Csenger - Csengeri Hírmondó, 1996 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1996-01-01 / 1. szám
r^ Az egészség honfoglalásáért Idén van 1100 éve, hogy végleg megtelepedett a magyarság a Kárpát-medencében. A történészek úgy vélik, hogy körülbelül 4-500 ezer magyar ember jött be keletről és délről az alföldi síkságra. Az elmúlt évtizedekben pedig éppen ennyivel csökkent a magyarság a Trianon által meghúzott határok között. Lélekszámunk a 10 millió 600 ezerről az ezeregyszázadik évfordulóra éppen hogy meghaladja a 10 milliót, honfoglalásai népességgel fogytunk egy emberöltő alatt. És ez nagyon sok. Az elmúlt évben ezer lakosra alig 11 élve születés jutott, és az újszülöttek számát fölülmúlja a halottaké. És idő előtt mennek el. A férfiak például alig élnek 65 évig. A mi megyénkben, Szabolcs-Szatmár- Beregben azok közül a férfiak közül, akik ma 35 évesek, csak minden másodiknak van meg az esélye arra, hogy megérje a 65. életévét. Egészségi állapotunk kedvezőtlenebb, mint a legtöbb európai országban. Hazánkkal együtt 9 európai államban fogy a népesség. Sokatmondó, hogy Olaszországon és féligmeddig Németországon kívül valamennyi a volt szocialista országokat jelenti. Elég annyit megjegyezni, hogy Magyarországon a 15— 64 év közötti állampolgárok több mint egyharmada dohányzik, és minden nyolcadik rendszeresen, naponta fogyaszt szeszes italt. Nem túlzás, ha kimondjuk: új honfoglalásra van szükség, amikor a magyarság birtokba veszi az egészség Kárpát-medencéjét, és megtelepszik benne. Különben nem is kell eltelnie újabb ezeregyszáz esztendőnek, és eltűnhet a magyar nép, benne a mi megyénk honfoglalás kori neveivel együtt. Muraközi Emil Molnár József Alapítvány Még a tavalyi évben jött létre Csengerben a Molnár József Alapítvány. Az alapítvány nemes céljai közül legfontosabb Molnár József emlékének ápolása, szellemi hagyatékának megőrzése, továbbá írásainak, Csengerről szóló munkáinak kiadása, néprajzi kutatások és a múzeum működésének támogatása. E szép és nemes célok megvalósításának érdekében az alapítvány várja a Csengert szerető polgárok segítségét. Kérjük, hogy anyagi lehetőségeihez mérten támogassa a Molnár József Alapítványt. Számlaszám: 11744096— 20004549. 1996. évben első támogatónk: dr. Horváth Ákos, volt csengeri — jelenleg budapesti — lakos 5000 Ft-tal. FALINAPTÁRRAL LEPJÜK MEG OLVASÓINKAT Megfejthető-e a hosszú élet titka? CSENGEM HÍRMONDÓ VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 20 — Ft 1996. JANUÁR Imahét a Krisztus-hívők egységéért 1996. január 14—21. (Cikkünk a 3. oldalon) A XX. század és ezzel együtt a második évezred végéhez közeledünk. Sokan különös érdeklődéssel fordulunk a 2000. év felé. A keresztyéneket ez a forduló a Jézus Krisztus testet öltése óta eltelt időre emlékezteti. Mi történt ez idő alatt? Mit hoz az új évszázad és az új évezred nekünk és egyházainknak? Az elmúlt évezred során az egyházban több szakadás történt. Előbb a Kelet és Nyugat között, majd a Nyugaton belül. A keresztyénség terjedésével ezek a szakadások tovább terjedtek. Lehetséges, hogy a következő millennium alatt gyógyulás következik be? Fontos kérdés, hogy látunk-e lehetőséget a megtérésre, a megbékélésre, ami képessé tenné a keresztyéneket, hogy hirdessék az evangéliumot, és nagyobb erővel és hatásosabban tanúskodjanak róla a közös szolgálatban? „Íme az ajtó előtt állok, és zörgetek” A Biblia utolsó könyvének utolsó leveléből való gondolattal voltunk együtt—keresztyén egyházak—az egységért való imahéten. Ebben a levélben a hit és igaz Úr áll az ajtó előtt és szólítja meg a gyülekezetét. Ismeri őket, hogy ők sem hidegek, sem forrók, hanem langyosak. Meg vannak elégedve önmagukkal. Elvesztették a valóságos élettel a kapcsolatot. Az Úr megfeddi és új lelkesedésre buzdítja őket, hogy megtérjenek, és megnyissák neki az ajtót. Vajon meghallják-e a szavát? Lesz-e végül is részük az Úr győzelmében? Ez a levél ma is megszólít minden egyházat. Arra hív, hogy együtt mérjük fel helyzetünket. Krisztus az ajtó előtt áll, és zörget. Készek vagyunke figyelni? Képesek vagyunk-e arra, hogy önmagunkról valós képet alkossunk? Mely értékek határozzák meg tetteinket? Van-e remény arra, hogy igazi bűnbánatban megbékéljünk? Mi imádkoztunk és szüntelen imádkozunk azért, hogy megkapjuk mindazt, amire szakadásaink gyógyításához szükségünk van. Mi, keresztyén emberek még az asztalközösségben is megosztottak vagyunk (Úrvacsora). Tudjuk, hogy jelenleg még nem tudunk mindenütt együtt leülni, hogy ő velünk és mi pedig vele együtt együnk. Mindannyian érezhetjük a magunk erőtlenségét, hogy képtelenek vagyunk megvalósítani a megbékélést e téren. Egyedül Isten értetheti meg velünk, hogy miképpen