a proble­matikát járja körül: mit, mi­kor vethetünk anélkül, hogy kizsarolnánk a földet, vagy meglévő lehetőségeket sza­­lasztanánk el. Retek, póréhagyma és sár­garépa ágyások között sétá­lunk, csodálattal adózva a természet megnyilvánulá­sainak. Megtudom, hogy a jó kertgazdát elsősorban a figyelmesség jellemzi, vagyis az, hogy együtt él a termé­szettel és képes reagálni an­nak jelzéseire is. Nem is kell a klímaváltozás bűvkörébe esnünk - az már inkább ha­ladóknak való­­ elegendő, ha az időjárás megnyilvánulá­saira figyelünk és megpró­báljuk kilesni, hogy az indi­ánok istene, a nagy Manitou mire készül? Ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy a gyökér­zöldségeket, vagy a hagymát tárolhatjuk a termőföldben is, még mindig jobb, mintha kiszednénk és az otthoni ho­mokba dugnánk őket. Más kérdés, hogy egy lakótelepi lakásban nem is állnak ren­delkezésünkre a tároláshoz szükséges feltételek. Idén mintegy két tonna(!) zöldséget sikerült a bolgár­kerti kistermelőknek az aj­kai Család- és Gyermekjóléti Központ asztalára szállíta­niuk, amellett, hogy saját szükségleteiket is kielégítet­ték. Ez volt a fizetsége an­nak, hogy amennyi időt csak lehet a jó levegőn, egészséges testmozgást végezve ölthet­­tek. Persze, ahogy monda­ni szokás, mindez nem jött volna létre, ha a Bolgárkert - három főre fogyatkozott - munkatársi gárdája nem szolgáltat, nem teremti meg a lehetőségét a gondtalan termelésnek. Ők szántanak, boronáznak, feltöltenek, trá­gyáznak, szinte észrevétle­nül nyújtják mindazt, ami nélkül megállna a termelés a kiskertekben. L.S. ■ Ilyen a sárgarépa, ha virágzik ősszel. Persze a kiskert tulajdo­nosoknak ez nem újdonság (Fotó: L.S.) A tök már csak betakarításra vár (Fotó: L.S.) Cékla, fokhagyma, fekete retek és „még valami" ami később fog előbújni. Hlogy mikor, az attól függ, milyen lesz az idő (Fotó: L.S.) Béla elveszett lábujjáról is neveztek el ősi darázsfajt ■ Szabó Márton, az ajkai származású biológus volt a könyvtár vendége október 5-én. Márton, aki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársa, a bo­rostyán kialakulásáról tartott vetített képes előadásá­ban, az ajkai bányászat során a felszínre került dara­cjka őslénytani csemegéje, a borostyán címmel tartott előa­dást Szabó Márton biológus a VMK kiállítótermében. A borostyán az egykor élt növé­nyek megkövesedett gyantája. A frissen, a növényből kifolyó gyanta általában mézszerű, ra­gacsos, így alkalmas arra, hogy magába zárjon mindenféle ki­sebb élőlényt. Az Ajkai Szén­medencéhez kötődő borostyá­nok egyedi elnevezést kaptak, ez az ajkai t­ btokban fellelt eddig ismeretlen állatfajokat mutatta be. Bár nem ékszerminőségű­­ek, rendkívül gazdag ősda­­rázs-populációt zártak ma­gukba. Ezek a kis lények a dí­­nók idejében repkedtek a mai Ajka közelében, az egykori trópusi erdőkben. A bányászat során előkerülő ősmaradvá­nyok nem álltak épp a termelés fókuszában, inkább mellék­­termékként tekintettek rájuk. Ez nagyban megnehezítette a későbbi tudományos célra történő begyűjtésüket. Ezek­ből a borostyánokból csak na­gyon kevés van múzeumi vagy egyéb közgyűjteményekben. A borostyánról és az abban lévő maradványokról, szinte mindenkinek a Michael Cri­chton regénye alapján készült Jurassic Park című film jut eszébe. Szabó Márton elmond­ta, hogy ez a film teljes egészé­ben kitalált, a gyakorlatban megvalósíthatatlanok az ott ábrázolt módszerek. Az izgalmas előadásban hallhatott a közönség az egyik legnagyobb borostyán ajkati történetéről és az abban rej­tőző, a tudomány számára ismeretlen állatfajtákról. Ezt a borostyánt Kozma Károly, az egykori Ajkai Bányaüzem osztályvezető főgeológusa adományozta az ELTE Ős­lénytani Tanszéke vezetőjének, a szintén ajkai származású Ősi Attilának. A szinte fekete színű ajkait hosszú és kacifán­tos utat járt be míg mikro-CT segítségével felfedezék benne a kétfarkú pókot. Mivel ez egy új faj volt így a „Hungarosilia ver­desi” nevet kapta. A „verdesi” Verdes Gáborra, Szabó Márton nagyapjára utal. De nem csak ezt az egy pókot rejtette a hatalmas borostyán, a darabolás után a kutatók már sejtették, hogy további lenyű­göző felfedezések várnak még rájuk. Nem is tévedtek mert egy pattanó bogarat is találtak a borostyánszilánkban, amit a Szegedi Tudományegyetem tanszékének műszerei segítsé­gével modelleztek. Az új pat­tanóbogarat „Alkaelater mer­­klinek” nevezték el. A fajnév a MTM nemrégiben elhunyt en­­tomológusa és muzeológusa, Merkl Ottó előtt tiszteleg. A kutatók a sikereken fel­buzdulva további ajkati boros­tyánok zárványainak alapos elemzését tűzték ki célul, így találtak további kövekben még három eddig ismeretlen ős­da­rázsfajt. Az egyiknek a nevét, ami „Ajkanesia harmincipszi­­loni” Ajka városa és a 30Y ze­nekar kölcsönözte. De Márton apai nagyapjáról, Szabó Bé­láról is neveztek el új fajt, aki egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbaleset so­rán elvesztette egyik lábujját. Ez lett az „ Amissidigitus belai” lefordítva Béla elveszett lábuj­ja. Ezek az új felfedezések csak egy kis részét képezik a boros­tyánok rejtélyes világának. Az Ajka környékéről származó borostyánok továbbra is izgal­mas lehetőségeket kínálnak a tudósok számára, hogy feltár­ják a múlt ősi életét és történe­tét. F. P. T. • Szabó Márton, az ajkai származású biológus megszállottan kutatja a több tízmillió éves kövületeket (Fotó: Fotó)

Next