Dunapataj - Pataji Hírlap, 1993 (4. évfolyam, 16-21. szám)

1993-02-01 / 16. szám

2. PATAJI HÍRLAP Mi van a kisgazdákkal? Ez a kérdés gyakran felvetődhet azokban, akik szimpatizálnak velük, és azokban is, akik nem. Ha meggondoljuk, a válasz nem is olyan egyszerű, de itt helyben Patajon, nem is túl bonyolult. Azzal még a politikában kevésbé jár­tas ember is tisztában van, hogy a Kis­gazda Párt felső szintjein semmi sincs rendben. Jelenleg legalább öt, egymás­tól elkülönülő frakció van, amely mind kisgazdának nevezi magát, de le sem ülnek egy asztalhoz a többiekkel, min­denki hajtogatja a maga igazát, és min­den elképzelhető fórumon sárral dobál­ják egymást. Sorra tartják a különböző nagygyű­léseket, küldöttgyűléseket, ahová mindegyik frakció a vele tartó „kül­­dött"-garnitúrát hívja meg, amely - ter­mészetesen - egyhangúlag újraválaszt­ja Torgyánt, vagy kijelentik, hogy kizárólagosan ők képviselik az igazi kis­gazda eszméket, stb. stb. Miért van ez így? A választ valószí­nűleg kevesen ismerik pontosan, és a hatalom, valamint a pénz világának környékén lehetne megtalálni. Fonto­sabb kérdés azonban, hogy mit ered­ményezett ez az áldatlan helyzet. Azt, hogy a vidéki lakosságot, mely eddig sem volt egységes, sikerült még jobban megosztani egészen addig, hogy szinte egymás torkának ugranak az emberek, de addig bizonyosan, hogy megutálják a politizálást, elforduljanak a politikától. Kell lenni a legfelső szinteken olyan figuráknak, akik mozgatják a rugókat, akik pontosan ezt akarták elérni, azok az emberek most dörzsölgetik a tenye­rüket. Céljuk teljesült. Az ugyanis könnyen belátható, hogy egy egységes, erős Kisgazda Párt, me­lyet tehetséges, népszerű vezetők jól vezetnek, képes volna maga mellé állí­tani a falusi és kisvárosi lakosság többségét. Azokat az embereket, akik lassan-lassan túljutnak a jelenlegi trau­mán, érdekellentéteik így vagy úgy megoldódnak, akiket az élet hamar rá­­kényszerít a békés egymás mellett munkálkodásra, sőt egymás kisegítésé­re is. Az idő múlása megszünteti az erede­ti megosztottság okait, jövőbeni érdeke­ik pedig már nem egymás érdekeivel ütköznének, éppen ellenkezőleg. Tehát egy ilyen Kisgazda Párt a vár­ható körülmények között könnyűszer­rel lesöpörné a politikai palettáról az el­lenfeleit, de a „barátait" is. Ráadásul erre volt is példa a történelemben! Igaz, volt példa a jelenlegi „szalmaszálpoliti­­kára" is, csak azt akkor Rákosiék csinál­ták. Mindezek tudatában mit tegyenek a helyi kisgazdák? Egyáltalán: tehet­nek-e valamit? Mi azt tartjuk, hogy az „eredeti" Kis­gazda Párt Pataji Szervezete vagyunk. Nem köteleztük el magunkat egyik frakció irányába sem. Tevékenyen részt vettünk a Történelmi Tagozat létrehozá­sában, mely azóta is mérsékelt, a szélső­ségeket kiegyensúlyozni igyekvő poli­tikát folytat, és főleg azért, mert nem kívánja a pártot még jobban szétzilálni. Évente egy-két alkalommal összejö­vünk, beszélgetünk - nem túl sokat - a politikáról. A tagdíjunk 50 %-át nem fi­zetjük be a központi kasszába, hiszen nem is tudjuk, kihez kerülne a pén­zünk. Noha tagjaink túlnyomó többsége tartja tagságát, legkifejezőbben azt mondhatnánk, hogy ideiglenesen fel­függesztettük a politikai tevékenysé­get. Egyébként is tagjaink leginkább gyakorló kisgazdák, akiknek a közel­múltban és jelenleg sokkal fontosabb dolguk akad. Nevezetesen az, hogy most kellett és kell kialakítani a jövőbe­ni megélhetés feltételeit akár az egyéni gazdaságokban, akár a megmaradt kö­zös gazdaságokban. Nem csoda, ha az emberek összes ideje és energiája erre fordítódott, hiszen