Dunapataj - Pataji Hírlap, 1993 (4. évfolyam, 16-21. szám)
1993-02-01 / 16. szám
2. PATAJI HÍRLAP Mi van a kisgazdákkal? Ez a kérdés gyakran felvetődhet azokban, akik szimpatizálnak velük, és azokban is, akik nem. Ha meggondoljuk, a válasz nem is olyan egyszerű, de itt helyben Patajon, nem is túl bonyolult. Azzal még a politikában kevésbé jártas ember is tisztában van, hogy a Kisgazda Párt felső szintjein semmi sincs rendben. Jelenleg legalább öt, egymástól elkülönülő frakció van, amely mind kisgazdának nevezi magát, de le sem ülnek egy asztalhoz a többiekkel, mindenki hajtogatja a maga igazát, és minden elképzelhető fórumon sárral dobálják egymást. Sorra tartják a különböző nagygyűléseket, küldöttgyűléseket, ahová mindegyik frakció a vele tartó „küldött"-garnitúrát hívja meg, amely - természetesen - egyhangúlag újraválasztja Torgyánt, vagy kijelentik, hogy kizárólagosan ők képviselik az igazi kisgazda eszméket, stb. stb. Miért van ez így? A választ valószínűleg kevesen ismerik pontosan, és a hatalom, valamint a pénz világának környékén lehetne megtalálni. Fontosabb kérdés azonban, hogy mit eredményezett ez az áldatlan helyzet. Azt, hogy a vidéki lakosságot, mely eddig sem volt egységes, sikerült még jobban megosztani egészen addig, hogy szinte egymás torkának ugranak az emberek, de addig bizonyosan, hogy megutálják a politizálást, elforduljanak a politikától. Kell lenni a legfelső szinteken olyan figuráknak, akik mozgatják a rugókat, akik pontosan ezt akarták elérni, azok az emberek most dörzsölgetik a tenyerüket. Céljuk teljesült. Az ugyanis könnyen belátható, hogy egy egységes, erős Kisgazda Párt, melyet tehetséges, népszerű vezetők jól vezetnek, képes volna maga mellé állítani a falusi és kisvárosi lakosság többségét. Azokat az embereket, akik lassan-lassan túljutnak a jelenlegi traumán, érdekellentéteik így vagy úgy megoldódnak, akiket az élet hamar rákényszerít a békés egymás mellett munkálkodásra, sőt egymás kisegítésére is. Az idő múlása megszünteti az eredeti megosztottság okait, jövőbeni érdekeik pedig már nem egymás érdekeivel ütköznének, éppen ellenkezőleg. Tehát egy ilyen Kisgazda Párt a várható körülmények között könnyűszerrel lesöpörné a politikai palettáról az ellenfeleit, de a „barátait" is. Ráadásul erre volt is példa a történelemben! Igaz, volt példa a jelenlegi „szalmaszálpolitikára" is, csak azt akkor Rákosiék csinálták. Mindezek tudatában mit tegyenek a helyi kisgazdák? Egyáltalán: tehetnek-e valamit? Mi azt tartjuk, hogy az „eredeti" Kisgazda Párt Pataji Szervezete vagyunk. Nem köteleztük el magunkat egyik frakció irányába sem. Tevékenyen részt vettünk a Történelmi Tagozat létrehozásában, mely azóta is mérsékelt, a szélsőségeket kiegyensúlyozni igyekvő politikát folytat, és főleg azért, mert nem kívánja a pártot még jobban szétzilálni. Évente egy-két alkalommal összejövünk, beszélgetünk - nem túl sokat - a politikáról. A tagdíjunk 50 %-át nem fizetjük be a központi kasszába, hiszen nem is tudjuk, kihez kerülne a pénzünk. Noha tagjaink túlnyomó többsége tartja tagságát, legkifejezőbben azt mondhatnánk, hogy ideiglenesen felfüggesztettük a politikai tevékenységet. Egyébként is tagjaink leginkább gyakorló kisgazdák, akiknek a közelmúltban és jelenleg sokkal fontosabb dolguk akad. Nevezetesen az, hogy most kellett és kell kialakítani a jövőbeni megélhetés feltételeit akár az egyéni gazdaságokban, akár a megmaradt közös gazdaságokban. Nem csoda, ha az emberek összes ideje és energiája erre fordítódott, hiszen a lezajlott vagyonmegosztás