Kiskundorozsma - Dorozsmai Napló, 2017 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-31 / 1. szám

ALAPÍTVA 1990-BEN MEGJELENIK KISKUNDOROZSMÁN ÉS KÜLTERÜLETEIN, 4200 PÉLDÁNYBAN Aw&J.I DOROZSMAI NAPLÓ KÖZÉLETI LAP v*>T Szegeu. Negyvennyolcas n Adószám: 15484684-2-06 XXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 2017. JANUÁR 31. Január, a mínuszok hónapja tel : (62)463-807 •1oroz­sma*</»s^ -szrv1«**5 Fagyos helyzetek, bizonytalan kilátások Januári időjárásunk a téli évszaknak megfele­lően farkasordító hideg volt, éjszakánként a mi­nimum hőmérséklet mínusz 15 ° C alá is kúszott. Az utak és járdák járhatóságát azonban csak az esőzés, a felszínre fagyott ónos jégpáncél és a hó befolyásolta. Mindhárom csapadékformából ki­jutott Szeged térségében. Január 11-én minden jégpályává változott, a munkába igyekvő emberek csúszkáló hada pedig jóval megelőzte a késéssel induló sószórókat és jégpáncél-feltörőket. Dorozs­­mán sem volt rózsás a helyzet: egész nap kitartott a jég, kevés helyen volt csak járható a gyalogjárda és a bicikliút, és a helyzeten kevésbé a kirendelt sószórók és az ingatlan előtt takarító lakók, hanem az eny­hüléssel járó olvadás segített. A napokkal később esett hót a dorozsmai közterületek nagy részén csupán másnap sikerült eltakarítani. Általánosság­ban megállapítható, hogy ezekben a napokban ros­­­szul járhatók voltak mind a főutak, mind a mellék­utcák. Jó tudni, hogy ha valakit baleset ér, az általá­nos polgári kártérítési felelősség alapján köteles a mulasztó személy vagy cég helytállni, és a gyógy­kezelési költségeit, a jövedelemkiesést vagy más, a balesettel összefüggő kárt - például a ruházat sé­rülését - megtéríteni. Az utakon történő gépjár­műbalesetekért viszont nem lehet a kezelőt fele­lőssé tenni, ugyanis mindig a forgalmi, időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Köztudott, hiszen évek óta tapasztalható jelen­ség, hogy a hideg idő beköszöntével megnövekszik a levegő károsanyag-tartalma az intenzív és nagy százalékban rosszul égő anyagok eltüzelése során keletkező füst miatt. E ködlepel, amely nem csupán mérgező, hanem szúrós szagú és büdös is, „kézzel fogható” bizonyíték arra nézve, ha egy lakóközös­ség relatíve nagy részének anyagi gondot jelent a minőségi tüzelőanyag beszerzése. A hulladékkal és minden „mozdíthatóval” való fűtés kényszere azonban sajnos mind a szegényen, mind a nem sze­gényen megbosszulja magát, hiszen a közös élette­ret szennyezi. Hideg időben mit tesz a polgárőrség? A polgárőrség a családsegítő szolgálattal és a postával való húszéves jó együttműködés eredmé­nyeként - a kormányzati szervek felhívására - a hideg idő beálltával beindította figyelő-jelző szol­gálatát. Ennek keretében foglalkozunk a nehéz szociális helyzetben élő emberek és a hajléktalanok felkutatásával, egyedül élő emberek felkeresésével, karitatív és szociális igényeik önkormányzati szer­vek felé történő jelzésével, segítség megszervezésé­vel, kielégítésével. Indokolt esetben, pl. ahol nincs fűtés, idősekről való megfelelő gondoskodás, a rend­őrségi KMB és a mentők segítségével hajléktalan szállókra, melegedőkre vagy a klinikára való beszál­lítást kezdeményeztünk. így történt január 10-13. között is, a hideg idő és ónos esőzés beálltával. A Családsegítő Ház és a postások segítségével felmértük azokat a háztar­tásokat, ahol fogytán volt, vagy már elfogyott a tüzelő. Hat ilyen család került látókörünkbe. Eze­ket jeleztük önkormányzati képviselőink felé is. Közismerten a 2016-ban kiosztott tűzifa (1-1 űr­méter) szociális kerete