Csetény - Csetényi Hírmondó, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994-01-01 / 1. szám

Munkahely a falu alatt? Dudar Bánya és érdekcsoportjai e kérdés megvalósítását fontolgatták, amikor amellett döntöttek, hogy a bá­nya hosszú távú működését biztosít­va lekötik a község alatti és a környe­zeti lévő szénvagyont, a bányate­­lekhatár Csetény község irányába va­ló bővítésével. Ez a terjeszkedési igény nem volt megnyugtató a köz­ség és annak lakói számára, példa­ként látva a szomszéd faluban a repe­dezett házak köré font beton­koszo­rút. A múlt évi falugyűlésen (közmeg­hallgatáson) fenti gondolatokat meg­fogalmazva döntés született, hogy a bánya csak a falu határán kívül ter­jeszkedjen, bányaművelést a falutól távol végezzenek. Az azóta eltelt hó­napok alatt sorozatos tárgyalás kez­dődött az önkormányzat és a bánya­üzem képviselői között, a falugyűlés határozatának megvalósítására. nya Ezen egyeztetések után Dudar Bá­rosította benyújtott kérelmét a Bányakapitányság mint engedélye­ző hatóság felé, és e kérelem alapján a Bányakapitányság határozatot ho­zott a bányatelekhatár koordináta pontjainak megjelölésével. Ez a vonal a falu déli határvonalán, belterületen kívül került felfektetés­re. Január elején Csetény község kép­viselőtestülete megtárgyalta ezen ha­tározatot és fellebbezési jogával élve, a község irányába történő mindenne­mű bányabővítést elutasít. Amennyi­ben a bányaüzem vezetői továbbra is ragaszkodnak bányatelekhatár bőví­tési elképzeléseikhez, valószínűleg bíróság elé kerül az ügy, ahol a vo­natkozó törvények rideg betűi szelle­mében döntés születik. Fenti kérdésre válaszolva, vajon kinek az érdekeit tartva szem előtt? Keresztes József _______________________építési ea. CSETÉNYI of frem oen író 1994. január 1-től ismételten megváltozott a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásának rendszere A Kormány 179/1993./XII. 29./ számú rendeletével megváltoztatta a mozgáskor­látozott személyek közlekedési támogatá­sának rendszerét. Az új rendelet értelmében a mozgás­korlátozottság fokának megállapítására két fokozatot állapít meg. 7.) súlyos mozgáskorlátozott 2.) mozgáskorlátozott A mozgáskorlátozottság fokának meg­állapítását a következőkben nem az Or­vosszakértői Bizottság végzi, hanem helyben a háziorvos. Csetény község ese­tében Dr. Becze József. A mozgáskorlátozottság fokáról elsőfo­kú orvosi szakvéleményt állít ki a házior­vos, amelyben azt tanúsítja, hogy a kérel­mezőnek milyen fokú a mozgáskorláto­zottsága. A szakvélemény tanúsíthatja azt, hogy a kérelmező súlyosan mozgáskorlátozott, vagy csak mozgáskorlátozott, vagy pedig azt, hogy nem mozgáskorlátozott. A háziorvos súlyos mozgáskorlátozott minősítést csak abban az esetben adhat ki, hogyha a mozgáskorlátozottság olyan mértékű, hogy amiatt a beteg tartós járás­ra, állásra, lépcsőn közlekedésre, fogó­­dzásra, kapaszkodásra nem képes, és így tömegközlekedési eszközt nem tud igény­be venni. Mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásában tartósan és olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési esz­közt csak nagy nehézségek árán tud igénybe venni, illetve jelentős távolságra gyalogolni nem képes. A háziorvos részére a rendelet felsorol­ja részletesen azokat a betegségeket, ame­lyek esetén a szakvéleményében a minő­sítést kiadja. Amennyiben a kérelmező ál­lapota, illetve betegsége nem tartozik azok közé a betegségek közé, amelyek alapján a háziorvos az elsőfokú szakvéle­ményét kiadhatja, akkor az illető kérel­mező nem minősül mozgáskorlátozott­nak, és a rendeletben meghatározott ked­vezményekben nem részesül. Kedvezmények fajtái a súlyos mozgáskorlátozottak részére: — személygépkocsi szerzési támoga­tás, — személygépkocsi átalakítási támo­gatás, — közlekedési támogatás, — parkolási engedély. Mozgáskorlátozott személy részére: — parkolási engedély. A szerzési támogatás a súlyos mozgás­­korlátozott személynek belföldi kereske­delmi forgalomban történő személygép­kocsi vásárlása esetén a vételárhoz nyúj­tott hozzájárulás. A Népjóléti Minisztérium előzetes en­gedélyével külföldről behozandó sze­mélygépkocsi vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez is adható szerzési támogatás. A szerzési támogatás legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízel­üzemű személygépkocsi vásárlásához ad­ható. Mértéke a vételár 60%-a, legfeljebb azonban 240.000 Ft. Szerzési támogatás ugyanazon sze­mélynek 5 évenként egy ízben adható. A szerzési támogatásra való jogosultsá­ga annak a súlyos mozgáskorlátozott sze­mélynek állapítható meg, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a. ) vezetői engedéllyel rendelkezik; b. ) saját valamint a vele közös háztar­tásban élő közeli hozzátartozóinak az egy főre jutó a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme január 1-én a 17.000 Ft-ot nem haladja meg; c­ ) 5 éven belül mozgáskorlátozottságá­ra, vagy más személy mozgáskorlátozott­­­ságára tekintettel nem részesült gépjár­művásárlási vagy szerzési támogatásban

Next