Kiskundorozsma - Dorozsmai Napló, 2000 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-26 / 1. szám

2. OLDAL 2000. JANUÁR 26. Megkérdeztük a részönkormányzat soros elnökét, Thurzó Ferenc képviselőt Van-e előrelépés a belvízelhárítás ügyében ? 1999. december 28-án Szeged város polgár­­mestere elrendelte az I. fokú belvízvédelmi ké­szültséget. A Városgondnokságnál folyamatos ügyeletet tartanak és koordinálják a védekezési tevékenységet, amelyben külső kivitelezők és a tűzoltóság tevékenykedik. A lakosság belvízelvezetéssel kapcsolatos ké­réseit a Városgondnokság 472-772-es telefon­számán kell közvetlenül bejelenteni. Szeged város Önkormányzata értékelve a ki­alakult helyzetet, 2 éves koncepció keretében 400 millió Ft-ot fog fordítani a városhoz tartozó területeken a belvízelvezetés érdekében, a nyílt szelvényű árkok és átereszek rendbetételére, ahol szükséges újak létesítésére. A munkákat nem a centrumban kezdik, hanem a perifériális területe­ken elvégzik a belvizek távolabbi gyűjtőterületre való levezetésére szolgáló árkok rendbetételét. Kiskundorozsma határában egyik gyűjtőcsatorna a Matyér (Zsilip régi nevén) - a másik a Nyugati csatorna, amely a vásártértől a ligeten keresztül az ún. putri dűlőn keresztül vezet. Kérem a lakosságot, hogy háza és földterülete előtt lehetőségeihez mérten tegye rendbe az ár­kokat és átereszeket. Hulladékot és szemetet ne rakjanak a létesítményekbe ill. azokat onnan tá­volítsák el, vagy ennek szükségességét jelezzék az illetékeseknek. Egyre több újságcikk foglalkozik a Kiskundo­­rozsmán létező veszélyes közlekedéssel... A tényállás a következő: 1999. október köze­pén helyszíni bejárást tartottunk a közlekedési szempontból neuralgikus útszakaszon, a Közút Felügyelet és a Közútkezelő KHT, valamint a Városi Műszaki Iroda képviselőivel. Az egyeztetés során az az elképzelés látszik megvalósíthatónak, hogy forgalomlassító terelő szigeteket kell kialakítani, mivel a körforgalom kialakítását az út méretei nem teszik lehetővé. Ezzel egyetértettek az illetékes hatóságok és ennek megfelelően a város műszaki irodájában a tervezés elkezdődött. A tervezett munkák elvég­zésével nem csak a közúti forgalom lenne biz­tonságosabb, hanem a gyalogos áthaladás bizton­sága is javulni fog. Ezen elképzelések megvaló­sítása kb. 2000. májusra várható. A polgármester úr levélben arról értesített, hogy a 2000. évi költségvetésben a fedezetet biztosítja a munkák megvalósítására. Mi a véleménye az aktuális járványos meg­betegedésekről? Két dolog foglalkoztatja az embereket. Az egyik a gennyes agyhártyagyulladást oko­zó meningo­cocus baktérium okozta járványos agyhártyagyulladás, amelyet véleményem szerint a MÉDIA kissé felnagyított. A megbetegedések száma semmivel sem több a szokásosnál. Az ún. ENDÉMIÁS fertőzési gócokról lehet beszélni, de országos járványról nem. A betegség progressziója csökkenőben van, a védőoltást csak bizonyos esetekben indokolt felvenni az illetékes szakorvos tanácsára. A másik nagy probléma az ilyenkor szokásos influenza, amely az előrejelzések szerint 1-2 hé­ten belül elérheti az ország egész területét. Itt az idősebb és legyengült emberek és más betegségből lábadozók vannak kitéve a fertőzés­nek, mely komoly szövődményeket is produkálhat. Az „A” típusú törzset izolálták a járványügyi hatóságok, amellyel szemben megfelelő oltó­anyaggal rendelkeznek az egészségügyi intézmé­nyek és gyógyszertárak. Indokolt megbeszélni a háziorvossal ennek felvételét. Ismereteim szerint bizonyos mennyiségű ingyenes készletekkel is rendelkeznek a háziorvosok. Akinek háziorvosa javaslatára indokolt fel­venni az oltást, az minél előbb tegye meg, mert a 2 hetes immunizálási idő a prognózisok szerint rendelkezésre áll még. (Szerk. megjegyzés: az interjú jan. 16-án készült). Aki oltást nem vesz igénybe, de szervezete karbantartásáról gondos­kodni akar, az (RETARD) tartós hatást biztosító „C” vitamin készítményeket szedjen. Ilyen ké­szítmény a CETEBE, mely a napi 1-2 kapszula bevitelével biztosítja a szervezet „C” vitamin szükségletét. Tájékoztató Tímár L. a 2000. évi telekadó bevalláshoz Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. január 1. napjával bevezette Szeged vá­ros illetékességi területére a telekadót. Az adóbevallás nyomtatványokat az adó­hivatalban valamint a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségén lehet beszerezni