kimerült, elfogyott. Ezért keresni kellett új megoldási lehetőségeket. Szeren­csére akadt egy nagylelkű adakozó, aki vásárolt 100 ezer forint értékben 3 űrméter tűzifát, melyet azonnal ki is szállíttatott a polgárőrség által meg­jelölt családoknak, 1-1 űrméter fát biztosítva. Ebben a körben egyidejűleg három ingyenes ebédeltetés folyamatos, mindennapos biztosítása is bevezetés­re került. A további legrászorultabb családok ré­szére önkormányzati képviselőink, Mihálffy Béla és Lauer István urak intézkedésére a TÜZÉP-telep­­ről került tüzelő kiszállításra. Tavasztól őszig volt kezdetben kettő, később még egy hajléktalanunk, akik nappal a központi buszmegálló környékén kellemetlenkedtek. A hideg idő beálltával mindketten elmentek, ismereteink szerint nekik megfelelő intézményben tartózkod­nak. Egy idős bácsival kapcsolatban, aki egyedül él, és általában lassan járva közlekedik a vendéglátó egységek, a posta és a lottózó között, is kaptunk jelzést, január 10. körül nem látták szokásos meg­jelenési helyem. Kihűlt házából a sürgősségi osztály­ra szállíttatták, ahonnan egy melegedő szállóra vitték. Néhány nap után saját felelősségére ottho­nába távozott, és a továbbiakban mereven elutasí­totta elhanyagolt lakókörnyezete rendbetételére, kulturáltabb életvitelt biztosító szociális, karitatív és életvezetési támogatásra vonatkozó segítségünket. Elgondolkodtató jelenség a szegénységgel és ki­szolgáltatottsággal való találkozás kapcsán, hogy némely esetekben milyen nagymértékű felelőtlen­séggel és az életrevalóság hiányával találkozunk. Nekivágtak emberek a télnek tüzelő nélkül, illetve már januárra, ami volt, mind elfogyott, venni ele­gendőt nem tudtak. Egyesek nagyon kevés pénzből élnek. A rokkantnyugdíj rendszerének megszigo­rításával, radikális leszorításával biztosított rokkant vagy munkahelykereső ellátások, szociális segélyek minimális megélhetést, vagy még annyit sem biz­tosítanak. Azt is ki kell mondani, hogy egyesek önhibájukon kívül, (pl. betegség), míg mások saját felelőtlenségük, lustaságuk, mértéktelen költeke­zéseik és szenvedélybetegségeik miatt kerültek, kerülnek nehéz megélhetési körülmények közé. (Megemlítendő, hogy egy ismerős könyvelőtől meg­tudtuk, hogy az általa könyvelt cégeknél állandóan van munkaerő felvétel. Általában tíz jelentkezőből 1-2 marad, mert a többieket vagy alkalmatlanság miatt kell eltanácsolniuk, vagy nem is vállalják a felkínált munkát.) POLGÁRŐRSÉG Babits Mihály: Cigány a siralomházban Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt, ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas fényes, páncélos, ízelt bogarat. Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang, mint a trombitahang katonák szomjas, cserepes ajkain. De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön mint beesett szemek gödreiben remegve fölcsillan a könny. Nem magamért sirok én: testvérem van millió és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri ami jó. Kalibát ácsolna magának az erdőn, de tilos a fa és örül ha egy nagy skatulyás házban jut neki egy városi zord kis skatulya. És örül hogy - ha nem bírja már s minden összetört -átléphet az udvari erkély rácsán s magához rántja jó anyja, a föld. Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint cigány a siralomházban. Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár! Ha holtakat nem ébreszt, mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó? ■ HAVI GONDOLAT „Sokkal érdekesebb bizonytalanságban élni, semmint olyan válaszokat tudni, amik talán nem is igazak." RICHARD FEYNMAN

Next