Csetény - Csetényi Hírmondó, 1993 (1. évfolyam, 2-3. szám)

1993-04-01 / 2. szám

2 ______________________________1993. dpn CS'L'rÉO^Jl­yíÍKMOTIVÓ Nem jelentős azoknak a kérelmezőknek a száma, és területben sem jelentős, akik a földterületet ki akarják méretni, ezzel kapcsolatos költségeket vállalják és ezt követően maguk kívánják művelni. A további feladatok folyamatos végre­hajtására a Földkiadó Bizottság két munkacsoportot hozott létre. Az egyik munkacsoport a beérkezett kérelmeket dolgozza fel és ennek eredménye alap­ján a kérelmezőkkel a szükséges egyez­séget megkísérli létrehozni. A másik munkabizottság a földkiadásokkal és a sorsolásokkal foglalkozik elsősorban. A munkabizottságok a Földkiadó Bizott­ság irányításával a törvénynek megfele­lően végzik munkájukat, a munkabi­zottság az egész Földkiadó Bizottságot megillető döntési jogköröket nem gya­korolják. Papp Lajos a Bizottság elnöke és Ihász István jegyző a Földkiadó Bizottság tag­jait tájékoztatták arról, hogy a törvény értelmében a Bizottságnak milyen fel­adatokat kell elvégezni. A jegyző külön kihangsúlyozta a döntések törvényes megalapozottságát, mert ezzel elkerül­hető a jogorvoslati eljárás igénybevétele. A Bizottság tagjai részletesen megbe­szélték a feladatokat, és ennek során egységesen azt hangsúlyozták, hogy a kérelmek elbírálása során minden eset­ben arra kell törekedni, hogy lehetőleg a kérel­m­ező szá­ndéká­t a B­izottság teljesí­t­­se és ne kerüljön sor lehetőleg sorsolásra, mert egy közepesen jó egyezség is jobb lehet, mint egy rossz szerencsével kísért sorsolás. Végezetül a Bizottság tagjai kérik a ké­relmezőket, hogy ők is törekedjenek ar­ra, hogy a Bizottság m­unkáját segítsék és lehetőleg ügyükben törekedjenek az egyezség létrehozására. Papp Lajos Bizottság elnöke A KUTYATARTÁSRÓL Hogy mennyi mindenre meg lehet taní­tani a kutyát, az ember szinte elámul rajta. A betanított kutya pl. bizonyos tá­volságból haza tudja vezetni a vak gaz­dáját. A rendőrkutya a bűnt elkövető szemé­lyig nyomon tudja vezetni a rendőrnyo­mozót. A vadász kutyája még a mély vízbe is beúszik a lelőtt vadkacsáért, libáért, de a száraz, nagy sűrű bozótos, bokros he­lyen is megtalálja a zsákmányt és a gaz­dája elé viszi. Tanúja voltam olyan kutyának is, mely­nek a háziasszonya a szájába adta a be­vásárló kiskosarat, a boltos belehelyezte a kívánt áruféléket, és a kutya komóto­san hazaballagott vele. Próbálta volna valaki is elvenni a kutyától a szájában vivő kosarat! Olyan morgást csinált az őt megközelítő személy felé, hogy az jobb­nak látta magára hagyni a kutyát. A kutya tehát nagyon okos háziállat, megérdemli, hogy gazdája emberséges körülmények és feltételek mellett tartsa. Hiszen ki tudja, hogy az általam felso­roltakon kívül még mennyi mindenre meg nem lehet tanítani ezt az okos jószá­got. Sajnos községünkben sok probléma me­rül fel a kutya tartásával kapcsolatosan. Sok kutyának a sorsa olyan, mint akinek nincs is gazdája, pedig van. Az ilyen elhanyagolt kutya éhesen, kóborogva alattomosan járja végig az utcákat, ud­varokat, kerteket és próbálja megszerez­ni az élet fenntartásához szükséges élel­met. Betör a nyúl, a baromfi, stb. alakba és amit elér, felfalva eloson vele. A sértett gazda a legtöbb esetben nem is tudja hirtelen, hogy az ügyben panaszá­val kihez is fordulhatna, ha meg a gya­nús kutyatartónál reklamál, az a legtöbb esetben elutasítja a panaszost, így aztán kár az van, de felelős nincs. Különösen éj­nek idején, csoportokba ve­rődve kószálnak utcáról-utcára a kóbor kutyák, egyes esetekben összemarakod­va olyan ugató lármát csapnak, hogy még a mélyen alvó ember is fölriad rá. De