Csenger - Csengeri Hírmondó, 2012 (24. évfolyam, 1-8. szám)
2012-01-01 / 1. szám
2. CSENGERI HÍRMONDÓ Az újjáéledt Csengeri-járás Szinte már bizonyosan eldőlt a magasabb fórumokon, hogy a járások visszaállítása folytán ismét lesz Csengeri-járás. Felfoghatjuk ezt egy történelmi igazságszolgáltatásnak, hiszen Csenger évszázadokon át mindig is a környék központja volt, társadalmi és gazdasági vonzáskörzettel bírt. Nagy örömmel néztem a térképet, melyben a megye leendő járásait mutatták be: igaz ugyan, hogy a mienk lesz a legkisebb, úgy területben, mint lélekszámban, azonban a törvényhozók bölcsessége és racionalitása ennek ellenére külön közigazgatási egységgé alakították ki térségünket. Nagy a valószínűsége annak, hogy figyelembe vettek történelmi, gazdaságpolitikai tényezőket. Szeretném kifejteni a történelmi előzményeket, azt, hogy miként alakult a térség - ezen belül az egykori Csengeri járás sorsa. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a járások sok évszázados múltra tekintenek vissza s egészen 1983-ig fennálltak. Már a XIII. században létrejöttek, s történeti források szerint területük akkora volt, amelyet az akkori idők legkorszerűbb közlekedési eszközével - azaz lovonbe lehetett járni egy nap alatt, ebből származik a név is. Lényegében a királyi vármegyék alközpontjai voltak, adóösszeírás, beszedés és az igazságszolgáltatás volt a szerepkörük. A járások egyszemélyi vezetője a szolgabíró - később a főszolgabíró volt, egészen 1950-ig. A megyéket négy járásra osztották, amelynek szempontjai az adott vármegye vízrajza-domborzata, és a nemesség létszáma voltak. Szatmár vármegyében szintén négy járás alakult ki a középkortól, úgymint I. a Nyíri járás II. a Szamosközi járás III. a Nagybányai járás, és a IV.-ként a Krasznaközi járás, mely a Kraszna és a Szamos közötti területet foglalta el - ez utóbbihoz tartozott Csenger. A járásszékhely Nagykároly volt. 1876-ban nagy közigazgatási átrendezés zajlott le Magyarországon, ekkor alakították ki a 63 vármegyét, és a járási rendszert is reformálták. Szatmár vármegyében 9 járás alakult, melynek egyike a Csengeti járás lett. Az első években érdekességként a járási székhely Szamosangyalos lett, mégpedig azért, mert itt lakott Domahidy Ferenc főszolgabíró, s majd csak az 1800-as évek végén (1889) vált Csenger a járási székhelyévé. Igaz ugyan, hogy ezzel párhuzamosan a település mezővárosi rangja megszűnt. A járáshoz 27 község tartozott 23775 lakossal. (1890) Ez az állapot sajnos csak Trianonig - azaz 1920-ig - tartott Szomorú ugyan, hogy a Csengeri járásból 7 falu, 7257 fő összlétszámmal odaátra került (Atya, Csenger- Bagos, Dara, Óvári, Pete, Szamosdob, Vetés), ám ugyanakkor az elszakítottak helyébe idecsatolták a volt Szatmári járásból az erdőháti falvakat, név szerint: Méhtelek, Garbolc, Zajta, Kishódos, Nagyhódos és Tisztaberek, összesen 3036 lakossal, ezzel együtt a járás lélekszáma 27229 lett. (1934) 1940 szeptemberétől, Észak Erdély felszabadulásakor a visszatértek az elszakított járásbeli falvak. Sajnos csak négy rövid évig volt így, mert a párizsi béke (1947) a trianoni határokat szentesítette... 