Csenger - Csengeri Hírmondó, 1993 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
MESÉL A SZAMOS Hidak a folyón Mint minden folyóvölgy, Szamos völgye is népcsoportok és kultúrák áramlásának fontos útvonala lehetett már az őskorban is. Erre közvetett bizonyítékok is vallanak, hiszen Darabont János csengeri lelkész 1854-ben ezt jegyzi fel. . .az alatta folyó Szamos-partban ... olykor-olykor hamuedények és régi pénzek találtatnak”. Még napjainkban is lehet találni a Szamos paláján kisebb-nagyobb őskori edénytöredékeket! Az ókorban is jelentős kereskedelmi útvonal volt a Szamosvölgy. Ezt a hajdani Halomdombban 1870-ben talált 16 darab római ezüstpénz igazolja. Az erdélyi Dacia tartomány és az alföldi népek közötti ún. sóútvonal forgalma is itt bonyolódhatott le. A honfoglaló magyarság is felismerte a Szamos hadászati fontosságát. Anonymus szerint a Szamos mentén nyomult Erdélyt meghódítani Tas vezér serege, és Szatmár vára alatt verte meg Mén-Marót népét. Csenger az államalapítás éveiben alakult ki önálló településként. Lakói a szatmári királyi várbirtokhoz tartozó katonáskodó várjobbágyok voltak, akik a Szamoson átvezető átkelőhelyet és hadi utat védték. Lényegében ez a két dolog határozta meg városunk sorsát évszázadokon át. A király sokáig nem is engedte ki a kezéből e stratégiailag fontos helyet, csak 1239-ben sikerült a Káta nembéli Csaholyi családnak egy malomhelyet és egy belső telket szereznie a faluban, ezzel több évszázadra megvetették lábukat Csengerben. Később megszerezték a hídvám jogát is, de a malomhelyek bérleti díja is vagyonuk nagy részét képezte. Még a múlt század végén is számtalan hajómalom úszott a Szamoson. A vármegye többször is sürgette lerombolásukat, mivel a levonuló jégzajlást gátolták. A Szamoson való átkelési lehetőség hadi fontossága legjobban a Rákóczi-féle szabadságharc idején jelentkezett. A Szatmárt ostromló kurucok 1704-ben itt, Csengérnél vertek erős hidat, melynek megépítését maga a fejedelem többször személyesen sürgette. A vármegye ezután is nagy költséggel álló hidat tart fenn Csengernéiy kezelésére hídmestert alkalmaznak. A jeges árvizek azonban szinte évtizedenként elsodorják a hidat, egy ilyen esetről 1847-ben Jókai Mór is megemlékezik: „mind a szatmári, mind a csengeri híd óriás faczölöpökön állott, s ... míg íves vagy boltozatos hídra nem teendenek szert ... addig tartósságra nem is számíthat hídjára nézve a nemes megye”. Végre 1893-ban átadták a forgalomnak az európai viszonylatban is korszerű, vasvázas hidat. 1944. október 20-án a visszavonuló magyar csapatok utászai ezt felrobbantják. Az épen maradt pillérekre 1947- ben kétnyílású, de a réginél gyengébb minőségű újabb hidat emelnek, amit azonban az 1970- es nagy árvíz alaposan megrongál. Sajnos az akkori évek falusorvasztó politikájának hatására az újjáépítés helyett az elbontás mellett döntenek. Az új gátrendszerhez csatlakozva — mely több falut is halálra ítélt — Csengert kikerülő több kilométeres új útvonalat alakítanak ki, és az új, immár nem is csengeri hidat 1976-ban avatják föl. A régi, már csak személyforgalmat lebonyolító hidat aztán 1983-ban végleg elbontják, megadva ezzel Tótfalunak a kegyelemdöfést. A pillérek alapja azonban masszív és sziklaszilárd! Az akarat és a hit már adott, csupán az anyagiak hiányoznak ahhoz, hogy megépüljön, ezen az ősi helyen, harmadjára is az életet jelentő híd. F. B. A régi Szamos-híd, élt 1947—1983. A „Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért” elnevezésű alapítvány kuratóriuma a Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Csenger városában pályázatot hirdet MENEDZSERI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek: — felsőfokú végzettség — az alább részletezett menedzseri főbb jellemvonásoknak megfelelés — alkalmasság a munkakör betöltésére A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó szakmai önéletrajzát — a közösségi iskola menedzseri beosztásra való alkalmasság (esetleges képesség) részletezését A beadás határideje: 1993. jan. 30. Helye: Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola. 4765 Csenger, Ady E. u. 15—17. Vincze Zoltán igazgató Bérezés: — képzettségtől és gyakorlattól függően 25 000—30 000 Ft Felhívjuk a figyelmet, hogy a főállás elfoglalása még 92/93-as tanév folyamán történik. Költözik a hivatal A Csengeri Polgármesteri Hivatal dolgozói — a városfejlesztési és pénzügyi osztály kivételével, mely a régi helyén marad — az épület felújításának idejére — a Városi Művelődési Központba költöznek, ahol a megszokott időrend szerint folyik tovább az ügyfélfogadás. A polgármester és titkársága ez idő alatt a Népjóléti Intézmény épületében fog tevékenykedni. Köszönet a véradóknak! A városi Vöröskereszt vezetősége ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a december 4-én szervezett véradáson megjelentek. Köszönjük önzetlen segítségüket a rászoruló betegek nevében. A Vöröskereszt Vezetősége Visszaülték a keresetet Fenntartják a véleményüket „Nem szeretnénk, ha a beadványunk miatt a szövetkezet becsületes és vétlen tagjai bármilyen hátrányt szenvednének” — ezzel az indoklással vonta vissza a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei cégbírósághoz Bírósághoz, mint korábban benyújtott keresetét Apáti László és felesége, valamint Darvas István. A tavaly május 21-én benyújtott keresetben a csengeri Mezőgazdasági Termelőszövetkezet április 25-i vagyonnevesítő közgyűlésen történtekkel kapcsolatosan kezdeményeztek felügyeleti eljárást. Az eredeti keresetben megfogalmazottakat, melyek szerint a „szövetkezet több pontban nem tartotta be a törvényes előírásokat, és több formai hibát is vétett”, továbbra is fenntartják — tudtuk meg Apáti Lászlótól. A visszavonás mellett azért döntöttek mégis, mert e nélkül a cégbíróság nem jegyezhette volna be a december 31-én lejárt határidőig az újjáalakult szövetkezetet, s az érvényben levő rendelkezések szerint felszámolás sorsára jutott volna. Jótékonysági bál A Csengersimai Polgármesteri Hivatal és a görög katolikus gyülekezet jótékonysági bált rendezett a rászoruló gyerekek megsegítésére. (Ott is járt a Mikulás) Házi feladat: Téli élmény .... Anyu, hány 1-lel írjuk a kigyullad szót? (Fábián Béla karikatúrája) Diáksport zat Egy nagyszerű küzdelem soravégét koronázta meg a csengeri középiskolás lányok nyíregyházi sikere. Az Ady Endre Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola leány kézilabadacsapata 1992. december 6-án, Nyíregyházán rendezett V. korcsoportos Diákolimpia megyei döntőjén az előkelő II. helyet szerezte meg. A Kossuth gimnázium csapatát 6 góllal verték meg, s csupán a nagy kézilabdás hagyományokkal rendelkező és NB 11-es játékosokat felvonultató Kölcsey gimnáziumtól szenvedtek vereséget. Talán fényesebbre sikeredett volna az érem, ha lányaink nem olyan megilletődve kezdenek, mert első félidei hátrányukat később már — bár mindent megtettek ezért — nem sikerült behozniuk. A csapat névsora: Gudász Enikő, Mezei Mariann, Szűcs Tímea, Ganya Csilla, Orbán Emese, Nagy Gabriella, Varga Judit, Bulyáki Lívia, Kiss Ildikó, Balogh Viktória, Orosi Katalin, Tóth Erika.