sokszor békésen, szinte összebarát­kozva össze-vissza hágják egymást, aminek a következtében mindenféle faj­ta korcs kutyák morogják meg a békésen haladó járókelőket. Némelyekre ránéz­ve szinte felháborodik az ember, olyan rút kinézésű. A jó ízlésű ember erre azt mondja: amilyen a gazdája, olyan a ku­tyája. Nem véletlenül történt meg, hogy az Önkormányzat jegyzője már arra kényszerült, írásban kötelezze a kutya­tartókat arra, hogy kötve tartsa udvará­ban a kutyáját, ellenkező esetben kény­telen büntető eljárást indítani a szabály­­sértők ellen. Ezzel emberileg minden­képpen egyet lehet érteni. Na, de ki elle­nőrizze, hogy a kutyatartó végrehajtja-e a kívánt követelést? Mert egymaga az Önkormányzat jegyzőjének ezen kívül sok más egyéb elfoglaltsági feladata van. Ezért most jómagam is arra kérem a törvénytisztelő lakosokat, kutyatartó­kat, kerüljük el a kellemetlenségeket és ha látunk kószáló kutyát, hívjuk fel gaz­­dájának a figyelmét a szabálytalanságra. Mint mindenfajta állatnak a rokonszen­vese és védője, néhány jótanáccsal kívá­nok élni a Csetényi Hírmondón keresz­tül a kutyatartók felé. Akinek bármilyen oknál fogva szüksé­gessé válik a kutyatartás, az csakis faj­tiszta kiskutyát vásároljon, olyat, ami­lyent a maga kívánságának megfelelően be is tud tanítani. Ilyen kiskutyák árusí­tását a napilapok szinte minden nap kö­zölnek. Mindenfajta korcs kutyát, még ha ingyen is kínálnak, ne fogadjunk el, csak azért, mert az is tud ugatni. A házőrzésre tartott és megkötött kutyát naponta, legalább kétszer etessük meg és kínáljuk meg friss tiszta ivóvízzel is. Estefelé oldjuk fel a kutya kötelékét, en­gedjük az udvarunkba szabadon, hogy az jól kirohangászhassa magát, erre a kutyának igen nagy szüksége van. Aki teheti, pórázon fogva utcán is megsétál­tathatja a kutyáját. Kutyánkat soha ne uszítsuk, még vicc­ből se, senkire és sem­mire, pl. macskára, stb. Ebből kifolyólag már komoly károk keletkeztek és keletkezhetnek. Különö­sen nyáron több alkalommal is meg kell füröszteni. A kutya ugyanúgy eltűri a fürösztést, mint az ahhoz hozzászokott kisgyerek. Szóval, még örül is neki. Sze­rencséjük van azoknak, akik tó közelé­ben élnek, mert ott a kutya magától meg­fürdik. Többféle, nem kívánt élősdi (bol­ha, stb.) megbújik a kutya szőrében. Ezt arról tudjuk meg, hogy a kutya ilyenkor nyugtalanul viselkedik, szüntelenül va­­karódzik, hentereg, stb. Ilyen esetben, ha nem áll módunkban a fürdetés, hintsük be a patikában beszerezhető rovarir­tóval. Ha kutyaoltás van elrendelve, azt soha ne mulasszuk el, tegyünk eleget e társa­dalmi követelménynek. Az oltás színhe­­­lyére csak megtisztított állapotban lévő kutyával jelenjünk meg. A gusztustóla­­korcs, piszkos kutya gazdája nem szere magának kutyájával dicséretet. De szabad legyen az Önkormányzatunk képviselői felé is javaslattal élni: szer­vezzenek olyan ún. falusi téli estéket, vagy délu­táni gyűléseket, melynek kere­­tein belül arra illetékes előadók jó taná­csokkal tudnák ellátni nemcsak a kutya, hanem egyéb állattartókat is. Az ilyen összejöveteleken maguk a megjelenő hallgatók is sok okos javaslatokkal tud­nának szolgálni a megjelenteknek. Akármennyire is el akarjuk hitetni ma­gunkkal, hogy mi ilyen és hasonló kér­désekben már mindent tudunk, rá kell jönni, hogy idős korban is hallhat újat. Ilyen esetekben még örömet is fogunk tudni szerezni egymásnak is, no meg kutyánknak is. De ezt az örömöt ne úgy szerezzük a kutyánknak, mint azt az egyszeri est­é­nyi idősebb János bácsi is tette, aki ki­ü­­tötte kertje kerítéséhez a kutyáját, azt egy husánggal nekiesett és agyba­­n­­verte. Szegény kutya a fájdalomtól3 ,

Next