1950-ben véglegesítették az új járási beosztást. A Csengeri járást ez nem nagyon érintette, bár már csak 25 község tartozott hozzá, Rápoltot a Fehérgyarmati járáshoz tették. A mellékelt térképről is látszik, hogy a járás hosszan elnyúlt az Erdőhátra, egészen a Túrig, 1965-ben a lakosság létszáma 27136 főre rúgott. A Csengeri járást 1969-ben megszüntették. Feloszlatása Csenger számára a presztízsveszteségen túl, egész sor hivatal, intézmény megszűnését is jelentette, emiatt számos szakember távozott innen, és nem volt túlságosan vigasztaló a nagyközségi cím ideítélése sem. A volt Csengeri járás erdőháti részét a Fehérgyarmati járáshoz csatolták, a maradék a mátészalkaihoz került. A csengerek, s a közeli falvak megtapasztalhatták a mindennapi ügyes-bajos hivatali dolgaikban, hogy mit is jelent egy járási székhely, illetve annak hiánya. Ezt enyhítette jóval később, a rendszerváltás után a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása (2004), hiszen ezáltal a környékbeli, a vonzáskörzethez tartozó 11 község összefogott, hogy közös ügyeiket együtt és itt rendezhessék - bár ez még jócskán távol áll a járási hatáskörökhöz. Ezért is örvendetes a térség számára a Csengeri járás megalakulása, melynek leendő területe lényegében a kistérség községeit fedi le. A közeli schengeni övezet kiterjesztése Romániára pedig azt eredményezheti, hogy a határon túli, egykor a járásunkhoz tartozó közeli községek is Csengert tekintik majd központjuknak, természetesen csak gazdasági-kulturális szinten. Remélhető, hogy e hányatott sorsú csonka-szatmári táj végre visszanyeri egykori jelentőségét, s saját kezébe veheti a lehetőségeken belül sorsa további irányítását. A CSENGERI JÁRÁS HELYSÉGEI 1. Császló 2. Csögöld 3. Csenger 4. Csengersima 5. Csengerújfalu 6. Gacsály 7. Garbolc 8. Hermánszeg 9. Kishódos 10. Komlódtótfalu 11. Méhtelek 12. Nagygéc 13. Nagyhódos 14. Pátyod 15 Porcsalma 16. Rozsály 17. Szamosangyalos 18. Szamosbecs 19. Szamossályi 20. Szamostatárfalva 21. Tisztaberek 22. Tyúkod 23. Ura 24. Zajla 2012. január Csak 1%! Támogassa a helyi alapítványokat! 2012-ben is az összevont adóalapját terhelő, kedvezményekkel csökkentett és befizetett adója 2x1 százalékáról rendelkezhet. Az egyik 1%-ot a külön törvényben meghatározott alapítvány, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatja. A másik egy százalékot valamely egyháznak adományozhatja. Közreadjuk azon helyi alapítványok nevét, adószámát, akik adataik megadásával számítanak segítő szándékára, adója egy százalékára. Kedves Szülők, Kedves Támogatók! A „Csenger Gyermekeiért Alapítvány” és a „Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért” Alapítvány 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy a városban élő gyermekeket segítse. Támogatja a veszélyes környezetben élő gyerekeket, segíti a tehetséges gyermekek képzését, nyelvi környezetben történő gyakorlat. Segíti a kirándulások, kulturális,- és sporttevékenységet felvállaló közösségek kezdeményezéseit. Nyújtott már támogatást beteg gyerekek gyógyításához, tanulók jutalmazásához, külföldi cserekapcsolatok szervezéséhez. A kedvezményezett adószáma: 18790335-1-15 A kedvezményezett neve: „Csenger Gyermekeiért Alapítvány” A kedvezményezett adószáma: 18794614-1-15 A kedvezményezett neve: „Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért” Alapítvány Csenger Város Önkormányzat Óvoda "Óvoda a Gyernekekért" Alapítványa arra kéri Önt, hogy a személyi jövedelemadója 1 százalékával alapítványunkat támogassa. Kiemelkedően