Dunabogdány - Bogdányi Híradó, 2022 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2022-08-01 / 8. szám
Szent István királyunk koronázása BOGDÁNYI HÍRADÓ | BOGDANER NACHRICHTEN Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli" - Szent István király intelmei Imre herceghez, részlet Pilgrim passaui püspök követeit István beengedte az országba, hiszen István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint „Isten kegyelméből uralkodó királyt", aki nem csak a turulmadár jóslata következtében gyakorolja a hatalmat népe felett, ami csak a pogány uralmi megerősítést adhatta István számára. A koronázás körülményei és politikai következményei vitatottak. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy az ott időző III. Ottó német-római császárral (István sógorával) tárgyaljon. A kortárs Theotmár merseburgi püspök legalábbis így írt róla. István szentté avatása előtt a Hartvik-féle legenda már arról tudósít, hogy II. Szilveszter pápa volt a követjárás célja, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és így a Magyar Fejedelemség bekerült az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. A pápai levéltár mindenesetre nem tudott erről, és jóval későbbiek az első lateráni említései. II. Szilveszter - mint Ottó kreációja - egyébként sem léphetett ilyen jelentőségű ügyben önállóan. Kristó és más történészek rámutatnak arra, hogy a császár és a pápa akkoriban szövetségesek voltak, ami valószínűsíti, hogy mindkét történet igaz lehet: a császár beleegyezésével kapott áldást a pápától. 75 évvel később VII. Gergely pápa, aki Magyarországot pápai hűbérnek tekintette, állította, hogy István király Szent Péternek, azaz a Szentszéknek ajánlotta az országot. Ezzel szemben a nagyobb legenda a Szűz Máriának tett felajánlásról tud. Modern történészek, köztük Engel Pál és Molnár Miklós egyetértenek abban, hogy István király mindig hangsúlyozta függetlenségét, és azt megvédte mind a császártól, mind a pápától. Például az általa kiadott iratok nem tartalmazzák más uralkodók nevét, amit egy hűbéres királytól elvártak. Továbbá az első törvénykönyvének bevezetőjében Isten kegyelméből uralkodó királynak nevezte magát. A korona elfogadása az európai hatalmi rendszerbe tagozódás jelképe volt. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. Ekkor már állt a veszprémi püspökség, és a győriek is megvetették az alapjait. A koronázás ideje bizonytalan. Időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. A hagyomány szerint az új évezred első napján történt, ami lehetett 1000. december 25-e, vagy 1001. január elseje. A pécsi püspökség alapítólevelének dátumából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án István király uralkodásának 9. évében volt, a koronázás tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. A 11. és a 12. században vezetett királylajstrom szerint, amely tartalmazta István uralkodásának hosszát év-hó-nap-ban megadva, a koronázás és a halál között harminchét év, hét hónap és tizennégy nap telt el. Halála augusztus 15-re esett, így a koronázás dátumául 1001. január 1. adódik. Ez összhangban lenne az ezredforduló világvége-várásával, amely nyilvánvalóan nem következett be január 1. eljövetelével, és így megeshetett a koronázás. Ez továbbá összhangban van azzal a ténnyel is, hogy az István koronázását támogató III. Ottó császár 1000. augusztus 14. és 1001. február 15. között Rómában tartózkodott. A 11. században az év kezdete Jézus születésének napja, tehát az 1001. év első napja 1000. december 25. volt. A koronázási szertartásra egyesek szerint Esztergomban, más feltételezések szerint Székesfehérvárott került sor. Ezeket a feltételezéseket a nagyobbik legenda is támogatja. A koronázás rítusa a német uralkodók koronázásáét követte. Ennek során felkenték olajjal. A korona az általános vélekedés szerint nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. A koronázáskor használt fejeket az 1031-ből fennmaradt palást ábrázolja, ezen nyitott, ékkövekkel díszített korona látható.[ István király másik királyi jelvénye egy zászlós lándzsa volt, ami a szuverenitást szimbolizálta. Például első érméi a LANCEA REGIS felirattal készültek, és egy zászlós lándzsát tartó kezet ábrázoltak. A kortárs Adémar de Chabannes szerint a lándzsát III. Ottó küldte Géza fejedelemnek annak jeléül, hogy élvezze a legnagyobb szabadságot az ország birtoklásában.[ István királyt oklevelei többféleképpen is említik: Ungarorum rex (magyarok királya), Pannoniorum rex (pannonok királya), vagy Hungáriáé rex (Magyarország királya). A pénzverés az 1020-as években kezdődött. Dénárjai Európaszerte népszerűvé váltak, ahogy azt a Skandináviában előkerült hamisítványok is mutatják. "A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik évében, a boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, ámen." - Kálti Márk: Képes krónika (Geréb László fordítása) Nagy Magda 2