Csenger - Csengeri Hírmondó, 1995 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
r-----------------------------------------" A forradalom emlékére Akkor, 39 éve egyek voltak azok a milliók, akik változást akartak, és egyek voltak azok az ezrek és tízezrek, akik kivívták a forradalmat. Most, 39 év után különkülön ünneplik a forradalmat a különböző szervezetek úgy, hogy meg se jelennek egymás megemlékezésein. Akkor, 1956. október 23-án, a forradalom estéjén mindenki tudta, miért száll síkra: határozottan és világosan formálódtak ki a forradalom követelései és céljai. Most, 1995 októberében, rendszerváltás hatodik évében azt látjuk, hogy a hatalom képviselői nem egyszer önmagukon belül is kiútkereső vitákat folytatnak. Akkor, az alulról újjáépülő demokráciában látszott, hogy a döntések rólunk és velünk születnek. Most, a felülről kialakított demokráciában gyakori, hogy a döntések rólunk, de nélkülünk jönnek létre. Akkor, a forradalom gyorsan pergő napjaiban az ifjúság — benne az egyetemi fiatalság — tudta, hogy jövője van és történelmet csinál. Most, a rendszerváltás törvényes keretek között haladó éveiben az ifjúság mindinkább úgy érzi, hogy bizonytalan a jövője, amelynek kialakításában nem tud eléggé részt venni. De akkor tizenkét nap reménye, most már hat év bizonyossága, hogy a nemzeti függetlenség és a szabadság a záloga jelennek és jövőnek. Muraközi Emil V___________—■—- J Együtt — egymásért Szeptember 24-e, vasárnap. Református templomunk ősi falai között Pető István római katolikus lelkész hirdet igét; az áhítatot a kárpátaljai református középiskolások versmondása és karéneke is gazdagítja; dr. Arday András főorvos a test és a lélek gyógyításáról szól a gyülekezetnek. Különleges az alkalom: ökumenikus — vallásfelekezeteket egyesítő keresztyén (és keresztény) — istentisztelet ez. És különleges a hívők találkozása is: Csenger és környéke másfél száz mozgáskorlátozottjának jó része, akik máskülönben nehezen jutnának el az Isten házába, ahová eljutni jóllehet „a lélek kész, de a test erőtelen” — többüket is a népjóléti intézmény mikrobusza hozza-viszi ma. És ezért az alkalomért hálát ad az egek Urának a mozgáskorlátozottak helyi szervezetének vezetője, Csernyi Bertalanná is. Jól tudja ő is, hogy mozgáskorlátozottnak lenni, a mozgásban betegnek lenni nem csupán állapot: életforma az, amelyet vállalni kell. Vállalni — de nemcsak an (Folytatás a 2. oldalon) (CIKKÜNK A 3. OLDALON) (ÍRÁSUNK A 4. OLDALON) Nehéz kenyér öröksége Közeledés a középmezőnyhöz CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA VI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁRA: 20.—FT 1995. OKTÓBER CSENGEM HÍRMONDÓ Bokor Árpád és Apáti Béla a Hősi emlékmű előtt Az 1956-os fForradallom emiléke kötelez is A megemlékezés fókuszában a helyi események Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 39., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 6. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött a művelődési központ színháztermében. Kende János történész ünnepi gondolatai elején a forradalom kisajátítása, mának szóló üzenet elferdítése ellen emelt szót. Nem kell teret engedni azoknak a véleményeknek, melyek szerint kizárólag jobboldali, konzervatív tartalmú lett volna a forradalom. Ez csak egy — nem igazán meghatározó — áramlat volt a többi között. Bibó István, Németh László, Déri Tibor és társaik, a Nagy Imre vezette kormány, és a jogaiban, a demokrácia gyakorlásában korlátozott Magyarország nemzeti lakosság függetlenségéért, a megsértett szuverenitás visszaállításáért szálltak síkra. A forradalom rövid időre nemzeti egységet teremtett, mely máig példaként szolgál, s ezért sem véletlen, hogy október 23-a lett új államunk születésnapja. Nem mindegy — hangsúlyozta a szónok —, hogyan sáfárkodnak a forradalom örökségével a rendszerváltás kormányai, s az sem, hogy hogyan készülünk helyünk elfoglalására a XXI. század Európájában. Németh László „emelkedő nemzet”-nek nevezte 1956. november 2-án Az ő és mások Magyarországot. lemmé nemesült mára történőeszméi nyomán kell megőriznünk azt a rokonszenvet, melyet a külföld 1956 és 1989 hatására Magyarországgal kapcsolatban kialakított. az Az