Csenger - Csengeri Hírmondó, 1993 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

MESÉL A SZAMOS Hidak a folyón Mint minden folyóvölgy, Szamos völgye is népcsoportok­­ és kultúrák áramlásának fon­tos útvonala lehetett már az őskorban is. Erre közvetett bi­zonyítékok is vallanak, hiszen Darabont János csengeri lelkész 1854-ben ezt jegyzi fel. . .az alatta folyó Szamos-partban ... olykor-olykor hamuedények és régi pénzek találtatnak”. Még napjainkban is lehet találni a Szamos paláján kisebb-na­­gyobb őskori edénytöredékeket! Az ókorban is jelentős keres­kedelmi útvonal volt a Szamos­­völgy. Ezt a hajdani Halom­dombban 1870-ben talált 16 da­rab római ezüstpénz igazolja. Az erdélyi Dacia tartomány és az alföldi népek közötti ún. só­útvonal forgalma is itt bonyo­lódhatott le. A honfoglaló magyarság is felismerte a Szamos hadászati fontosságát. Anonymus szerint a­ Szamos mentén nyomult Er­délyt meghódítani Tas vezér serege, és Szatmár vára alatt verte meg Mén-Marót népét. Csenger az államalapítás éveiben alakult ki önálló tele­pülésként. Lakói a szatmári ki­rályi várbirtokhoz tartozó ka­tonáskodó várjobbágyok voltak, akik a Szamoson átvezető átke­lőhelyet és hadi utat védték. Lé­nyegében ez a két dolog hatá­rozta meg városunk sorsát év­századokon át. A király sokáig nem is engedte ki a kezéből e stratégiailag fontos helyet, csak 1239-ben sikerült a Káta nem­béli Csaholyi családnak egy malomhelyet és egy belső tel­ket szereznie a faluban, ezzel több évszázadra megvetették lábukat Csengerben. Később megszerezték a hídvám jogát is, de a malomhelyek bérleti díja is vagyonuk nagy részét képez­te. Még a múlt század végén is számtalan hajómalom úszott a Szamoson. A vármegye több­ször is sürgette lerombolásukat, mivel a levonuló jégzajlást gá­tolták. A Szamoson való átkelési le­hetőség hadi fontossága legjob­ban a Rákóczi-féle szabadság­­harc idején jelentkezett. A Szatmárt ostromló­ kurucok 1704-ben itt, Csengérnél vertek erős hidat, melynek megépíté­sét maga a fejedelem többször személyesen sürgette. A vármegye ezután is nagy költséggel álló hidat tart fenn Csengernéi­y kezelésére híd­­mestert alkalmaznak. A jeges árvizek azonban szinte évtize­denként elsodorják a hidat, egy ilyen esetről 1847-ben Jókai Mór is megemlékezik: „mind a szatmári, mind a csengeri híd óriás faczölöpökön állott, s ... míg íves vagy boltozatos hídra nem teendenek szert ... addig tartósságra nem is számíthat hídjára nézve a nemes megye”. Végre 1893-ban átadták a forgalomnak az európai vi­szonylatban is korszerű, vasvá­zas hidat. 1944. október 20-án a visszavonuló magyar csapatok utászai ezt felrobbantják. Az épen maradt pillérekre 1947- ben kétnyílású, de a réginél gyengébb minőségű újabb hidat emelnek, amit azonban az 1970- es nagy árvíz alaposan megron­gál. Sajnos az akkori évek fa­lusorvasztó politikájának hatá­sára az újjáépítés helyett az el­bontás mellett döntenek. Az új gátrendszerhez csatla­kozva — mely több falut is ha­lálra ítélt — Csengert kikerülő több kilométeres új útvonalat alakítanak ki, és az új, immár nem is csengeri hidat 1976-ban avatják föl. A régi, már csak személyforgalmat lebonyolító hidat aztán 1983-ban végleg el­bontják, megadva ezzel Tótfa­lunak a kegyelemdöfést. A pillérek alapja azonban masszív és sziklaszilárd! Az akarat és a hit már adott, csu­pán az anyagiak hiányoz­nak ahhoz, hogy megépüljön, ezen az ősi helyen, harmadjára is az életet jelentő híd. F. B. A régi Szamos-híd, élt 1947—1983. A „Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért” elnevezésű alapítvány kuratóriuma a Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Csenger