Kiskundorozsma - Dorozsmai Napló, 1999 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-29 / 1. szám
DOROZSMAI NAPIO sAlapÜAM' 1990-beev. ‘Ifle^ftdetüA kéthetenként. KÖZÉLETI LAP X. évfolyam 1. szám 1999. JANUÁR 29. • •Üres bölcsőt ringatunk? Attól tartok, egyre kevesebb ember érezné szentségtörésnek a következő kijelentést: Dorozsma már nincs, ahol élünk az Szeged város. Tehát miért méltatlankodunk állandóan az itt élő emberek közömbösségén?! Lehet-e erőltetni egy közösség életében való aktív részvételt annak, aki ezt nem igényli? (Munkája, családja, baráti köre elegendő tartalommal tölti meg életét.) Az időskorúak még ugyan nosztalgiáznak a régi szép időkről, de így lenne ez akkor is, ha Dorozsma önálló lenne - a fiatalon megélt élmények általában vonzóbbak, mint a jelen... A középkorúak közül néhányan még erőlködünk a dorozsmai tudat fenntartásáért, de már saját gyerekeink sem igazán értik, miről is beszélünk!? Sokan a belvárosból vagy panellakásból költöztek hozzánk, a külvárosba, mert éppen itt volt telek, vagy kedvükre való ház. Számukra mindegy - hívhatnák ezt a helyet Szeged-Nyugatnak is. Gondolhat komolyan valaki is arra, hogy a „dorozsmaiak" több mint fele mozdulna egy népszavazásra és a többség voksolna az önállóságra? Talán szerencsésebb lenne abbahagyni az önámítást, az üres bölcső ringatását, és életkörülményeinkben is igyekezni fölzárkózni a városhoz a várossal. (E gondolatokat a helyi TV Helyhatóság vagy helybenjárás című sorozata ébresztette.) Ocskó Margit Farsangoljunk! A farsang eredetileg vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig (húsvét előtti 40. nap) tartó, vigassággal, evéssel-ivással ünneplő szokás. A naptár szerint ebben az évben február 26-ig tart A bálok rendezésének fő időszaka. Igazi hazája Olaszország, de egész Európában elterjedt. Számos népszokás fűződik hozzá, így Dorozsmán is voltak ehhez kapcsolódó, megtartott szokások. Farsang utolsó vasárnapján emberbált tartottak. Ebbe a bálba csak fiatal házasokat hívtak, bátyus bál volt ez, a résztvevők hordták össze az ennivalót. Leginkább a tanyavilágban volt szokás az emberbáltartás. Farsang harmadik napján rendezték a tuskószentelést vagy tuskóhúzást. Az utcán végighúztak egy tüsköt, énekelve, zeneszóval haladtak, a falu népe meg kiment a felvonulók ünneplésére. A lányos házak előtt megálltak, főleg olyanoknál, akik kimaradtak a farsangból. Úgy tartották, hogy amelyik lány nem ment férjhez ezen a farsangon, majd férjhez megy a következő esztendőben. Ma Dorozsmán, már csak az álarcosbál szokása maradt fenn. Évek óta a fővárosban megrendezik a Budapest Farsangot. Több alkalommal részese voltam ennek a nagyszabású iskolákat, családokat, magánszemélyeket megmozgató vigasságnak. A maskarába öltözött lelkes tömeg a Clark Ádám térről a Lánchídon keresztül vonul a zsűri elé, a Vörösmarty térre. A zsűri értékes jutalmakat oszt ki a legötletesebb, legszebb jelmez készítőjének és viselőjének. Az estet koncerttel fejezik be. Úgy tűnik, most újra itt van a lehetőség arra, hogy tömegeket megmozgató farsangi mulatságon részt vegyünk, csak az a baj, hogy ezért 200 km-t kell utaznunk. Pappné Sörös Julianna Szép volt fiúk! Január 16-án egész napos foci-buli volt a sportcsarnokban. A Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet kispályás labdarúgó torna