Érd - Érdi Újság, 1996 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1996-01-05 / 1. szám

NAPIRENDEN Karácsony előtt és után VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁS I Érd Város Önkormányzat képviselő-testülete december 21-én rendkívüli ülést tartott. A testület az alábbi napirendi pontokat tárgyalta, amelyekben még 1995-ben döntést kellett volna hozni: /Javaslat a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjá­nak és alkalmazási feltételeinek megállapításáról szóló, módosí­tott 1/1992.(11. 7.) számú rendelet módosítására. (Részletek követkző számokban.) / Eőry Emil városkő terveinek bemutatása, határozathozatal. A testület a terveket megtekintette, azokat a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátushoz bírálatra felterjeszti. (Lásd cikkünket.) /Javaslat településrészi önkormányzat létrehozására. (Lásd cik­künket.) / Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehaj­tásával kapcsolatos helyi szabályokról szóló 4/1993. (11.19.) szá­mú rendelet módosítására. A testület némi vita után - javaslat hangzott el, hogy a kérdésben csak a város 1996-os költségveté­sének elfogadása után döntsenek - az eredeti határozati javasla­tot szavazta meg.­­Javaslat az ÉVÁÉP Kft. tulajdonosi képviselő-testülete dönté­si hatáskörébe tartozó határozatok meghozatalára. Hosszas vi­ta, zárt ülés után a testület végül is érdemi döntések nélkül na­polta el a kérdést. (Lásd cikkünket.)­­Javaslat Érd város költségvetési koncepciójára. A képviselők a koncepciót elfogadták. (Lásd cikkünket.)­­Javaslat könyvvizsgálói pályázatok elbírálására. Törvény írja elő, hogy a képviselő-testület pályázat útján könyvvizsgálót kö­teles megbízni. A kiírásra 9 pályázó jelentkezett, a testület - Harmat Béla polgármester előterjesztése alapján - Rácz Lajosné pályázatát fogadta el. /Javaslat Érd Város Önkormányzat 1996. I. félévi munkatervé­re. A testület - módosításokkal - az előterjesztést elfogadta. A képviselő-testület 1996. január 18-án ülésezik először, ezt köve­tően minden hónap 2. csütörtökjén tart rendes ülést. /Tájékoztató és javaslattétel az Érdi Rádió létrehozásával kap­csolatos előkészítő munkákról. A napirendet elnapolták. /Állásfoglalás-kérés a megyei jogú városi cím megpályázására. A napirendet elnapolták. /Javaslat Harmat Béla polgármester jutalomkeretének és költ­ségtérítési átalányának meghatározására. A testület az előter­jesztést elfogadta. * Harmat Béla polgármester december 28-ára újabb rendkívüli tes­tületi ülést hívott össze. Ezen a rövid ülésen olyan napirendi pon­tok kerültek terítékre, amelyek már szerepeltek a testület ko­rábbi ülésein, így azok - néhány kivételével - a már elfogadott önkormányzati rendeletek módosítására irányultak.­­Ezek közé tartozott a helyi iparűzési adóról, a magánszemé­lyek kommunális adójáról, valamint a belföldi gépjárművek adó­járól szóló rendeletek tárgyában előterjesztett javaslatsor. Mint a többlépcsős szavazás végeredményeként kiderült, a testület alapvetően nem módosított korábbi álláspontján, megerősítette a felsorolt adónemek korábban elfogadott mértékét, bár - mint elhangzott - a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalása után a kérdés még visszakerülhet a testület elé.­­Ismét napirendre került - a polgármester kérésére - az ÉVÁÉP Kft. ügye, amiben a néhány nappal korábban nem hozott érdemi döntést a testület, illetve nem választott vezetőket a cég élére. Több képviselői indítvány elhangzása és megvitatása után végül is 19 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy döntöttek a képviselők, hogy az ÉVÁÉP Kft. ügyvezetői, illetve gazdasági irodavezetői teendőinek ellátásával 1997. június 30-ig továbbra is Mike Lászlót, illetve Veres Sándort bízzák meg.