Bugyi - Lakossági Tájékoztató, 2004 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2004-02-01 / 1. szám

2 sok érdekes program várta őket délutánon­ként. Akik szeretik a zenét, azoknak le­hetőségük volt több­féle hangszer közül választani, és a ked­vére valót tanulni: zongorát, gitárt, játsz­hat népi hangszereken vagy akár a rézfúvós hangszereken. De­cemberben egy kon­cert keretében mutat­hatták be zenészeink tudásukat, amelyen nem csak a gyerekek, ha­nem a szülők is örömmel vettek részt. A színészetet kedvelő gyere­keknek a színjátszókör adott megfelelő alkalmat arra, hogy tehetsé­güket bizonyítsák. Több előadást is bemutattak a félév folyamán: október 6-án a tizenhárom aradi vértanú emlékére készítettek mű­sort, a reformáció emléknapján életre keltették Luther Mártont, majd karácsonykor angyalok képében szálltak a Földre segíteni a szegény embereken. De nem csak a gyerekek szí­­nészkedtek, hanem igazi színházban is jártak­­ a Karinthy Színházban az immár klasszikusnak számító Tanár úr, kérem! című Karinthy darabot néz­ték meg. A Lurdy-ház Cinema City-ében is sok kaland várt felsősökre. A gyerme­­­ki kíváncsiság hívta életre azt a kezdeményezést is, hogy az ötödikesek ellátogattak a Csodák Palotájába, ahol a technika, a fizika és kémia rejtelmeibe ve­zették be őket. Mindezek mellett a tél beköszöntével egy újabb szó­rakozási lehetőség kínálkozott a gyerekek számára: a korcsolyázás. A Városligeti Műjégpálya jegével sok gyerek ismerkedett meg idén, ki közelebbről, ki távolabbról. Az első félévben a tanulóink sok ver­senyen is részt vettek: az őszi futóbajnokságon iskolánk indította a legtöbb tanulót, és a legjobb eredményeket is ők érték el; az atlétikai körzetbajnokságot is eredményesen zártuk, mert sportolóink hozták el a második, a negyedik és a hatodik helyezést; a téli teremlabdarú­gó bajnokságon is szépen szere­peltek csapataink, tavasszal pe­dig a diákolimpián indulnak a gyerekek, reméljük jó teljesít­ménnyel. A sportversenyeken túl a versmondó versenyeken is szép eredményeket értek el ta­nulóink, így a nyársapáti szava­lóversenyen is külön dicséretet kaptak. A gyermekek széles ér­deklődési körének megfelelően iskolánk egy egyesülettel össze­fogva kétszer is lehetőséget te­­remetett erdei iskolán való rész­vételre. A Parádfürdőn megren­dezett Földtörténeti hétvége és a Mikulás túra maradandó élmé­nyeket hagyott a gyermekek szívében. De hogy ne csak a gyerekek érezzék jól magukat, novemberben a szülők bált rendeztek. A hetedikesek és a nyolcadi­kosok angol keringőt és madisont táncoltak. Itt szeretném megragad­ni az alkalmat, és köszönetet mondani mindazoknak a szülőknek és tanároknak, akik a bál szervezésében és lebonyolításában részt vet­tek. Azt hiszem, minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy a tan­év első féléve igen eredményes és ese­ménydús volt, és biz­tos vagyok benne, hogy a következő fél­év­es évek sem ma­radnak el ezen félév mögött. Mert ahogy a Biblia is mondja: „A ti hitetek mellé ragasszatok jó csele­kedetet, a jó cseleke­det mellé tudományt, a tudomány mellé pe­dig mértékletességet, a mértékletesség mel­lé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet. A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandó­ság mellé pedig szeretetet.” 2Pt 1,5-7 Bajta Erzsébet tanár arwtrt készülődés az óvodásak A Mikulás épp csak búcsút intett, s mi már lázasan készültünk az év legbékésebb ünnepére - karácsonyra. E csodás ünnepig sok - sok tennivaló várt ránk. Ünneplőbe öltöztettük a csoportszobát. Ajtó­díszt, adventi koszorút barkácsoltunk, amit az őszi sétákon gyűjtött fenyőtobozzal, dióval dí­szítettünk. A lányok dadus nénik segítségével nagytaka­rítást csináltak babaszobába - babakonyhába. Luca napon kotyolással köszöntötték egy­mást a gyerekek, s jót nevettek a tréfás verse­ken. Régi hagyomány óvodánkban a Luca napi búzavetés, amely karácsonykor szépen zöldell az ünnepi asztalon. Nagy lelkesedéssel készítettek ajándékot szüleiknek, hiszen ajándékot adni épp oly öröm, mint kapni. Legizgalmasabb a mézeskalács sütés volt. Kicsik és nagyok tepsit kenegettek, szaggatták a tésztát, tepsibe rakták, majd a kisült formákat cukorral díszítették. E sok-sok “munka” közben bőven jutott idő beszélgetésre szeretetről, békéről, kis Jézus szü­letéséről, és az ajándékozás öröméről.­­ Ki milyen ajándékot szeretne karácsonyra? Végre elérkezett az ovis karácsony napja. Az adventi koszorún meggyújtottuk a negyedik gyertyát. Az ünneplőbe öltözött gyerekek a kis betle­hemi istálló körül gyertyák fényénél énekeltek, verseltek karácsonyról, a kis Jézusról. A nagycsoportosok Lelli óvónéni segítségé­vel Betlehemes jelenettel köszöntötték a kicsi­ket, akik nagy tapssal és finom mézeskaláccsal jutalmazták előadásukat. Persze a legnagyobb öröm az ajándékozás jelentette, amikor maguk­hoz ölelhették a piros kalapos répa­orrú hóem­bert. Mi óvónők már évek óta nagyon fontosnak érezzük, hogy az óvodában csak hangulatilag, érzelmileg készítsük fel karácsony ünnepére a gyerekeket. Úgy gondoljuk a csoda - a gyertyafényes csillagszórós karácsonyfa - meghitt pillanatát családi körben, odahaza élje meg minden kis­gyerek. Hiszen ezek az élmények örökre megma­radnak, bennünk élnek.

Next