városában pályázatot hirdet MENEDZSERI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek: — felsőfokú végzettség — az alább részletezett menedzseri főbb jellemvonásoknak megfelelés — alkalmasság a munkakör betöltésére A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó szakmai önéletrajzát — a közösségi iskola menedzseri beosztásra való alkal­masság (esetleges képesség) részletezését A beadás határideje: 1993. jan. 30. Helye: Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola. 4765 Csenger, Ady E. u. 15—17. Vincze Zoltán igazgató Bérezés: — képzettségtől és gyakorlattól függően 25 000—30 000 Ft Felhívjuk a figyelmet, hogy a főállás elfoglalása még 92/93-as tanév folyamán történik. Költözik a hivatal A Csengeri Polgármesteri Hi­vatal dolgozói — a városfej­lesztési és pénzügyi osztály ki­vételével, mely a régi helyén marad — az épület felújításá­nak idejére — a Városi Műve­lődési Központba költöznek, ahol a megszokott időrend sze­rint folyik tovább az ügyfélfo­gadás. A polgármester és tit­kársága ez idő alatt a Népjóléti Intézmény épületében fog tevé­kenykedni. Köszönet a véradóknak! A városi Vöröskereszt veze­tősége ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a december 4-én szervezett véradáson meg­jelentek. Köszönjük önzetlen segítségüket a rászoruló bete­gek nevében. A Vöröskereszt Vezetősége Visszaülték a keresetet Fenntartják a véleményüket „Nem szeretnénk, ha a bead­ványunk miatt a szövetkezet becsületes és vétlen tagjai bár­milyen hátrányt szenvednének” — ezzel az indoklással vonta vissza a Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei cégbírósághoz Bírósághoz, mint korábban be­nyújtott keresetét Apáti László és felesége, valamint Darvas István. A tavaly május 21-én be­nyújtott keresetben a csengeri Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet április 25-i vagyonneve­­sítő közgyűlésen történtekkel kapcsolatosan kezdeményeztek felügyeleti eljárást. Az eredeti keresetben megfo­galmazottakat, melyek szerint a „szövetkezet több pontban nem tartotta be a törvényes előírá­sokat, és több formai hibát is vétett”, továbbra is fenntartják — tudtuk meg Apáti Lászlótól. A visszavonás mellett azért döntöttek mégis, mert e nélkül a cégbíróság nem jegyezhette volna be a december 31-én le­járt határidőig az újjáalakult szövetkezetet, s az érvényben levő rendelkezések szerint felszámolás sorsára jutott vol­n­­a. Jótékonysági bál A Csengersimai Polgármesteri Hivatal és a görög katolikus gyülekezet jótékonysági bált rendezett a rászoruló gyerekek megsegítésére. (Ott is járt a Mikulás) Házi feladat: Téli élmény .... Anyu, hány 1-lel írjuk a kigyullad szót? (Fábián Béla ka­rikatúrája) Diáksport zat Egy nagyszerű küzdelem sora­végét koronázta meg a csengeri középiskolás lányok nyíregyházi sikere. Az Ady Endre Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola leány kézilab­a­dacsapata 1992. december 6-án, Nyíregyházán rendezett V. korcsoportos Diákolimpia me­gyei döntőjén az előkelő II. he­lyet szerezte meg. A Kossuth gimnázium csa­patát 6 góllal verték meg, s csupán a nagy kézilabdás ha­gyományokkal rendelkező és NB 11-es játékosokat felvonul­tató Kölcsey gimnáziumtól szenvedtek vereséget. Talán fé­nyesebbre sikeredett volna az érem, ha lányaink nem olyan megilletődve kezdenek, mert első félidei hátrányukat később már — bár mindent megtettek ezért — nem sikerült behozni­uk. A csapat névsora: Gudász Enikő, Mezei Mariann, Szűcs Tímea, Ganya Csilla, Orbán Emese, Nagy Gabriella, Varga Judit, Bulyáki Lívia, Kiss Ildi­kó, Balogh Viktória, Orosi Ka­talin, Tóth Erika.

Next