­­Érd-Ófalu területrészi önkormányzatának létrehozásáról ugyancsak többszöri nekifutásra sikerült - nem végleges - dön­tést hoznia a képviselő-testületnek. A különböző vélemények el­hangzása után a testület úgy határozott, hogy Érd-Ófalu Tele­pülési Részönkormányzat néven településrészi önkormányzatot hoz létre, nem döntött viszont annak tagjairól és vezetőjéről. Az ülésekről tudósított: Jehoda János, M. Nagy Péter HÍRHÁTTÉR I A napirend tárgyalásakor Har­mat Béla polgármester azt kér­te, hogy a testület ne döntsön a részönkormányzat megalakítá­sáról, mert nem tudni, hogy mi­re hozzák azt létre. Nem ismert, hogy milyen anyagi eszközöket, jogköröket kér magának az ófalui testület. Szerinte először fogalmazzák meg céljaikat, ké­réseiket, s akkor lesz miről sza­vazni. Pató Simon szerint viszont nem ez a dolog rendje. Először meg kell alakulnia a részönkor­mányzatnak ahhoz, hogy prog­ramját kidolgozhassa. A városi testület még akkor is eldönthe­ti, hogy ad-e pénzt és mennyit különböző célokra, vagy tele­­pít-e például ügyintézőt Ófaluba. A vitából kicsengett, hogy a polgármester, s többen a képvi­selők közül attól félnek, hogy Ófalu példája precedenst te­remt, s a város többi kerülete is sorra kérni fogja a települési részönkormányzat megalakí­tását, s ez elaprózhatná Érd amúgy is meglehetősen szűkös anyagi eszközeit, megnehezíte­né az irányítást. (Olyan véle­mény is megfogalmazódott, hogy ezzel feldarabolnák a vá­rost.) Érdnek egy költségvetése van, abból kell gazdálkodni véli a polgármester­­, ez nem je­lenti azt, hogy, ha például Ófa­luban a települési részönkor­mányzat egy önerős fejlesztési akcióba kezd, azt ne támogatná a város, de ezt megteszi akkor is, ha nincs helyi testület. Per­sze Harmat Béla sem vitatja el Ófalu demokrácia adta jogait, s egyet is ért a településrészi ön­­kormányzat létrehozásával, amíg az amolyan tanácsadó testület szerepét kívánja betöl­teni. Pató Simon viszont úgy érez­te, hogy az elnapoló döntéssel a demokrácia szenvedett csorbát. Mint a képviselő lapunknak el­mondta, Érd-Ófalu máig a vá­ros leghátrányosabb helyzetben lévő kerülete, ezért akarnak az ott élők részönkormányzatot alakítani. Abban bíznak, hogy ily módon megteremthetik a le­hetőségét némi fejlesztésnek, ja­víthatják az ófalusiak közérze­tét.* Végül néhány nappal később a testület megszavazta a telepü­lési részönkormányzat létreho­zását (lásd keretes írásunkat), nem döntött viszont­­ az előter­jesztéssel ellentétben annak tagjairól és vezetőjéről. Erről a polgármestert kérdeztük. A vita közben derült ki, hogy szervezeti és működési szabály­zatunk ebben a kérdésben ellent mond a logikának. Az SZMSZ szerint ugyanis valóban a testü­letnek kellene döntenie a rész­önkormányzat tagjairól, de ho­gyan tehetjük ezt felelősséggel, ha nem ismerjük a jelölteket? Az a helyes, ha erről a helyben élők határoznak. A testület vezető­jét valóban nekünk kell megvá­lasztani, de ezzel meg az a gond, hogy az önkormányzati törvény szerint bármelyik képviselőt megválaszthatjuk, tehát nem feltétlenül nyerheti el a többség igenjét a terület választott kép­viselője, a helyi szándék előter­jesztője. Az SZMSZ ezen ellent­mondásait tehát fel kell olda­nunk, mielőtt a személyi kérdé­sekről határozunk. M. Nagy Péter ERD-ÓFALU Rész és egész Erd-Ófalu lakói úgy döntöttek, hogy települési részön­kormányzatot kívánnak létrehozni. A város képviselő­testülete még novemberben határozatban erősítette meg ezt a szándékot. Ezt követően Pató Simon, Érd- Ófalu képviselője lakossági fórumot tartott - 54 helyi lakos vett részt, amint arról az Érdi Újság is beszámolt­­, ahol javaslatot tettek a részönkormányzat területi ha­táraira, elnevezésére, tagjainak számára. Áramszünet Az ELMŰ Rt. kirendeltsége értesíti tisz­telt fogyasztóit, hogy 1996. január 11- én 9-13 óra között áramszünet lesz az Érd-Felső vasútvonal-Tétényi út-Zala u.-Zápor u.-Zagyva u.-Patak u.-Temes u.-Láp u.-Sás u.-Néra u.-Nádas u.-Nyá­­rád u.