valamint ugyanezen helyeken január 31-ig kell leadni. Adóköteles: a) a beépítetlen belterületi földrészlet, b) az a földrészlet, amelyen építmény van és a földrészlet területe meghaladja az e ren­deletben meghatározott helyben szokásos te­leknagyságot, az ezt meghaladó telekrész négyzetmétere után telekadót kell fizetni. Helyben szokásos teleknagyság: Szeged I. kerület: 946 m Szeged 11. kerület: 728 m2 Szeged III. kerület: 781 m2 Gyálarét: 901 m2 Kiskundorozsma: 682 m2 Szőreg: 1160 m2 Tápé: 695 m2 c) Amennyiben a földrészlet teljes egészé­ben vállalkozási célú építménnyel van beépít­ve az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, ahhoz természetben kapcsolódó összegzett terület 90%-a, így az adó alapja a földrészlet területének 10%-a. Vállalkozási célú telek, ahol ipari, keres­kedelmi, szolgáltatási tevékenységet végez­nek. A bevallást helyrajzi számonként külön­­külön kell benyújtani, nem kell újabb beval­lást beadni, míg az adatokban változás nem következik be. Az adó alanya: az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányban adóalanyok. Amennyiben a telket ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogo­sult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos). Polgármesteri Hivatal Kiskundorozsmai Kirendeltség Tisztelt Földhasználók­ Az elmúlt évben módosult a termőföldről szóló törvény, amely módosítás 2000. január 1-jén történő hatályba lépésével bejelentési kötelezettséget ír elő a földtulajdonosok, ma­gánszemélyek, cégek számára 2000. március 31. napjáig. A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről valamint, mező-, vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást ve­zet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan­nyilvántartás. Kiknek van a földhivatal felé bejelentési kötelezettségük ?­­ Aki szerződés alapján termőföldet használ és annak területe - a földrészletek számától függetlenül - összevontan az egy hektárt meg­haladja, köteles a szerződés 1 eredeti és 1 má­solati példányát a földhivatalhoz nyilvántartás­ba vétel céljából benyújtani a szerződés meg­kötésétől számított 30 napon belül, megjelölve a használat kezdő időpontját és tartamát is. Ha a szerződést nem foglalták írásba, a föld használatára vonatkozó szóbeli megálla­podásnak a földhasználó által bejelentett tar­tama alapján kell nyilvántartásba venni a földhasználatot.­­ Aki a földrészletek számától függetlenül (összevontan) egy hektárt meghaladóan saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában vagy jogcímen a rendelkezése alatt áll, a föld­részlet vagy földrészletek adatait köteles a földhivataloknál a használatba vételtől szá­mított 30 napon belül bejelenteni! A bejelentés a földhivatalok által rendel­kezésre bocsátott földhasználati bejelentési lapon történik, amelyen a következő adatokat kell feltüntetni: - a település nevét - a termőföld fekvésének megjelölését (külterület, belterület). - a földrészlet helyrajzi számát - a művelési ágat, alrészletet - a használt terület mértékét, nagyságát - a termőföld értékét aranykoronában, a minőségi osztályt - a használat jogcímét (pl. saját tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, részesművelés, felesbérlet, szívességi használat) - a használat kezdő időpontját és tartamát Ha a földhasználó bejelentési kötelezettsé­gének határidőben nem tesz eleget, a földhi­vatal bírsággal sújtja és egyben kötelezi a bejelentés pótlására. A bírság mértéke: - családi földhasználat esetén az aranyko­rona-érték ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg - egyéb jogcímen történő földhasználat esetén a szerződés alapjául szolgáló földterü­let aranykorona-értéke kétezerszeres szorzatá­nak megfelelő forintösszeg - halastó esetén a bírság összegének alap­jául szolgáló összeget a csatlakozó termőföld minőségi osztályának alapulvételével (arany­koronájával) kell megállapítani. A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék, földvédelmi bírság adók módjára be­hajtandó köztartozás. A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást (földalapú támogatást) igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott föld­­használatra lehet, amelyről a földhivatal iga­zolást ad ki. Részletes felvilágosítással és adatlapok kitöltésével állok a tisztelt dorozsmaiak ren­delkezésére. Pálfiné Dr. Maród Edit ügyvéd 6791 Szeged, Törő u. 23. Tel.: 461-602

Next