Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2020 (30. évfolyam, 1-24. szám)
2020-12-03 / 23. szám
2 I Színes PÁLYÁZATI FELHÍVÁS „BÉKÉSCSABA HAZAVÁR!” Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a felsőfokú tanulmányokat folytatók támogatására a „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíj elnyerésére, valamint a diplomás pályakezdők támogatására a „Békéscsaba hazavár!” életkezdési támogatás elnyerésére. A „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíj pályázati kiírása Elnyerhető támogatás: Az ösztöndíj összege félévenként 5 hónap időtartamra (szeptembertől januárig és februártól júniusig) havi 40 000 Ft, amely a pályázat benyújtásakor folyamatban lévő félévtől négy félévig, de legfeljebb az oklevél megszerzéséig jár. A „Békéscsaba hazavár!” életkezdési támogatás pályázati kiírása Elnyerhető támogatás: Az ösztöndíj összege egyszeri 300 000 Ft, amely az ösztöndíjszerződés megkötését követő 15 napon belül kerül átutalásra a pályázó által megjelölt pénzforgalmi számlára. A pályázatok benyújtásának helye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17., vagy a szocialis@bekescsaba.hu email címre. A pályázatok beérkezésének határideje: 2021. március 16. A pályázati űrlap Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályán igényelhető vagy letölthető Békéscsaba város honlapjáról. Kérjük, hogy a borítékra írják rá: „Békéscsaba hazavár!" életkezdési támogatás pályázat vagy „Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíj pályázat A pályázati döntésekről szóló értesítés várható ideje: 2021. április 20. A „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíj és a „Békéscsaba hazavár!” életkezdési támogatás elnyerésének feltételeiről bővebben a bekescsaba.hu oldalon a pályázati hírek között olvashatnak. Milyen hatással van gyorsan változó világunk Békéscsabára és csabaiként tudjuk-e ezeket a változásokat befolyásolni? A rovatban három részben olvashatunk a csabai agrártáj változásáról, ezzel jobban megértve a jelen tájalakító folyamatok hatását a csabai lakosságra. Békéscsabán a mocsarak lecsapolása elsősorban az 1777-ben kiásott Élővíz-csatornával kezdődött, amely a Körösökön keresztül összeköttetést teremtett a hegyvidékkel, és jótékonyan hatott a kereskedelemre is. A mocsarak területe egy évtized alatt az eredetinek a felére csökkent, és lehetőség nyílt a keleti területek legelőként való hasznosítására. A maradványföldek és puszták bérletének lehetősége és a legelő-elkülönítés, majd az örökváltsági szerződés kivette Csaba határából a szentmiklósi, kondorosi, gerendási, valamint a vandházi majorsági pusztákat is, ahol saját kezelésű majorsági gazdálkodást szerveztek meg, így a 19. század végére a legelő területe leszűkült a város környékére, elsősorban a Felvégi- és Alvégi-legelőre. A század végére az idetelepített szlovák lakosság, a magyar Alföld körülményeihez igazodva, létrehozta a tipikus alföldi tanyás agrárvárost, Békéscsabát. A termesztett növények szűk köre a közel másfél évszázad alatt nemigen változott. Az újratelepülést követő időszakban jószerével csak búzát, árpát, zabot és kölest termeltek. Rövidesen megjelent a kukorica is, de még minimális területen. Az ipari növények közül a kender és a dohány termesztése kezdődött meg a legkorábban. A század utolsó harmadában már országos hírű békési búza a csabai határnak is legfontosabb növénye volt. Az első osztályú földeken termett búza az elvetett magnak átlag a nyolcszorosát, a zab és az árpa pedig a tízszeresét adta vissza. Az 1840-es években Csabán termett a Békés megyei gabona ötöde. A gabonatermesztés kiteljesedése mellett figyelmet érdemel a takarmánytermesztés megindulása (lóhere, repce), s a 19. század elején kezdődött a kertészkedés is a maga korában nevezetes csabai hagymával. A 18-19. század folyamán Békéscsaba agrárvárosi fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeként létrejött a város határában egy hatalmas tanyavilág. Ennek tulajdonosai a zárt településben laktak, s így a zárt település maga az agrárnépesség lakótelepülése volt. Ez a fejlődés annál inkább figyelmet érdemel, mert a népesség, amely itt élt, nem ezen ősi magyar települési elvet hozta magával. (Forrás: Duray B. 2016: Mezőgazdaság, földhasználat Csabán In: Ambrus Z. (szerk.): A csabai táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál.) Duray Balázs GLOBÁLIS SAROK A csabai földhasználat története - 2. rész Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szakképzési reform gyakorlati megvalósítása, valamint