Kiskundorozsma - Új Dorozsmai Napló, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-14 / 1. szám

KÖZÉLETI LAP A SOMOGYI-­'-<­dorozsmai IT' 6791 Szeged, Negyvennyo­lcas u. 12. 2000. január 14. • IV. évf. 1 szám m Dorozsmai Hapló i­eCsalád és emberkép részletek a Magyar Katolikus Püspöki Kar leveléből, melyet 1999. dec. 26-án, a Szent Család vasárnapján olvastak fel a katolikus templomokban Három évvel ezelőtt, 1996-ban terje­delmes körlevelet adtunk ki „Igazsá­gosabb és testvériesebb világot!"’ címmel. Ebben hazánk és a benne élő emberek helyzetét tekintettük át a kato­likus társadalmi tanítás fényében. Körle­velünk nagy visszhangra talált nemcsak a katolikus hívők körében, hanem az egész magyar társadalomban... Ma, Szent család ünnepén újra hasonló körlevéllel fordulunk hozzátok. Címe: ,,A boldogabb családokért!" Benne a házasság és a család helyzetét vizsgáljuk keresztény szemmel a mai Magyarországon. Az elmúlt évek egyre világosabban megmutatták, hogy a poli­tikai és a gazdasági kérdések megoldása önmagában még nem teszi boldogabbá az életünket, ha nem sikerül változást elérni az emberek gondolkodásában is... Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy sokan nemcsak Istentől és az ő ajándékaitól fordultak el, hanem az egészséges élet­hez nélkülözhetetlen erkölcsi normáktól is. Ez az értékvesztés leginkább a házasságok és a családok válságában mutatkozik meg. Évről évre növekszik a válások száma, ugyanakkor pedig egyre többen választják a házasság nélküli életközösséget. A házasságot és a csalá­dot a Teremtő Isten a boldogabb emberi élethez vezető útként adta az embernek. Evvel szemben a valóságban gyakran a viszálykodások és szenve­dések egyik fő forrása lett a család. Ezt leginkább a gyermekek sínylik meg. Életüknek ebben a korai szakaszában mindennél nagyobb szükségük lenne biztos és szerető otthonra, ehelyett pedig sokan közülük zavaros emberi indulatok szövevényé­ben, neveletlenül nőnek fel. Tudjuk jól, hogy katolikus híveink házassága sem mentes a problémáktól, és gyakran súlyos lelkiismereti döntést kell hozniuk házas életükben. Elsősorban nekik szeretnénk segítségükre lenni útmutatásunkkal. Azt reméljük azonban, hogy szavunkat meghallja az egész magyar társadalom, ezért ismét minden jó akaratú emberhez is intézzük szavun­kat. Meggyőződésünk: a nemzet meg­újulása nem képzelhető el a családok megújulása nélkül. Csak nemzeti összefogással jobbíthatjuk családjaink életét, és megfordítva: csak egészsége­sebb, boldogabb családokban nevelőd­het értékesebb és felelősebb emberré a jövő nemzedéke. A körlevél négy részre tagozódik. Az első rész számadatok alapján mutatja be a házasság és a család helyzetét a mai Magyarországon. A második rész azt az emberképet mutatja be, amellyel reményeink szerint egyetért minden jószándékú ember, világnézettől és vallástól függetlenül is. A harmadik rész fejti ki a katolikus tanítást a házasságról és a családról. A negyedik rész pedig azokat a legfontosabb feladatokat jelöli meg, amelyek az egyházra és a társada­lomra várnak a családok boldogulása érdekében. Az új évezred küszöbén, a jubileumi év alkalmából e körlevelünkkel szeret­nénk hozzájárulni ahhoz, hogy boldo­gabb és igazabb emberek növekedjenek fel és éljenek a magyar családokban. Kérjük kedves Híveinket, fogadják nyi­tott szívvel útmutatásunkat, s legyenek rajta, hogy Krisztusnak a teljesebb életre szólító hívása minél több család életében meghallgatásra találjon. A püspöki körlevelet úgy gondoljuk, nemcsak a katolikus hívőknek kell meg­ismerniük, ezért adjuk közre a szent­miséken elhangzott levelet. (A szerkesztőség) Ment-e elébb a világ? Új évezred régi kérdése, és a válasz is a régi: nem. Csak a köntös és a körítés új. A viszálykodó törzsfőnököket most párt­vezéreknek nevezik, Koppány szerepét pedig a Fradi-ügyi miniszter próbálgatja. Az Alföldet 2000 januárjában legalább olyan nagy belvíz borítja, mint ezer évnek előtte, és a magyarok fő célja még mindig ugyanaz, mint István idején: csatlakozni Európához. A katolikus egyház ismét evangelizációs, térítő feladatát keresi, bár missziós pátereit egyetemek, újságok, közhivatalok tiszt­viselőiként látjuk viszont. S talán az ember sem lett jobb; zsigeri gyűlölködése az évezred során csak go­noszabb lett. A szeretet, a családi béke, az emberi szolidaritás a magánszféra bel­­ügyévé szűkült, bár a táltosokat és jöven­dőmondókat ma már PR-szakértőknek becézik. A mélypontból, mint akkor, talán csak új jövőkép és új akarat lendíthet ki. Nekünk új Szent István kell? Ander le Adam Új igazolványok Aa 2000. január 1-jétől a személyi iga­zolvány formátuma és kiváltásának, cseréjének rendje megváltozott. Az új igazolvány bankkártya nagyságú, és remélhetőleg jobb minőségű lesz, mint a diákigazolvány. A kiváltáshoz és cseréhez nem kell kérőlap, csak az okmányirodát kell felkeresni, amely Szegeden, a Kiss Ernő utcában működik. Az okmányt ki kell váltani mind­azoknak, akik nem rendelkeznek más érvényes hatósági igazolvánnyal (pl.: útlevél), valamint a bevándoroltként és menekültként elismerteknek. Az igény­léshez (cseréhez) szükséges valamilyen személyazonosításra alkalmas okmány, vagy születési anyakönyvi kivonat, vagy a bevándoroltak és menekültek esetén a jogállásukat igazoló okirat. A kiváltás illetéke 1500 Ft, ami alól mentesülnek a 14 évesek, akik az első személyi igazolványukat váltják ki, vala­mint a 70. életévet betöltött polgárok. A személyazonosító igazolvány mellett igényelhető a lakcímigazolvány, amely a lakcímen kívül a személyi számot is tartalmazza. Illetékmentes a lakcím­igazolvány kiállítása, ha a lakcím bejelentése, a régi típusú személyi iga­zolvány kicserélése, illetve a személyi szám kiadása, vagy változása miatt szükséges. Egyéb esetben az illeték 500 Ft. Sz. M. M

Next