megtartására került sor. A 35 év alattiak 13 tíz fős csapattal, a felettiek 4 csapattal vettek részt a tornán. Egyszerű számítással látható, hogy a játékosok létszáma már önmagában közel 200 résztvevőt adott, beleszámítva a labdarúgó palántákat, akik bemutató mérkőzésen bűvölték el a nézőket tehetségükkel. A nézők, a szurkolók több százan megtisztelték érdeklődésükkel a játékot, a totyogóktól kezdve valamennyi korosztály, hölgyek és urak, lányok és fiúk. Egy-egy csapat szimpatizánsai (például a Kóborlóé) igazi tüzes hangulatot idéztek elő szurkolásukkal. Dorozsmán lakó vagy Dorozsmáról elszármazó polgárok nevezhettek a tornára. Ebből következően sok jó barát találkozott ez alkalommal, akik egy vagy több éve nem látták egymást Kiváló játékvezetők - Gábor Antal és Kószó József - vezényelték a mérkőzéseket, akik biztosították a zökkenőmentes és jó hangulatú labdarúgást. A rendező Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet állított versenybizottságot Sziveri István, Pesti Ferenc és Alpár Tibor személyében, akik reggel 8- től este 8-ig fáradhatatlan és korrekt adminisztrációval követték az eseményeket. Az eredetileg egy naposra tervezett programra, a nevezési határidő utolsó percében futott be a nevezések egyharmada. Akkor már nem volt mit tenni, valamennyi nevezést be kellett fogadni. Ebből eredően (a játékosok nem kis bánatára) a versenyfeltételeket módosítani kellett és kétszer 10 perces mérkőzéseket kellett meghatározni. Szünetre sem maradt sok idő. Becsületére vált minden csapatnak az a fegyelem játékszenvedély és sportszerűség, amit kivétel nélkül tanúsítottak. Thurzó Ferenc önkormányzati képviselő szíves vállalása volt, hogy a tornán biztosította az orvosi felügyeletet. Néhány játékos kisebb sérülést szenvedett, akiknek ezúton is jobbulást kívánunk Sajnos egy néző rosszulléte miatt mentőt kellett hívni, remélhetőleg egészsége azóta javul. Tóth József önkormányzati képviselő egy kupát ajánlott fel és adott át a 35 év alatti kategória gólkirályának. Az „öregek” gólkirályát a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet ajándékozta meg négy kupával, azaz 4 db söröskorsóval. Lássuk tehát a torna eredményeit: a férfi A kategória (35 év alattiak) győztese: a BUNDÁSKENYÉR elnevezésű csapat Takács Gábor, Gábor Zoltán, Csonka Zsolt, Tatai Miklós, Ottlik Roland, Szabó Tibor, Mihálffy Béla, Mihálffy Zsolt és Szabó Zsolt játékosokkal, akik az „ifjú sólymok” elnevezésű vándorkupa őrzői egy évig Gólkirály: Szabó Zsolt 10 góllal, a férfi B kategória (35 év felettiek) győztese: a FARKASOK elnevezésű csapat Farkas Dezső, Pólyák Zoltán, Farkas Áron, Farkas László, Farkas Ernő, Farkas Péter, Farkas Zoltán és Katona Imre játékosokkal, aki az „öreg sasok” elnevezésű vándorkupa őrzői egy évig. Gólkirály: az öt kétgólos játékos közül sorsolással választott Farkas László. Köszönet valamennyi közreműködőnek, a játékosoknak, a játékvezetőknek, Ottlik Sándor szervezőnek, a versenybizottságnak, a stúdiót működtető Ballai Ferencnek és Ottlik Rolandnak, a csarnok készséges gondnokának, az önkéntes tűzoltóknak, a közreműködő takarékszövetkezeti tisztségviselőknek és munkatársaknak, akik mind-mind hozzájárultak a torna sikeréhez. A kellemes hangulatban önkéntelenül ki kellett mondani: „de jó, hogy van sportcsarnok Dorozsmán”. HAJRÁ DOROZSMA! Méva