a lezajlott vagyon­megosztás igazi vérre menő csata volt. Nem túl röviden, ez van a kisgazdák­kal. Jancsó Gyula PATAKI HÍRLAP kéthavonta megjelenő közéleti lap Szerkeszti a szerkesztőbizottság (Dr. Babosné M. Ágnes, Garenda János, Gyurita Józsefné, Jancsó Gyuláné, Vajda Dénes) Felelős szerkesztő: Balaton József és Szabó Zsigmond Tervezőszerkesztő: Békésiné Zsigmond Enikő Kiadja a “Pataji Hírlap” Lapkiadó Egyesület, Dunapataj nagyközség Önkormányzata támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 6328 Dunapataj, Vasút u. 2., Kodály Zoltán Művelődési Ház, Tel.: 21. Készítette a KALOPRINT Nyomdaipari Kft. Kalocsa, Kossuth L. u. 65. szám alatt. Felelős vezető: Illés János ügyvezető igazgató IV. évfolyam 1. szám (16. szám) Önkormányzati hírek A képviselő-testület elmúlt kéthavi tevékeny­ségét a felmérés, értékelés és a tervkészítés jellemezte. A decemberi ülés első napirendi pontjaként beszámoltak tevékenységükről az önkor­mányzat bizottságai: a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, az Ügyrendi és Etikai Bizottság, a Településpolitikai Bizottság, az Oktatási és Közművelődési Bizottság és az Üdülőhelyi és Környezetvédelmi Bizott­ság. Beszámolójukat a testület elfogadta, munká­jukat jónak ítélte. Második napirendi pontként meghatározták 1993. évi munkatervüket. január Tájékoztató a kommunális feladatokról. február 1993. évi költségvetés meghatározása. március 1-én falufórum 1992. évi zárszámadás megtárgyalása és elfogadása. április Felkészülés a szelidi idényre, a Szeli­­di-tó fejlesztési lehetőségeinek megvitatá­sa. május A község egészségügyi helyzete. A háziorvoslás eredményei. június A helyi testnevelési és sportfeladatok fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása. Közrend, közbiztonság. július augusztus Nyári szünet szeptember Az 1993. évi költségvetés első félévi végrehajtásának értékelése, a tanév indítással kapcsolatos feladatok, oktatási munka. Döntés a „Dunapatajért" kitüntetés odaíté­léséről. október A képviselő-testület programja idő­arányos végrehajtásának értékelése. A „Dunapataj községért" kitüntetés átadása. A szociális törvény végrehajtásának ta­pasztalatai. november 1994. évi költségvetési koncepció meghatározása. Közmeghallgatás. Tájékoztató a Múzeum műemlék-jellegű épületeinek, gyűjteményeinek helyzetéről. december Jelentés a bizottságok működésé­ről. 1994. évi munkaterv meghatározása. Valamennyi ülés utolsó napirendi pontjaként: Egyéb ügyek, bejelentések. Ismételten felhívjuk a község lakosságá­nak a figyelmét, hogy az ülések nyíltak, azokon minden érdeklődő részt vehet. A képviselő-testület munkájában többször felmerült az igény, hogy felmérje a Polgár­­mesteri Hivatal hatáskörébe osztott ill. önál­lósult oktatási és művelődési intézmények szakmai munkájának színvonalát. Tárgyila­gos kép kialakítása érdekében a testület ha­tározatot hozott, hogy az elkövetkezőkben évenként két intézmény szakmai felmérését kéri az arra hivatott megyei szervektől. 1992. őszén az általános iskola „átvilágítása" tör­tént meg a megyei önkormányzat Pedagó­giai és Közművelődési Intézete által. Sajnála­tos módon a felmérés tényével kapcsolatban komoly viták támadtak, melyek fölösleges, ideges hangulatot teremtettek a tantestüle­ten belül és a képviselő testülettel szemben. A felmérés átfogó képet alakított ki az általá­nos iskola nevelési tevékenységéről, tárgyi­, szakmai felkészültségéről és a tanári karon belüli emberi tényezőkről. A szakértő véle­ménye szerint az iskola tárgyi feltételei javí­tásra szorulnak, de a megfelelő munkavég-

Next