Dunabogdány - Bogdányi Híradó, 2022 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2022-08-01 / 8. szám

Szent István királyunk koronázása BOGDÁNYI HÍRADÓ | BOGDANER NACHRICHTEN Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli" - Szent István király intelmei Imre herceghez, részlet Pilgrim passaui püspök követeit István beengedte az országba, hiszen István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint „Isten ke­gyelméből uralkodó királyt", aki nem csak a turulmadár jóslata következ­tében gyakorolja a hatalmat népe felett, ami csak a pogány uralmi meg­erősítést adhatta István számára. A koronázás körülményei és politikai következményei vitatottak. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy az ott időző III. Ottó német-ró­mai császárral (István sógorával) tár­gyaljon. A kortárs Theotmár merse­­burgi püspök legalábbis így írt róla. István szentté avatása előtt a Hartvik-féle legenda már arról tudósít, hogy II. Szilveszter pápa volt a követjárás célja, aki­től koronát és apostoli áldást nyert, és így a Magyar Feje­delemség bekerült az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. A pápai levéltár mindenesetre nem tudott erről, és jóval ké­sőbbiek az első lateráni említései. II. Szilveszter - mint Ottó kreációja - egyébként sem léphetett ilyen jelentőségű ügy­ben önállóan. Kristó és más történészek rámutatnak arra, hogy a császár és a pápa akkoriban szövetségesek voltak, ami valószínűsíti, hogy mindkét történet igaz lehet: a császár beleegyezésével kapott áldást a pápától. 75 évvel később VII. Gergely pápa, aki Magyarországot pápai hűbérnek tekintette, állította, hogy István király Szent Péternek, azaz a Szentszéknek ajánlotta az országot. Ezzel szemben a nagyobb legenda a Szűz Máriának tett felaján­lásról tud. Modern történészek, köztük Engel Pál és Molnár Miklós egyetértenek abban, hogy István király mindig hang­súlyozta függetlenségét, és azt megvédte mind a császártól, mind a pápától. Például az általa kiadott iratok nem tartal­mazzák más uralkodók nevét, amit egy hűbéres királytól elvártak. Továbbá az első törvénykönyvének bevezetőjében Isten kegyelméből uralkodó királynak nevezte magát. A ko­rona elfogadása az európai hatalmi rendszerbe tagozódás jelképe volt. Ezzel megalakult a keresztény, független Ma­gyar Királyság. Ekkor már állt a veszprémi püspökség, és a győri­ek is megvetették az alapjait. A koronázás ideje bizonytalan. Időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. A ha­gyomány szerint az új évezred első napján történt, ami lehe­tett 1000. december 25-e, vagy 1001. január elseje. A pécsi püspökség alapítólevelének dátumából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án István király uralkodásának 9. évében volt, a koronázás tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. A 11. és a 12. században vezetett király­lajstrom szerint, amely tartalmazta István uralkodásának hosszát év-hó-nap-ban megadva, a koronázás és a halál között harminc­hét év, hét hónap és tizennégy nap telt el. Halála augusztus 15-re esett, így a koronázás dátumául 1001. janu­ár 1. adódik. Ez összhangban lenne az ezredforduló világvége-várásával, amely nyilvánvalóan nem követke­zett be január 1. eljövetelével, és így megeshetett a koronázás. Ez továb­bá összhangban van azzal a ténnyel is, hogy az István koronázását támo­gató III. Ottó császár 1000. augusz­tus 14. és 1001. február 15. között Rómában tartózkodott. A 11. század­ban az év kezdete Jézus születésének napja, tehát az 1001. év első napja 1000. december 25. volt. A koronázási szertartásra egyesek szerint Esztergomban, más feltételezések szerint Székesfe­hérvárott került sor. Ezeket a feltételezéseket a nagyobbik legenda is támogatja. A koronázás rítusa a német uralkodók koronázásáét kö­vette. Ennek során felkenték olajjal. A korona az általános vélekedés szerint nem azonos a ma Szent Korona néven is­mert uralkodói jelvénnyel. A koronázáskor használt fejeket az 1031-ből fennmaradt palást ábrázolja, ezen nyitott, ékkö­vekkel díszített korona látható.[ István király másik királyi jelvénye egy zászlós lándzsa volt, ami a szuverenitást szimbolizálta. Például első érméi a LANCEA REGIS felirattal készültek, és egy zászlós lándzsát tartó kezet ábrázoltak. A kortárs Adémar de Chabannes sze­rint a lándzsát III. Ottó küldte Géza fejedelemnek annak jelé­­ül, hogy élvezze a legnagyobb szabadságot az ország birtok­lásában.[ István királyt oklevelei többféleképpen is említik: Ungarorum rex (magyarok királya), Pannoniorum rex (pan­nonok királya), vagy Hungáriáé rex (Magyarország királya). A pénzverés az 1020-as években kezdődött. Dénárjai Európa­­szerte népszerűvé váltak, ahogy azt a Skandináviában előke­rült hamisítványok is mutatják. "A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király az­után országlásának negyvenhatodik évében, a boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kira­gadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga épít­tetett isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszte­letére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdeme­inek közbenjárására, a mi urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, ámen." - Kálti Márk: Képes krónika (Geréb László fordítása) Nagy Magda 2

Next