Dömsöd - Dömsödi Hírnök, 2023 (33. évfolyam, 1-10. szám)

2023-01-01 / 1. szám

XXXIII. évfolyam 1. szám A HUÍ-IK 5 state --- '■V Jjf A MAGYAR KULTÚRA NAPJA 2023.: Kétszer 200 Petőfi Sándor és a Himnusz születésének 200. évfordulója kapcsán néhány gondolat a Dömsödi Hírnök 2023-as falinaptár mellékletéhez 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Szat­­márcsekén a Himnusz kéziratát. Ez a dátum évről évre lehetőséget nyit arra, hogy kultúránk alkotóele­meire, úgy mint a vallás, a nemzettudat, a hagyományaink, tárgyi és szel­lemi értékeink, nagyobb hangsúllyal fókuszáljunk. Idén januárban kétszeresen is emlékeznünk kell 200 évre visszatekint­ve. Egyrészről mint már említettem, nemzeti imádságunk, a Himnusz le­­tisztázásának dátuma január 22., másrészről településünkhöz is kötődő nemzeti költőnk, Petőfi Sándor születésének dátuma január 1. Véleményem szerint minden kultúra alapja a hit. Minden népcsoport, az egyenlítőtől a sarkkörökig hisz valamiben, hisz a természetfelettiben. Ez a hitvilág népcsoportonként változik annak függvényében, hogy mi­lyen környezeti körülmények hatnak az ott élőkre. Rítusaik, szokásaik, dí­szítő elemeik, anyaghasználatuk, építkezésük, szellemiségük dalaikkal, meséikkel, motívumkincseikkel ezeknek a hatásoknak megfelelően ala­kul, formálódik időről időre. Itt a Kárpát-medencében, a letelepedő magyarság ősi hitvilágának nyo­mait a mai napig fellelhetjük népdalainkban, népmeséinkben, díszítőmű­vészetünkben. Szent István király megfontolt politikájának köszönhetően nemzetünk ma, a XXI. században nemzetállamként él és működhet. „ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART” - írja Kölcsey a Himnuszban. Ez a fohász összekapcsolja a hitet a nemzettel. Ezt a kapcsolatot jelzi az a tény is, hogy Kölcsey Himnusza előtt a magyarság néphimnusza a Bol­dogasszony Anyánk című katolikus ének volt. És még egy tény, az a fela­jánlás, amit Szent István király Szűz Máriának tett halálos ágyán: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet ke­zedbe ajánlom. ” - Szent István legendája Hartvik püspöktől Elmondhatjuk tehát, hogy magyar kultúránkat újra és újra átszövik ősi és keresztény szimbolikus elemek, melyeket mint már említettem, napja­inkig fellelhetünk dallamainkban, írásainkban, építészetünkben. És most rátérünk arra, hogy Dömsöd nagyközség vonatkozásában a he­lyi kultúra formálódásának emblematikus alakja Petőfi Sándor. Születésé­nek 200. évfordulóját emlékévvel ünnepli az egész ország. Ennek jegyé­ben választottam a falinaptárra olyan felvételeket, melyek ma is fellelhe­tőek a településen, összekötve ma is Dömsöd lakóit Petőfi Sándorral, köl­tészetével és családjával. Minden dömsödinek illik tudni, hogy Petőfi Sándor 1846. április 23. és május 22. között Dömsödön, a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 6. szám alatti nádtetős kis parasztházban lakott barátjával, Pálffy Albert író, lap­­szerkesztővel. Ez idő alatt a szülők is Dömsödön tartózkodtak, a mai Petőfi Sándor utca 17. szám alatt. Petrovics István a mai Petőfi téren álló hatósági mészárszéket üzemeltette rövid ideig. A felsorolt helyszínek ma is megtalálhatóak a településen, kiegészülve a költő kedvelt tartózkodási helyével, a Duna-parton álló öreg tölggyel, amit mi dömsödiek több mint egy évszázada Petőfi-fának nevezünk. Haladjunk hát sorra a falinaptár képein: A Petrovics-ház falán