az eddig megszokott feladatok így év vége felé sem hagynak üresjáratot a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályának - osztotta meg a tennivalókat Mészárosné Szabó Anna, a szakképzési osztály vezetője. A járvány második hulláma már másképp érintette a gyakorlati képzőhelyeket, de a tanulókat is, mint tavasszal. A tavaszi digitális szakmai gyakorlat gyorsan rávilágított arra, hogy ez egy kényszermegoldás, s több hátránnyal jár, mint előnnyel, így most csak elvétve találunk olyan céget, ahol „távoktatnák” a szakmai gyakorlatot. Természetesen a megfelelő járványügyi intézkedések betartására mindenütt ügyelnek, lázmérés, maszk, fertőtlenítés, távolságtartás napi rutinnak számít. A képzőhelyekkel és a szakképző intézményekkel a duális képzési tanácsadóink állandó kapcsolatban vannak, minden eshetőségre fel vagyunk készülve. Mindemellett folyik a következő tanév ágazati beiskolázási tervezése, jövő héten indulnak a szakképző intézményekkel az egyeztető tárgyalások, ahol már nem csak az ágazatok, hanem a keretszámok is terítékre kerülnek. Mindehhez megkérdezzük természetesen a cégeket, akik munkaerő-piaci információikkal, igényeikkel segítik a munkát. November 20-án a vizsgafelügyelői, november 25-én pedig az ágazati alapvizsga elnöki listára való bekerüléshez járt le a pályázati határidő. A Szakképzési Bizottság megkezdte a pályázati anyagok formai és tartalmi előminősítését. A feladat nem egyszerű, hiszen a bizottság nem ülhet össze, online módon történik az értékelés, ez pedig jóval több munkaórát követel meg, mintha személyesen jelen tudnánk lenni. Ugyanakkor kezdünk mi is „belejönni” az online megjelenésekbe, sőt azt tapasztaljuk, hogy a megcélzott vállalkozók is rájöttek ennek az előnyeire: pl. a hó végi kétnapos könyvelőknek célzott szakképzési tájékoztatónkra rekordszámú regisztráció érkezett. Ezen felbuzdulva szervezünk egy on-line pályaorientációs konferenciát, ahová ismét olyan témákat viszünk, amelyekről Békés megyében eddig máshol még nem hallhattak sem a gyerekek, sem a szüleik, de úgy gondoljuk, hogy még a pedagógusaiknak is tudunk újat mutatni. Decemberben pedig elkezdjük a vállalkozások ágazatonkénti felkészítését munkaszerződések megkötésére és elszámolhatóságára. December 16-ig lehet jelentkezni a szakmát tanuló végzős diákoknak a Szakma Kiváló Tanulója, illetve az Országos Szakmai Versenyre, az előrejelzett létszám már meghaladja a 700 főt. Bízunk benne, hogy a területi írásbeli elődöntőket személyes jelenléttel tudjuk már végrehajtani. fefccsíSä Csabai Mérleg - ingyenes városi lap, Békéscsaba. Felelős kiadó: Békéscsabai Médiacentrum Kft. Ügyvezető: Diós Zsolt. Főszerkesztő: Hatala Boglárka. Tördelő: Berényi-Nagy Vanda. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. E-mail: info@bmc.media.hu, ertekesites@bmc.media.hu Telefon: 20/226-2920, 66/740-700. Megjelenik kéthetente 28 000 példányban. A lapterjesztésért felel: Bartyik István, telefon: 70/317-8206. «č**6 ° eu bíró Békéscsabai Médiacentrum bcKr éj) Csabai Mérleg „ TB ” - SAROKBékés Megyei Mikor jár betegszabadság? Fia a munkavállaló a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, a kieső jövedelem egy részét táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Fontos tudni, hogy a betegszabadságra jogosult részére táppénz csak a betegszabadság lejártát követő naptól állapítható meg. Betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a betegsége munkavállalónak miatti képtelensége esetén keresőnaptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben létesített munkaviszony esetén arányosítani kell. Például, ha a munkavállaló július 1-jétől dolgozik, az új munkaviszonyában időarányosan 8 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadságra Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak, valamint a kormányzati szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is jogosultak. Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó, a megbízás alapján munkát végző, vagy a tiszteletdíjas tevékenységet folytató személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint veszélyeztetett várandóssága miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat. A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti. Erre az időre a távolléti díj 70 százaléka jár, ami adó és járulékköteles. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén kórházi igazolás szükséges. Dávid Ferenc főosztályvezető, Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult dolgozó. Kormányhivatal