Dömsöd - Dömsödi Hírnök, 2016 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2016-04-01 / 4. szám

Muzs János képviselő ünnepi beszéde március 15-én Nagy tisztelettel köszöntöm mindannyiukat a hagyományos március 15-ei ünnepünkön, mel­­­lyel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének tisztelgünk! Ünnepet és megemlé­kezést is tartunk a mai napon. Ünnepet, mert 167 éve tört ki a magyar forradalom és szabad­ságharc, megemlékezést, mert megemlékezünk mindazokról, akik részt vettek ebben a harcban. Kokárda, Nemzeti dal, Táncsics Mihály, Pil­vax kávéház, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Lände­rer nyomdája, 12 pont, márciusi ifjak, Nemzeti Múzeum, szabadság... Ezekről a szavakról minden magyar ember­nek ugyanaz jut eszébe: 1848.március 15. Mit jelent nekem ez a nap? Jóleső nosztalgiával gondolok vissza gyer­mekkorom iskolai ünnepélyeire. Izgalommal teli lelkesedéssel sorakoztunk a Petőfi téren, s alig vártuk, hogy a felnőtt meg­­emlékezők után elkezdődjék tanáraink által ös­­­szeállított ünnepi műsorunk. A mai napig fel tu­dom idézni Petőfi Sándor: Levél Várady Antal­hoz című versének részletét: „...Legyünk rabokból ismét emberek! Ez nagyszerű, de véres kor leszen...” Ezen gondolatok gyermekfejjel sokkal egy­szerűbbnek tűntek. Ma egy kicsit minden bo­nyolult. A pártok sokasága, az ünneplések ren­geteg helyszíne, az emberek széthúzása. Bármilyen nyomós oka is van ennek, nincs jól így! Nekem hiányzik az összetartás, ami a forra­dalmi ifjúságot jellemezte! Hiányzik az a tiszta szív, amely őket vezérelte! Hiányzik a bizalom, amely nélkül semmi sem működik! Úgy kell bíznunk egymásban, mint ahogyan 167 évvel ezelőtt bíztak a magyarok társaikban, hazájuk szabadságáért harcolva! Egy közösség akkor lesz összetartó, ha együtt lélegeznek, szívük egyszerre dobban, s egy közös céljuk van. Ez teszi aktuálissá Petőfi szavait is: „...Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon!” Kedves Emlékezők! A szabadságharc hősei megértették, hogy a haza ott van, ahol az emberek szeretik azt a he­lyet, ahol élnek. Nekünk is szeretni kell Dömsödöt! Szeretni, s mindent megtenni felvirágoztatá­sáért! Szeretnünk kell magyar nemzetünket, ahogy a márciusi ifjak szerették, és tennünk kell azért, hogy mindannyiunknak biztonságos és erős ott­hona legyen itt a Kárpát-medencében! Tisztelt Ünneplők! Március 15. egyik legfontosabb üzenete az, hogy hazánk és nemzetünk érdekében össze­fogva, együttes erővel, egymást segítve halad­junk előre! Eleink tudták, hogy minden véleménykü­lönbség ellenére vannak olyan alapvető célok, amelyek érdekében össze kell fogni. 1848 olyan örökséget hagyott ránk, melyet kötelességünk ápolni minden időben, napja­inkban is! A nemzeti ünnepet nem lehet államilag elren­delni! Be lehet tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban, lehet akadályt gördíteni az ünneplés útjába. Mindent lehet - de a nemzeti ünnepet a szí­vekből semmi és senki nem tudja kitörölni! Elődeink nagyon is megbecsülték 1848 em­lékezetét. Nekünk, egy békés rendszerváltás gyermekeinek is meg kell becsülnünk! Ha ünnep van, mindig kitűzzük a zászlót, de vajon kitárjuk-e a szívünket is? Meggyőződésem, hogy akik itt egybegyűl­tünk, ezt megtettük, s úgy gondolom, hogy egy kicsit a lelkünket is ünneplőbe öltöztettük. Gondolkozzunk és dolgozzunk együtt, te­gyük meg mindannyian, amire képesek va­gyunk! Az akarat az, amely egy irányba visz, a közös cselekvés pedig mindig eredményre vezet. Széchenyi Istvánt, a reformkor nagyját idézve: „...Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” Kívánom, hogy ez a nap erőt adjon minden­kinek a folytatáshoz, a küzdelem sikert hozzon a Nemzetnek, Dömsödnek, Önöknek és család­juknak, Barátaiknak! Köszönöm, hogy meghallgattak, megtiszte­lő, hogy együtt ünnepelhetek Önökkel! Közösen emlékeztünk 1848. március 15-én Idén is az előző évek forgatókönyvéhez hason­lóan zajlott Dömsödön a március 15-i megemlé­kezés. A hét második felében óvodások, iskolá­sok keresték fel a helyi Petőfi-emlékhelyeket. Szebbnél szebb kokárdákat helyeztek el a múze­um udvarán, a téren, a Petrovics-féle háznál és az „Öreg Tölgynél”. Forradalmi dalokat énekeltek, s elszavalták Petőfi Sándor Nemzeti dal c. versét. A fiatalok sugárzó, érdeklődő tekintete bizonyítéka annak, hogy milyen fontos átadni, megismertetni velük az 1848-as forradalom lényegét. Az ünnep tiszteletére civil összefogással szépült meg a Pe­­tőfi-fa környéke és a Petőfi tér egyaránt. Március 15-én vasárnap a Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban a Ju és Zsu Társulat, az általános iskola növendékei Csikós Lászlóné és Nagy Sebastian rendezésében ünnepi műsort adtak. A fiatalság a tavasz üdeségét, mint a forradalom ki­robban­t, kiváló módon szimbolizálta. Említést érdemel az „élő” díszlet, amit a PILVAX feliraton kívül a gyerekek folyamatos, nagyon jól megtervezett mozgása jelentett, emellé társították a rendezők a piros, a fehér és a zöld színű zászlók mozgatását. Ezt követően Muzs János képviselő úr tartotta meg ünnepi beszédét, majd a megemlékezők kö­zösen helyezték el koszorúikat az emlékhelye­ken. A DLAMI növendékei közreműködésével katona- és Kossuth-nóták hangzottak el. Új elem volt a lovas huszárok jelenléte, akik felvezették a megemlékezők menetét. Délután három órai kezdéssel a Petőfi téren egy országos rendezvényhez csatlakozott tele­pülésünk, melynek címe „Élőlánc az 1848-49- es szabadságharc hőseinek emlékére”. A Hon­védelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvény­­szervező Hivatala által meghirdetett „élőlánc megemlékezés” célja az volt, hogy egy közös él­ménnyel az összefogást érzékeltesse. Ennek je­gyében Dömsödön 2015. március 15-én délután 3 órakor a megjelent ünneplők közösen szaval­ták el Petőfi Sándor: Nemzeti dal c. versét. -V.I.-

Next