látható tábla felirata: „E házban laktak Petőfi Sándor szülei, testvére István, s ez volt a költő rövid ideig tartó otthona az 1845-46 évben. ” Az utókor megemlékezésül, a költőóriás halálának 50. évfordulóján helyezte el a táblát a ház falán. Az épület ma kisebb rendez­vényeknek, időszaki kiállításoknak, szellemi műhelyeknek ad otthont. A Petőfi tér az a helyszín, ahol egykor a hatósági mészárszék állt, me­lyet rövid ideig Petrovics István üzemeltetett. Az épület az 1940-es évek­ben elpusztult. Központi elhelyezkedése miatt ide költözött a piac, ami az 1970-es évek elejéig itt működött. A tér kialakítása során a templommal szemben került felállításra az a posztamens, mely Marton László 1973- ban készült Petőfi-mellszobrát tartja. A faluban fellelhető Petőfi-emlékhe­­lyek minden március 15-én mint az emlékezés és a tisztelet jelképei, zarándokhelyként működnek. A Petőfi Emlékház és Kiállítóhely a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcában 1960 óta várja látogatóit. Gondos és lelkes vezetői az alapító Szabó Lajos, Takó Miklós, Bödő Mihály, Fehér Lászlóné és jómagam, de itt kell megemlítenem Nagy Józsefet és kedves feleségét, akik több éven át gon­dozták és vigyázták a rájuk bízott épületet és udvarát. Ebben az épületben szállt meg 1846-ban Petőfi és barátja Pálffy. Itt íródott a Salgó című verses elbeszélése, a Száműztem magam, valamint első forradalmi verse, a Levél Várady Antalhoz. Egy évvel korábbi verse Piroslik már a fákon a levél címmel született. Ez a vers a legenda szerint kedvenc tartózkodási helyén, a Duna-parton álló tölgy alatt íródott. Az öreg tölgy napjainkra Petőfi-fa néven ismert. Számos történet, vers tanúskodik népszerűségéről. Az elmúlt évszázadban is és ma is, a fiatal­ság közkedvelt találkozási és fotózkodási helyszíne. A fa alatt 1936-ban állított emlékmű található, Lux Elek szobrász Petőfit ábrázoló dombor­művével. A tekintélyes tölgy kora hozzávetőlegesen 380 év lehet. Ágko­ronáját 1978 nyarán megtizedelte egy nyári vihar. Ekkor a falu vezetése felkérte Pólyák Ferenc matkópusztai baltás fafaragót, hogy a lehasadt ágakból készítsen maradandó alkotást. A népi fafaragó így emlékezett vissza: „Először Petőfi édesanyjának arcképét faragtam, az édesanyának kijáró tisztelettel. Majd a jó öreg kocsmárost, utoljára pedig Petőfi Sán­dort. Izzadtam, fájt a tenyerem, de én ütöttem az évszázados tölgyet a baltámmal, hogy rászaggassam a formát, az arcot. Sok ember nézte vajúdásomat. Birkóztam a fával, beszélgettem, s a szél a Kis-Dunáról úgy fújt, mint akkor, mikor a költő a fa tövében merengett. Féltem is a fara­gástól, nem bíztam magamban, úgy éreztem, „nagy fába vágtam a fej­szémet”. De a kitartás meghozta gyümölcsét, elkészült a hármas portré Petőfiékről. ” (Pólyák Ferenc levele Losonczi Miklóshoz) Az elkészült alkotásokat 1980. március 15-én avatták fel. Mint említettem már, Petőfi dömsödi tartózkodása, az emlékhelyek kialakulása és persze maguk az emlékek számos alkotás ihletőivé váltak. Születtek versek, prózai munkák, zenei szerzemények, képzőművészeti alkotások. Ezek mindegyike a helyi kultúránk meghatározója, szerves része is egyben! Ehhez kötődően hívom fel a figyelmet a Dömsödi Értéktár kiírására, ami Petőfi és Dömsöd kapcsolatához illeszkedve írt ki pályázatot. Részletek a 17. oldalon és a közösségi oldalakon találhatóak. Vass Ilona Petőfi Emlékház és kiállítóhely

Next