Aszód - Aszódi Tükör, 1994 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
TÜKÖR 21 Hírünk a térségben (Gondolatok az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskoláról) Ha valakinek rossz hírét költik, nehezen tud védekezni, mert a magyarázkodás sokak számára eleve gyanús, a kevés információval rendelkező polgár pedig nem tudja, hogy kinek is higgyen. S a tapasztalat az, hogy az emberek sokszor inkább hisznek az idegennek, kívülállónak, mint annak, aki közvetlenül érintett, hiszen ő úgyis magyarázkodik. így vagyunk mi is az iskolánkat illetően régóta, de különösképpen azóta, amióta az evangélikus egyház bejelentette iskola-visszaigénylési szándékát. Sokan vitáznak arról, vajon gyenge iskola vagyunk-e vagy sem. Nehéz erről vitázni, mert nagyon sok a szubjektív elem ezekben a vitákban. Ráadásul egy kicsit ízléstelennek is tűnik, ha valaki esetleg önmagát - értendő, saját intézményét időnként meg is dicséri. Az érvnek kevés, hogy a volt diákok jelentős számban járnak vissza évekig az iskolába, és ilyenkor elmondják, hogy mennyire jól érezték itt magukat, és esetleg azt is, hogy úgy érzik, sokat köszönhetnek az alma maternek. Érvnek az is kevés, hogy a tantestület 51 magyar anyanyelvű tanárából 21 valamikor az iskola diákja volt Van annyi kisugárzása ennek az intézménynek, hogy szívesen jönnek vissza tanítani az egykori diákok. De valódi mércét sokak szemében csak a számszerű eredmények jelentenek. Ezek egyike, hogy hogyan szerepelnek tanulóink a felvételi vizsgákon. A környék közvéleményének a tudatában él egy számszerű eredmény: az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium (szándékosan használom a lerövidített megnevezést az intézmény teljes neve helyett) nem található az első kétszáz (!) gimnázium között. Aki megnézi a köznevelés évenkénti statisztikáját, az valóban azt látja, hogy a gimnáziumok rangsorolásában nem szerepel az aszódi iskola. És innentől már lehet gyártani a teóriákat. Az igazság az, hogy ebben a felsorolásban az aszódi középiskola nem is szerepelhet, mert a köznevelésben külön jelennek meg a statisztikák a tiszta profilú gimnáziumokról, majd a tiszta profilú szakközépiskolákról, és végül azokról az intézményekről, amelyek vegyes profilúak - tehát gimnáziumi és szakközépiskolai képzés is folyik bennük -, mint a mi iskolánk. A köznevelés statisztikái ráadásul egy szempontból torzak: nem a jelentkezők és a felsőfokú intézménybe felvettek arányában rangsorolja az intézményeket, hanem ezt az arányt a teljes tanulólétszám összefüggésébe ágyazza be, és így a jó felvételi arány ellenére is hátrább kerülnek az intézmények sorában azok az iskolák, amelyeknek tanulói közül viszonylag kevesen jelentkeznek továbbtanulásra. Emiatt szoktunk az indokoltnál hátrább szerepelni a rangsorban. Ez év februárjában a Heti Világgazdaság megjelentette a budapesti középiskoláknak az 1993. évi felvételi eredmények alapján összeállított rangsorát. Ez az anyag közli a felvételire jelentkezők és a felvettek számát, majd a felvételi eredményt százalékos kimutatásban. Összesen 120 középiskola szerepel a felsorolásban. Ugyanebben a hónapban megjelent megyénként is az iskolák rangsora. (Sajnos itt már nem közölték a jelentkezők és a felvettek számát, csak a felvételi eredmény százalékát.) Iskolánk felvételi eredménye 50%-os. Ezzel az eredménnyel a 42 intézmény között holtversenyben a 14-15-16. helyet foglaljuk el a megyei rangsorban, megelőzve olyan intézményeket, mint a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium (47%), a péceli Ráday Pál Gimnázium (38%), a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium (34%), a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (27%), a ráckevei Ady Endre Gimnázium (22%), a budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium (11%), a váci Madách Imre - az egykori Sztáron Sándor Gimnázium (40%), és a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (12%). Természetesen a felsorolás nem teljes, csak az ismertebb iskolákat emeltem ki. Ha a felvételi eredményünket a budapesti rangsorhoz hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a fővárosi középiskolák közül csak 37 ért el jobb eredményt. Olyan iskolák kerülnének mögénk a felvételi eredmények alapján összeállított rangsorban, mint a Kölcsey Ferenc Gimnázium (38.), Református Gimnázium (39.), József Attila Gimnázium (62.), Móricz Zsigmond Gimnázium (63.). A Vörösmarty Gimnázium a 80., a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium pedig a 92. helyet foglalja el. A jónevű II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Hargitay András úszóbajnokunk egykori iskolája) zárja a sort: 120. Az előző években is hasonló eredményeink voltak, mint a mostani. Néha jobb, időnként gyengébb valamivel a felvételi átlag, mert az általunk esélytelennek tartott tanulóknak is joguk van jelentkezni felsőfokú tanintézetbe, még akkor is, ha tudjuk: a négyévi munkájuk alapján eleve irreális a jelentkezésük, csak a statisztikánkat fogják rontani. Természetesen ölbe tett kézzel nem ülhetünk, nem lehetünk egyszer s mindenkorra elégedettek az eredményeinkkel. Mert ezek nem maguktól jönnek: kell hozzá diák is, tanár is. Törekednünk kell, hogy a mutatóink jobbak legyenek. De ehhez nem elég csak a mi munkánk: az is kell, hogy a szülők ne legyenek bizalmatlanok velünk szemben, és a tehetséges aszódi - és környékbeli - gyerekeket hozzánk írassák be, mert akkor az ő felvételi eredményük a mi iskolánk statisztikájában fog megjelenni, erősítve iskolánk hírnevét. Hőnig Antal tanár Szakmunkások! Az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola levelező tagozata értesíti a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalokat, hogy iskolánk az 1994/95. tanévben is megindítja a 3 éves érettségi felkészítést. A képzés keretén belül modern számítástechnikai ismereteket sajátítanak el a hallgatók. Kedvezményes lehetőségek: - fakultatív nyelvtanulás - uszodahasználat - diákigazolvány alacsony keresetűeknek. Munkanélküli fiatalok a munkaügyi irodáktól rendszeres tanulmányi segélyt igényelhetnek. Jelentkezés: június 17-ig és augusztus 22-től munkanapokon, nyáron szerda délelőttönként. Kovács István tagozatvezető