Ajka - Ajkai Szó, 2023 (36. évfolyam, 1-44. szám)
2023-10-27 / 37. szám
Őszi virágültetés Ajkarendeken ■ Az ősz beköszöntével Ajkarendeken nem csak a levelek változnak színes palettává, hanem a közösség is igyekszik átalakítani környezetét az őszi évszakhoz igazítva. Az Ajkarendekért Egyesület tagjai és a falu lakói sokat fáradoznak azért, hogy Rendek mindig vendégváró és barátságos képet mutasson mindazok számára, akik erre járnak, vagy egyszerűen csak áthaladnak a településen. Rajniss Andrea az Ajkarendekért Egyesület elnöke elmondta, hogy a közösségi szellem és a vendégszeretet az egyesület tagjai és a település összes lakosa számára kiemelkedően fontosak, így most az egynyári virágokat az iskola mellett bevezető Főhídnál és a faluból kivezető úton, a Kapcsolatok hídjánál kicserélték őszire. tek a balkonokból a kultúrházban pompáznak tovább. Az elnökasszony egyben megköszönte a helyi lakosoknak, hogy mindig örömmel vállalják a virágok gondozását és öntözését. Köszönet illeti őket, név szerint Illésné Borist, Kiss Krisztiánt, Rózsikat, a Vihar-sarok lakóit, és Bakony Norbit, hogy munkájukkal hozzájárulA színes árvácskák és az őszi virágok színpompája nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem pozitív energiával is feltölt mindenkit az egyre hűvösebb és szürkébb hétköznapokban. Az egynyári virágok, amik kikerülnek a település vonzerejének növeléséhez. Ajkarendek továbbra is egy olyan hely, ahol az évszakok változásaihoz való alkalmazkodás is a közösség összetartozását erősíti. F. P. T ■ Őszi virágok várják a Rendekre érkezőket a Kapcsolatok hídjánál is (Fotó: Fotó) Októberfeszt szűrővizsgálatokkal • Szűrővizsgálatokat szervezett munkatársainak a Poppe és Potthoff Magyarország Kft. A német tulajdonú autóipari vállalat vezetősége számára kiemelten fontos a munkatársai egészsége, testi és lelki jóléte. Idén második alkalommal szervezték meg a kétnapos Októberfeszt programot, amely során október 13-án egész napon át egészségügyi szűrések várták azokat, akik tenni szeretnének az egészségükért. Rejtő Anett HR munkatárstól megtudtuk, szeretnék rendszeresen biztosítani a dolgozóiknak, hogy előzetes időpontegyeztetés, szabadság és költség nélkül kapjanak minél teljesebb képet egészségi állapotukról, a szervezetük működéséről. Kos forgatagot térzene, légvár, csillámtetoválás, népi játszótér, szivacslövő aréna várta. A focikupa és a kisvasút nagy élményt nyújtott. A hagyományos gyárlátogatásra a délután folyamán négy alkalommal volt lehetőség. A dolgozók családtagjai megnézhették, hol dolgozik hozzátartozójuk. Este a Happy Gang zenekar koncertje biztosította a kikapcsolódást. Rejtő Anett hozzátette, nemcsupán a hét végén sportolszombaton sportos és szórakoztató programokkal, üzemlátogatással várták az érdeklődőket, jelenlegi és leendő dolgozóikat, a dolgozók családtagjait. Az egész napos sörfesztiváltattak, a cég folyamatosan támogatja a dolgozók egészséges életmódját, a fitneszterem- és Jégcsarnok látogatást, díjazzák a rendszeresen futókat, kerékpározókat. (ta) Ez a nap az egészség megőrzéséről szólt (Fotó: Gyarmati) 2m. OKTÓBER 21 Őszi séta a Bolgárkertben Nem kell feltalálni a spanyolviaszt ■ Nem csak termelői, de szellemi közösség is a bódéi Bolgárkert. Különösen így, a klímaváltozás árnyékában. Legalábbis ilyesmire következtetek Kovács Tibor kertgazda szavaiból, aki méltán büszke az itteni terményekre. Nem mintha ő termelne itt mindent, ezt nem is állítja, de biztosra vehetjük, hogy az itt kinövő legutolsó fűszálhoz is van némi köze. Több, mint harminc család asztalához járul hozzá ez a kert, nem beszélve azokról a százakról, akik isten adományaként (dehogy isten: az itteni őstermelők munkájának köszönhetően) jutnak hozzá a friss zöldségekhez, akár február közepén is. E heti számunk Kertápoló rovata éppen ezt a problematikát járja körül: mit, mikor vethetünk anélkül, hogy kizsarolnánk a földet, vagy meglévő lehetőségeket szalasztanánk el. Retek, póréhagyma és sárgarépa ágyások között sétálunk, csodálattal adózva a természet megnyilvánulásainak. Megtudom, hogy a jó kertgazdát elsősorban a figyelmesség jellemzi, vagyis az, hogy együtt él a természettel és képes reagálni annak jelzéseire is. Nem is kell a klímaváltozás bűvkörébe esnünk - az már inkább haladóknak való elegendő, ha az időjárás megnyilvánulásaira figyelünk és megpróbáljuk kilesni, hogy az indiánok istene, a nagy Manitou mire készül? Ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy a gyökérzöldségeket, vagy a hagymát tárolhatjuk a termőföldben is, még mindig jobb, mintha kiszednénk és az otthoni homokba dugnánk őket. Más kérdés, hogy egy lakótelepi lakásban nem is állnak rendelkezésünkre a tároláshoz szükséges feltételek. Idén mintegy két tonna(!) zöldséget sikerült a bolgárkerti kistermelőknek az ajkai Család- és Gyermekjóléti Központ asztalára szállítaniuk, amellett, hogy saját szükségleteiket is kielégítették. Ez volt a fizetsége annak, hogy amennyi időt csak lehet a jó levegőn, egészséges testmozgást végezve ölthettek. Persze, ahogy mondani szokás, mindez nem jött volna létre, ha a Bolgárkert - három főre fogyatkozott - munkatársi gárdája nem szolgáltat, nem teremti meg a lehetőségét a gondtalan termelésnek. Ők szántanak, boronáznak, feltöltenek, trágyáznak, szinte észrevétlenül nyújtják mindazt, ami nélkül megállna a termelés a kiskertekben. L.S. ■ Ilyen a sárgarépa, ha virágzik ősszel. Persze a kiskert tulajdonosoknak ez nem újdonság (Fotó: L.S.) A tök már csak betakarításra vár (Fotó: L.S.) Cékla, fokhagyma, fekete retek és „még valami" ami később fog előbújni. Hlogy mikor, az attól függ, milyen lesz az idő (Fotó: L.S.) Béla elveszett lábujjáról is neveztek el ősi darázsfajt ■ Szabó Márton, az ajkai származású biológus volt a könyvtár vendége október 5-én. Márton, aki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársa, a borostyán kialakulásáról tartott vetített képes előadásában, az ajkai bányászat során a felszínre került daracjka őslénytani csemegéje, a borostyán címmel tartott előadást Szabó Márton biológus a VMK kiállítótermében. A borostyán az egykor élt növények megkövesedett gyantája. A frissen, a növényből kifolyó gyanta általában mézszerű, ragacsos, így alkalmas arra, hogy magába zárjon mindenféle kisebb élőlényt. Az Ajkai Szénmedencéhez kötődő borostyánok egyedi elnevezést kaptak, ez az ajkai t btokban fellelt eddig ismeretlen állatfajokat mutatta be. Bár nem ékszerminőségűek, rendkívül gazdag ősdarázs-populációt zártak magukba. Ezek a kis lények a dínók idejében repkedtek a mai Ajka közelében, az egykori trópusi erdőkben. A bányászat során előkerülő ősmaradványok nem álltak épp a termelés fókuszában, inkább melléktermékként tekintettek rájuk. Ez nagyban megnehezítette a későbbi tudományos célra történő begyűjtésüket. Ezekből a borostyánokból csak nagyon kevés van múzeumi vagy egyéb közgyűjteményekben. A borostyánról és az abban lévő maradványokról, szinte mindenkinek a Michael Crichton regénye alapján készült Jurassic Park című film jut eszébe. Szabó Márton elmondta, hogy ez a film teljes egészében kitalált, a gyakorlatban megvalósíthatatlanok az ott ábrázolt módszerek. Az izgalmas előadásban hallhatott a közönség az egyik legnagyobb borostyán ajkati történetéről és az abban rejtőző, a tudomány számára ismeretlen állatfajtákról. Ezt a borostyánt Kozma Károly, az egykori Ajkai Bányaüzem osztályvezető főgeológusa adományozta az ELTE Őslénytani Tanszéke vezetőjének, a szintén ajkai származású Ősi Attilának. A szinte fekete színű ajkait hosszú és kacifántos utat járt be míg mikro-CT segítségével felfedezék benne a kétfarkú pókot. Mivel ez egy új faj volt így a „Hungarosilia verdesi” nevet kapta. A „verdesi” Verdes Gáborra, Szabó Márton nagyapjára utal. De nem csak ezt az egy pókot rejtette a hatalmas borostyán, a darabolás után a kutatók már sejtették, hogy további lenyűgöző felfedezések várnak még rájuk. Nem is tévedtek mert egy pattanó bogarat is találtak a borostyánszilánkban, amit a Szegedi Tudományegyetem tanszékének műszerei segítségével modelleztek. Az új pattanóbogarat „Alkaelater merklinek” nevezték el. A fajnév a MTM nemrégiben elhunyt entomológusa és muzeológusa, Merkl Ottó előtt tiszteleg. A kutatók a sikereken felbuzdulva további ajkati borostyánok zárványainak alapos elemzését tűzték ki célul, így találtak további kövekben még három eddig ismeretlen ősdarázsfajt. Az egyiknek a nevét, ami „Ajkanesia harmincipsziloni” Ajka városa és a 30Y zenekar kölcsönözte. De Márton apai nagyapjáról, Szabó Béláról is neveztek el új fajt, aki egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbaleset során elvesztette egyik lábujját. Ez lett az „ Amissidigitus belai” lefordítva Béla elveszett lábujja. Ezek az új felfedezések csak egy kis részét képezik a borostyánok rejtélyes világának. Az Ajka környékéről származó borostyánok továbbra is izgalmas lehetőségeket kínálnak a tudósok számára, hogy feltárják a múlt ősi életét és történetét. F. P. T. • Szabó Márton, az ajkai származású biológus megszállottan kutatja a több tízmillió éves kövületeket (Fotó: Fotó)