Dömsöd - Dömsödi Hírnök, 1990 (1. évfolyam, 1. szám)
1990-12-01 / 1. szám
uj dömsödi újságot tart keidden a ti~ celt olvasd.Jelenleg a helyi önkormányzat lapját, és reméljük - miután elolvasta - már az önét is. Célunk községünk településfejlesztése, a a gazdasági, és kulturális élet társadalmi nyilvánosságának szélesítése. A lapban mindazokat az eseményeket, információkat,közzé kívánjuk tenni, melyek lakosságunk érdeklődésére számot tarthatnak. Hangot szeretnénk adni valamennyi olyan véleménynek, javaslatnak, jószándékú kezdeményezésnek, amelyek elősegítik településünk fejlődését, a hiteles információk áramlását, lokálpatriotizmus bővítését. Megköszönve a az Önök bizalmát, képviselő-testületünk nevében nem légvárakat ígérünk, hanem kitartó, becsületes munkát, erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest. Egyetlen érdeket ismerünk: a dömsödi polgárok érdekeit. Örömet vállaljuk alisághű tájékoztatás kötelezettségét, a szeles, epkezinü lapot szeretnénk,melyek tartalmi elemei iránt elkötelezettek vagyunk. . Sok egyéb mellett egy lap hitelét megrázza a terjesztés módja is. Mi nem utcán terítve, postaládákba begyűrve kívánjuk ráerőszakolni lakostársainkra, hanem jól hozzáférhető, meghatározott helyeken /OMK, községháza, posta stb./ a döntést Önökre bízva ajánljuk. Elnézését kérve az Olvasónak, már az első lapszámban szükségesnek látszik foglalkozni községünk gazdálkodásával - jelenlegi információk alapján - a következő év vonatkozásában. Az önkormányzat következő évi gazdálkodásának tervezését, fejlődése több alapvető jogszabály hiánya irányát késlelteti. Nincs jóváhagyott államháztartási, költségvetési törvény, valamint több olyan jogi norma, amelyek egymásra épülve az önkormányzatok alapvető működéséhez szükségesek. Túl sok a bizonytalanság,helyet szaporít a kormányzati késlekedésből fakadó, sokszor egymásnak ellentmondó,éppen fenti körből származó irányelvek tömege. Jó példa erre, hogy az államháztartási törvény összeállításakor tervszinten figyelembe vették a helyi adókat is.De mivel a helyi adók kivetéséről az önkormányzatoknak van joguk dönteni, az ilyen fajta tervezéssel a pénzügyi kormányzat, eleve feltételezi hogy ez meg is fog történni, mintegy kész helyzet elé állítva az önkormányzatokat. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai tudnák egyértelműen bizonyítani, hogy ebből a térségből, szűkebb lakóhelyünkről a többi időszakot alapul véve közellegy300 millió forint adó folyt be a központi költségvetésbe, és ebből a közös kalapból elenyésző összeget juttattak vissza. Jogosnak tartanánk, ha a munkánk révén kitermelt értéknek legalább 1S %-át visszakapnánk. Ebből ugyanis nem csupán a mai állapotok konzerválására futná, hanem további előrelépésre is. Példaként felhozható a nyugat-európai országok,Franciaország, Ausztria,NSZK/ ahol a központi adóügyeket nyilvánosan kezelik, és külön-külön gyűjtik össze a helyi és a központi adókat. A lakosai azt is pontosan ismerik, település mennyi jut vissza városuknak vagy falujuknak jövedelmeikből levont összegből,valamint a az állampolgár tudda, kit és miért kell szidnia. Továbbá hibás az az elosztási koncepció, amely az 1988. évi állapotot tekinti meghatározónak. Ez a struktúra nem alkalmazkodik az infláció mértékéhez. kormány, a fiskális szemléletű gazdaságA mechanizmusával mindent alárendel a költségvetési egyensúly javításának,kerül amibe kerül alapon. Természetesen erre rákényszerül, intézkedéseinek káros mellékhatásait azonban figyelmen kívül hagyja. A probléma fő oka abban van, hogy az államháztartás bevételeinek növelését célzó, gyakran átgondolatlan döntések nem illeszkednek egy elfogadható programba.A költségvetés pozícióit javító, egyre kevesebb sikerrel kecsegtető küzdelemben a legnagyobb vesztes az állampolgár, hiszen végső soron a terheket neki kell vállalni. Az államháztartás egyensúlyát mindennél fontosabbnak tartó gazdaságpolitika tovább nem folytatható. A bevételek indokolt növelését célzó népszerűtlen intézkedéseket és az ezzel járó elkerülhetetlen konfliktusokat csakis akkor fogadják el az emberek, ha világosan látják azt a gazdasági stratégiát, ami belátható időn belül alkalmas lehet a válság megoldására. De a további nehézségek csak akkor vállalhatók, ha ezzel együtt egy infláció-ellenes programot is sikerül kidolgozni. Enélkül nem lehet megállítani a költségvetési bevételek és kiadások közötti egyre gyorsuló versenyfutást. A parlament belement abba a zsákutcába hogy csak kerettörvényt alkotott,amelyet évente töltenek ki tartalomnál, a mindig lyukas állami költségvetésről szóló törvény jóváhagyásakor. Évente határozzák meg tehát az állam által az önkormányzatoknak nyújtott támogatás mértékét, valamint azt is, hogy a lakosság által befizetett személyi jövedelemadóból milyen arányban részesedjenek az önkormányzatok. De még az sem teljesen eldöntött dolog, hogy milyen tulajdona lesz a önkormányzatoknak. A csak erre alapozó többletbevételi szándékok irreálisak,hiszen gondoljunk bele, az un. humánszférától /iskolai oktatás, óvoda, bölcsőde,egyéb intézmények stb. / önkormányzati tulajdonként működve nem várható gazdasági eredmény. Továbbá a közhiedelemnel ellentétben a jelenlegi adózási szisztéma elemei - a házadó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, a telekadó, a telekhasználati és igénybevételi díj és más hasonló elvonások - sosem voltak helyi adók, csak helyi bevételt jelentettek. Azt, hogy kik, és milyen feltételekkel adózzanak ilyen címen, a budapesti József nádor térről vezényelték. Mivel az önkormányzati gazdálkodás szorosan összefügg a nemzetgazdaság helyzetével, a magunk mozgásterének bővítése már nem csak rajtunk múlik. Nagyok sok a kérdőjel, melyek feloldása messze túlmutat Dömsöd nagyközség önkormányzati határán. dr. Sitnikiewicz László polgármester