közhasznú szervezetként 1999. május 11-én lettünk nyilvántartásba véve. Alapítványunk célja: Az alapítvány közvetlenül támogatja és segíti az óvodába járó gyermekek szociális ellátását, kulturális, sport, közművelődési tevékenységét. Amennyiben Ön alapítványunk támogatása mellett dönt a rendelkező nyilatkozaton a következőket, kell feltüntetnie. A kedvezményezett adószáma: 18796568-1-15 A kedvezményezett neve: "Óvoda a Gyermekekért Alapítvány " A nyilatkozatot zárt borítékban, az adócsomagban kell elhelyezni, vagy munkáltatójának kell átadni. Támogatásukat előre is megköszönjük! Csenger, 2012. február 6. Katona Gyuláné óvodavezető Az Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban működő "Ifjú szívekben élek Alapítvány" kiemelten közhasznú alapítvány. Az intézmény diákjainak, dolgozóinak támogatása célja a tanulmányi, kulturális, a sport és egyéb területeken. Többek között ez az alapítvány elismeri a jó tanulókat, sportolókat. Az iskolai rendezvények támogatásából is kiveszi részét. 2009- ben 249.384 Ft támogatás gyűlt össze az Önök jóvoltából. 2010- ben is számítunk a segítő 1%-ra, amit előre is köszönünk! A kedvezményezett adószáma: 18794580-1-15 A kedvezményezett neve: "Ifjú szívekben élek Alapítvány" A Csengeri Református Egyházközség által alapított "Karitász a Hármashatáron Alapítvány" köszönetet szeretne mondani azoknak a jóakaratú támogatóknak, akik az elmúlt években adójuk 1%-át adták Alapítványunknak. Támogatásukban 2010-ben is bízunk. A rendelkező 1%-ot a következő adószámra és névre utalhatják: A kedvezményezett adószáma: 18794607-1-15 A kedvezményezett neve: "Karitász a Hármashatáron Alapítvány" Családi nap a karácsony jegyében 2011. december 22-én ismételten megrendezésre került az immár hagyománynak számító karácsonyi ünnepségünk. Fogyatékos gyerekeket, felnőtteket nevelő családokat hívtunk meg a rendezvényre, melyre közel 100 vendég érkezett. A hagyománytól eltérően idén a támogatóknak is köszönhetően, új műsorszámmal kedveskedtünk a vendégeinknek. Vidám karácsonyi, játékos, a közönséggel együtt éneklő műsorral léptek színpadra meghívott előadóink. Színvonalas kulturális programmal kedveskedtek a Támasz-Pont lakói, dolgozói is a meghívottaknak. Nagy sikert aratott a tombolasorsolás is. A programunkat színesítették a különféle lehetőségek (arcfestés, gyöngyfűzés, karácsonyi díszek festése). A vendéglátás után a fenyőfa alatt közösen énekeltünk el egy karácsonyi dalt, gyertyagyújtással egybekötve. A mosolygó arcokat, könnybe lábadt szemeket, hálás szavakat szeretnénk a rendezvény támogatóihoz e cikkel eljuttatni. Köszönjük Apáti Imréné, Barcsay Lajos, Dócs Attila, Nagy László, Ecsedy Miklós, Elyon Kft., Polgármesteri Hivatal Szamosangyalos, Pallér 2 Kft., Fehér Józsefné, Fehér Andrásné, Fórján Zsolt Polgármester Úr, Görög Katolikus Egyház, Gulácsi Mihály, Ifj. Jáger Sándor, Jáger Sándor, Katona Árpád, Rimák Team, Kiss Tamás, Mándi Józsefné, Nádasdi József, Nádasdi Pál, Nagyné Simon Anikó, Papp János, Pótor Judit, Református Egyház, Dr. Simai Zoltán, Szabó Gábor és családja, Székely Zoltán, Urbán István, Szivárvány Üzletház, Gaál Gedeon, Birtalan Pálné, Ifj. Szabó Gusztáv, Somogyi Józsefné, Páka Miklósné, Szabó Istvánná, Lengyel József római katolikus lelkész, Csaholczy Lászlóné, Kapitor Zoltánné, Támasz-Pont a támogatást!