lehet legyőzni a szétválasztó erőket. Amikor e sorokat papírra vetem, arra gondolok, hogy ezek a gondolatok csak a templomok keresztyén népére, vagy városunk és környező falvaink minden lakosára vonatkoznak? Hiszem, hogy boldogabb lenne az életünk, ha érintve éreznénk magunkat Az által, aki az ajtó előtt áll, és zörget. Zörget templomok, iskolák, üzemek, orvosi rendelők, hivatalok, közösségi helyek és családok ajtaján. Ha bebocsátanánk, akkor vele együtt sokan helyet kaphatnának szívünkben, életünkben, asztalunknál. Azzal a reménységgel zárom soraimat, hogy a jövő bizonyosan az ökumenikus közeledés és egységkeresés ideje lesz. Ezt szeretnénk tanulni és gyakorolni nemcsak a templomokban: egységet a lényegesben, szabadságot a lényegtelenben — de mindenek felett való legyen: a szeretet! Bartha Gyula református lelkipásztor CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA „íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek Karácsony előtt ajándékokkal kedveskedett az Idősek Háza lakóinak az önkormányzat szociális bizottsága. A meghitt találkozáson Kecskeméti Béla alpolgármester, dr. Nóta József, Bokor Béla képviselők és Pótor Sándorné, a polgármesteri hivatal képviselője köszöntötték a bentlakókat. Csenger két legidősebb emberét otthonukban kereste fel a kis küldöttség (lásd külön cikkeinket előző és jelen számunkban) JÖN A KÁBELTÉVÉ! Városunk önkormányzati képviselő-testülete a napokban értesítette erről a hírről a lakosságot, melyet jó néhányan már régóta vártak. Ahhoz, hogy a képviselő-testület felelősen dönthessen a kábeltévé-hálózat kiépítéséről, összesíteni kell, hogy hány házban, lakásban igénylik ezt a szolgáltatást. A kivitelezés megkezdésének előfeltétele ugyanis az, hogy legalább 60%-os legyen az igénylések száma. Ez alatt már nem gazdaságos a hálózat kiépítése sem a kivitelezőnek, sem a lakosságnak. Röviden tekintsük át, mire is jó a műholdas tévéadások vétele, illetve milyen újabb szolgáltatások vehetők igénybe a kábeltévés hálózaton. Központi műholdvevő segítségével elsőként fontos megemlíteni, hogy az eddiginél sokkal jobb minőségben fogható a TV 1 és a TV 2, de ezen keresztül vehető a Duna TV adása, s a tervek szerint egy közszolgálati tv-adás is csak műholdas vevővel fogható majd. Ezen keresztül élvezhetők a különböző sport- és zenés csatornák, az ATV, a Szív Tv, de nem utolsósorban a mozicsatornát (HBO) is ezen nézhetjük majd. Ugyancsak a kábeltévé segítségével vehetők kitűnő minőségben az URH- s rádióműsorok (pl. a Danubius), de ezen keresztül jut el a lakásokba majd a városi tv adása, a képújság hirdetései és közleményei is. Azok is nyernek a kábeltévé-hálózatba történő bekapcsolódással, akiknek már van egyedi műholdvevőjük. Egyrészt egy másik műholdra fordítva antennájukat bővebb választékhoz jutnak, másrészt pedig a különböző dekóderek költségeit takaríthatják meg. A kábeltévé-hálózat kiépítése terheiből az önkormányzatra a központi egységek kialakításának, a lakosságra pedig a hálózatra kapcsolás költségei jutnak, amely 20—24 ezer forint lesz várhatóan. (A kivitelezésre pályázók egy része részletfizetési lehetőséget is biztosít.) Az egyszeri bekötési költség után havi karbantartási és előfizetési díjat is kell majd fizetni, amelynek mértéke az egyéni igényektől függ. Javasoljuk, hogy mindazok, akik szeretnék ezzel a szolgáltatással bővíteni az otthoni szórakozás lehetőségeit, a kapott jelentkezési lapokat töltsék ki, s dobják be a művelődési központ előtt elhelyezett gyűjtőládába. Ha kérdése van a kábeltévézéssel vagy a hálózatépítéssel kapcsolatosan, forduljon a művelődési központ dolgozóihoz. Az önkormányzat híreibő ladták a patikát Városunk önkormányzati képviselő-testülete a csengeri Oroszlán Gyógyszertárat Varga Lászlónak adta el, aki korábban Nyírtasson volt patikus. Lapunk megjelenésekor már ismét ügyeleti rendszerben is működik a gyógyszertár. (Az új gyógyszerészt lapunk következő számában bemutatjuk olvasóinknak is.) A kóbor kutyák befoghatók Városunk önkormányzati képviselő-testülete egy szomszéd településen történt tragikus esemény kapcsán felhívja az ebtulajdonosokat, hogy a tartásukban levő háziállatokat zárt helyen tartsák. Amennyiben ez nem lehetséges, kössék meg azokat. A figyelemfelhívás oka az, hogy városunkban is elszaporodtak a kóbor kutyák, amelyek egy része gyermekekre és felnőttekre egyaránt veszélyes. A testület egyúttal a polgármesteri hivatalt is kötelezte a kutyatartás szabályait be nem tartókkal szembeni határozottabb fellépésre. (Ismeretes, hogy a szabályt be nem tartók ellen szabálysértési eljárás kezdeményezhető, mely bírságolással is végződhet, s az is, hogy a közterületen kóborló kutyák gyepmesterrel befogathatók.)