ünnepi beszédet követően Ady Endre Gimnázium (karnagy Vinczéné Szilágyi Melinda) és irodalmi csoportja adott igényes, jól válogatott műsort a színházteremben helyet foglaló közönségnek. Ezután az ünnepség résztvevői égő gyertyával vonultak a hősi emlékműhöz, ahol a város vezetői, intézményei, gazdálkodó szervei és pártjai helyezték el koszorúikat. Az emlékmű talapzatát végül sok-sok égő gyertya világította meg. Az ünnepi program művelődési központban ismét a folytatódott, ahol dr. Dikán Nóra mutatta be Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei dokumentumai című kiadványa kötetét, mely a csengeri járásban történteket gyűjtötte csokorba. A dokumentumokat volt járás területén lévő párt a és tanácsi szervek, katonai kiegészítő parancsnokságok jelentéseit, beszámolóit, a járási és községi forradalmi bizottságok tagjainak és a nemzetőrség vezetőinek periratait (vádiratokat, I. és II. fokú ítéleteket) foglalja magában. A szerző ismertette a könyvsorozat eddig megjelent köteteinek fogadtatását, a készülő — a témát több oldalról megvilágító — újabb tanulmányok, életrajz-összeállítások terveit. Arról is szólt, hogy hogyan élnek az 1956-os forradalom eseményei a ma még élő csengenek emlékezetében. Szerintük csendes volt ez a forradalom, mégis tartós. Valójában átalakultak a helyi hatalmi szervek, erős nemzetőrség jött létre. Csak december 11—12-én tudták visszaállítani a tanácsi apparátust. Október 25-én a kötetben szereplőknél többen is közreműködtek a csillagok leverésében — neveik felkutatásra várnak. A forradalomban részt vevők nem vetemedtek tettlegességekre, a rendet biztosították, ezért az események végén felelősségre vonásra nem számítottak. A megtorlás azonban nem maradt el: a forradalom vezetői hosszú éveket ültek börtönben és utána is el kellett tűrniük a rendőrség, a hatóságok zaklatását. A szerző végül örömmel jelentette be, hogy Fábián László nyugalmazott gimnáziumigazgató hozzákezdett a helyi visszaemlékezések, dokumentumok gyűjtéséhez. A közönség soraiban többen helyet foglaltak a forradalmi események ma élő résztvevői közül. Juhos Árpádné többször szót kérve férje, sógora és más sok szenvedéseit ecsetelte vizsgálati fogságban, a börtönben és a szabadulást is követően. Verések, kínzások sora alázta meg őket. A ma még élő kínzókat kellene véleménye szerint elszámoltatni lelkiismeretükkel, felelősségre vonni és vagyonukat elkobozni. Tősér Ignác — ugyancsak többször felszólalva — rab évei alatt elszenvedett kínzatásairól beszélt, arról, hogy dolgoztatták a fogva éjszaka is tartottakat. Alacsony rendfokozatú kínzóival később nem egyszer mint főtisztekkel találkozott. Beszám ők igenis a rend fenntartásáról gondoskodtak, illetve az igazságos szétosztásról, most a rendszeres éjszakai rendőri zaklatásokról is. Apáti Béla rövid hozzászólásában cáfolta, hogy élelmiszert és tüzelőt hurcoltak volna szét az emberek a forradalom alatt te Juhos Gáborné felelevenítetmeghurcoltatását, gyermekére fogták két amikor zászló megrongálását — két hónapig felváltva verték a két rendőrségi épületben. Kazamér Tiborné keserűen emlékezett vissza, milyen akadályokat gördítettek tanulása, illetve elhelyezkedése elé. Véleménye szerint nem a Hősök emlékműve az a hely, ahol Csenger lakossága méltóképpen leróhatja háláját a forradalom résztvevőinek. Egy emléktábla felállítására tett a város vezetőinek javaslatot az egykori események valódi színterén. * * * Az ünnepségen, illetve az azt követő beszélgetésekből kitűnt, most sikerült először a forradalom helyi vonatkozásainak is kellő teret adni. Ehhez hozzájárult vendégeink közreműködése, a szóban forgó könyv megjelenése is. Még inkább reményt ad a jövőre nézve, hogy forradalom eseményeinek helyi feldolgozása is megkezdődött. A forradalom igazi feldolgozása mind országosan, mind helyileg azonban valószínű, hogy még több évet fog igényelni. Amivel mi segíthetünk: a méltó örökség nevében fejleszteni tovább emberléptékűvé városunkat, kiteljesíteni a társadalmi élet demokratizmusát és megőrizni a történelmi események emlékét. Dégi József Az Ady Endre Gimnázium kórusát Vinczéné Szilágyi Melinda vezényelte Dr. Dikán Nóra nemrég megjelent dokumentumkötetét ismerteti