igazi vérre menő csata volt. Nem túl röviden, ez van a kisgazdákkal. Jancsó Gyula PATAKI HÍRLAP kéthavonta megjelenő közéleti lap Szerkeszti a szerkesztőbizottság (Dr. Babosné M. Ágnes, Garenda János, Gyurita Józsefné, Jancsó Gyuláné, Vajda Dénes) Felelős szerkesztő: Balaton József és Szabó Zsigmond Tervezőszerkesztő: Békésiné Zsigmond Enikő Kiadja a “Pataji Hírlap” Lapkiadó Egyesület, Dunapataj nagyközség Önkormányzata támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6328 Dunapataj, Vasút u. 2., Kodály Zoltán Művelődési Ház, Tel.: 21. Készítette a KALOPRINT Nyomdaipari Kft. Kalocsa, Kossuth L. u. 65. szám alatt. Felelős vezető: Illés János ügyvezető igazgató IV. évfolyam 1. szám (16. szám) Önkormányzati hírek A képviselő-testület elmúlt kéthavi tevékenységét a felmérés, értékelés és a tervkészítés jellemezte. A decemberi ülés első napirendi pontjaként beszámoltak tevékenységükről az önkormányzat bizottságai: a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, az Ügyrendi és Etikai Bizottság, a Településpolitikai Bizottság, az Oktatási és Közművelődési Bizottság és az Üdülőhelyi és Környezetvédelmi Bizottság. Beszámolójukat a testület elfogadta, munkájukat jónak ítélte. Második napirendi pontként meghatározták 1993. évi munkatervüket. január Tájékoztató a kommunális feladatokról. február 1993. évi költségvetés meghatározása. március 1-én falufórum 1992. évi zárszámadás megtárgyalása és elfogadása. április Felkészülés a szelidi idényre, a Szelidi-tó fejlesztési lehetőségeinek megvitatása. május A község egészségügyi helyzete. A háziorvoslás eredményei. június A helyi testnevelési és sportfeladatok fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása. Közrend, közbiztonság. július augusztus Nyári szünet szeptember Az 1993. évi költségvetés első félévi végrehajtásának értékelése, a tanév indítással kapcsolatos feladatok, oktatási munka. Döntés a „Dunapatajért" kitüntetés odaítéléséről. október A képviselő-testület programja időarányos végrehajtásának értékelése. A „Dunapataj községért" kitüntetés átadása. A szociális törvény végrehajtásának tapasztalatai. november 1994. évi költségvetési koncepció meghatározása. Közmeghallgatás. Tájékoztató a Múzeum műemlék-jellegű épületeinek, gyűjteményeinek helyzetéről. december Jelentés a bizottságok működéséről. 1994. évi munkaterv meghatározása. Valamennyi ülés utolsó napirendi pontjaként: Egyéb ügyek, bejelentések. Ismételten felhívjuk a község lakosságának a figyelmét, hogy az ülések nyíltak, azokon minden érdeklődő részt vehet. A képviselő-testület munkájában többször felmerült az igény, hogy felmérje a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe osztott ill. önállósult oktatási és művelődési intézmények szakmai munkájának színvonalát. Tárgyilagos kép kialakítása érdekében a testület határozatot hozott, hogy az elkövetkezőkben évenként két intézmény szakmai felmérését kéri az arra hivatott megyei szervektől. 1992. őszén az általános iskola „átvilágítása" történt meg a megyei önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézete által. Sajnálatos módon a felmérés tényével kapcsolatban komoly viták támadtak, melyek fölösleges, ideges hangulatot teremtettek a tantestületen belül és a képviselő testülettel szemben. A felmérés átfogó képet alakított ki az általános iskola nevelési tevékenységéről, tárgyi, szakmai felkészültségéről és a tanári karon belüli emberi tényezőkről. A szakértő véleménye szerint az iskola tárgyi feltételei javításra szorulnak, de a megfelelő munkavég-