-Érd-Alsó vasútvonal-Diósdi út (két vasút közötti szakasza) által ha­tárolt területen, valamint az Alispán u. 1-31., 2-32. sz. alatt. Szíves figyelmükbe ajánljuk helyszí­ni plakátjainkat, és megértésüket kér­jük. HALLOTTÁ MÁR? ! Biztos, hogy nosztalgiával gondolnak gyermekeink a téli örömökben gazdag szünidőre, amit nagy sajnálatukra hosszú időre félbeszakít az iskola. Már december 19-én ízelítőt kaphattak a gyerekek a kará­csonyfadíszek készítéséből, ugyanis a gyermekkönyvtár ek­kor tartotta fenyőállítási ünne­pét. A karácsonyváró csokis ka­lendáriumok műanyag formái­ba öntötték a gyermekek a gip­szet, ezt kifestették, s feldíszí­tették a fát. A Művelődési Házban a kará­csony előtti és utáni szünetben Gulyás Erzsébet és Hellenbach Gabriella tartott szünidei ját­szóházat. Az első ilyen alkalmon harminc-egynéhány iskolás és óvodás szorgoskodott: papír- és szalmadíszeket hajtogattak, fölvágott szalmából hosszú gyöngyfüzért készítettek, ezer­féle csillagot, angyalt alkottak. Nagyon tetszett nekik a mézes­kalács-díszítés: színes cukor­habbal írhatták meg a harang-, fenyőfa- és csillagformákat. Örömmel készítettek ajándékot a nagyiknak, fenyőfadíszt anyu­nak. Ehhez a gyertyát maguk mártogatták, az utolsó viaszré­teg alá örökzöld leveleket tettek, majd sárga méhviasz csillagok­kal is díszítették, dióhéjba kis Jézust formáztak. A karácsonyi ünnepek után a fonással ismerkedhettek a gye­rekek, és nemezlabdát gyúrtak. Annyira megkedvelték az ősi mesterséget, a nemezelést, hogy ráadásként térítőt is készítettek e technikával. A művelődési központ decem­ber 24-én - karácsonyi ajándék­ként - ingyenes mozielőadással kedveskedett ifjú közönségének. A nézőtér természetesen zsúfo­lásig megtelt. Játékos szünidei időtöltők 1996. JANUÁRt 6. Nem először, és nem utoljá­ra vetődött fel december 28- án a képviselő-testület ülé­sén az Erd­őfalu Települé­si Részönkormányzat létre­hozásának kérdése. „Az ófalui testületnek nincs pénzigénye. Annyit kér, amennyit a többi tele­pülésrész megkapott, ezzel is szeretné a saját sorsát egy kicsit jobban kezébe venni” - mondta a téma legutóbbi tárgyalásakor a határozati javaslat előterjesztője, Pató Simon. Kiegészítette ezt az­zal, hogy a települési rész­önkormányzatok létrehozá­sa a demokratikus intéz­ményrendszer kiépítésének része. Céljuk, hogy vélemé­nyezési joggal a részönkor­mányzatok tagjainak bele­szólási joguk lehessen a la­kóterületeket érintő kérdé­sekbe. Végül a képviselő-testület úgy határozott, Érd-Ófalu Települési Részönkormány­zat néven létrehozza a helyi testületet, amelynek mű­ködési területe a történelmi­leg Érd-Óf­aluként kialakult városrész. Ezt északról me­rőleges vonalban a Teréz és Ilona utca határolja. A települési részönkor­mányzat vezetőjének sze­mélyéről a képviselő-testü­let, tiszteletdíjban nem ré­szesülő tagjainak személyé­ről és számáról a település­­rész lakói döntenek. 1. KÖLTSÉGVETÉS Koncepció már van Útépítés és iskolarekonstrukció Városházi tudósítás ■ ■ ■ ■ Érd város 1996. évi költségve­tését az idei első ülésen tárgyal­ja a képviselő-testület. Decem­ber 21-én viszont megszavazták a képviselők - a törvény szerint november 30-ig kellett volna ezt megtenniük­­ a város költség­­vetési koncepcióját olyan véle­mények ellenére is, hogy erre semmi szükség, csak megköti a képviselők kezét, számos célt eleve kizár a költségvetés tárgyalásából. (Példaként az egészségügyi ellátás fejlesztése hangzott el.) Koncepció azért kell - fogal­mazta meg találóan a jegyző -, mert a város szegény. Ha Érd dúskálna az anyagi javakban, nem lenne fontos előre kijelölni az elsőbbséget élvező célokat, jutna mindenre pénz. A valóság viszont az, hogy a város bevételei 1996-ban nem növekednek számottevően­­ még a felemelt helyi adók el­­lenére sem sőt esetleg némi csökkenés is várható. Ezért mindenképpen célszerű prioritásokat kijelölni a költség­­vetés készítéséhez, csak így érhető el, hogy a legfontosabb dolgokra jusson pénz. A koncepció szerint idén az anyagi erőforrásokat az útépí­tésre és az iskolarekonstrukci­óra kell összpontosítani. A vá­lasztást könnyű indokolni, el­lenvetése aligha lehet valakinek. Köztudott, hogy Érd útviszo­nyai katasztrofálisak, az pe­dig tarthatatlan - állt az elő­­terjsztésben -, hogy több isko­la „rozzant faházakban” oktas­son. Koncepció ide, prioritások oda, fejlesztésre, felújításra várha­tóan a költségvetés 16-17 szá­zalékát lehet majd fordítani. A pénz tetemes részét (76-77 szá­zalék) változatlanul a város mű­ködtetése emészti majd föl, a mintegy 7-8 százalék jut külön­böző támogatásokra. M.NM

Next