Érd - Érdi Újság, 1998 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1998-01-09 / 1-2. szám

Napirenden ünnepek előtt A Karácsony előtti napokban tartotta tavalyi utolsó ülését a város képviselő-testülete. Talán jobb is, hogy már nem tudtunk a döntésekről az ünnepek előtt beszámolni, hisz számos kérdésben kellett olyan határozatokat hozniuk képviselőknek, amelyek pénztárcánkat érintik. A A­z ülés kezdete előtt a Bolyai Já­nos Általános Iskola 5/B osztá­lyának Cifit-cafat csapata kért „meghallgatást”, s az alábbi le­velet olvasták föl a testületnek: „ Életrevaló Plusz verseny keretében azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk önöknek arról, mi­lyen változásokat szeretnénk eb­ben a városban, amelyekkel véd­hetnénk környezetünket, és e hben élhetnénk. Tudtuk, hogy az idei karácso­néi kívánságlistát már régen el­­ k­ell küldeni, de ezek a kíván­ságok talán teljesülhetnek a kö­vetkező vagy azutáni évre. Nagyon szeretnénk, ha példá­ul több fa lenne városunkban, ha lene Érdnek is egy saját uszodá­ja, ahová főleg a gyerekek járhat­nának. Egy szép park is jó lenne, ahol tudnánk tollaslabdázni, fo­cizni anélkül, hogy a parkoló autókra kelljen vigyázni, vagy ép­pen a száguldozók elől ugrálni. Az is jó volna, ha több helyre lenne letéve szemeteskuka vagy konténer, így talán tehetünk va­lamit városunk tisztaságáért. ”Iszenjük, hogy meghallgat­tak minket. ” Szót kért a hallgatóság sorai­ban jelen lévő Kádár Kenese, a Független Kisgazdapárt érdi szervezetének elnöke, s bejelen­tette, hogy Bartha Lajos képvi­­slő. kisgazda színekben ju­­ott be a testületbe, nem vesz részt rendszeresen a pártszerve­zet munkájában, egyéni akciói és kezdeményezései rossz fényt vet­nek a kisgazdákra, ezért a párt elhatárolja magát tőle.­­ A képviselő-testület módo­sította az iparűzési adóról szóló városi rendeletet. Erre azért volt szükség, mert változott ennek az adónemnek a törvényi szabályo­zása, a kivethető adó felső hatá­ra megnőtt, ugyanakkor kedve­zőbb lett az adóalap kiszámítá­sa bizonyos vállalkozások köré­ben. Dombai Tamás képviselő előterjesztése ennek megfelelően kívánta változtatni az adó mér­tékét és a kedvezményeket. A kérdés nem kis vitát váltott ki, mindenekelőtt az, hogy a javas­lat megszüntetni kívánta a vál­lalkozóknak az alkalmazottak után eddig adott kedvezményt. Pató Simon szerint ez az új ren­delet rossz hangulatot szül majd a város vállalkozói körében, egyébként is a tervezetből úgy tűnik, a testület kapkod, nem lát­szik, mi lesz a módosítások ered­ 1,ehhez legalább valamifé­le próbaszámítást kellett volna végezni Pató képviselő azt java­sol­a, a testület hagyja érvényben 1­-rő érr­­­endeletet, hasonló ól­„pontot képviselt dr. Balogh László alpolgármester is. Heves vitát váltott ki a módo­sításnak az a passzusa, amely megszüntetni kívánta a vállalko­zói háziorvosok adómentességét. Igaz, az érintettek nevében csak dr­ Veres Judit próbált szót emel­­.. ../d­.i edi dr. már rég nem volt id­er­e...v.kor a kérdés napirend­re került, Balogh doktor pedig akkor hagyta el a termet, ami­kor Szabó Lajos azt akarta elér­ni, hogy erről a kérdésről a tes­tület orvos tagjai ne szavazhas­sanak.) A képviselők többségnek egyébként az volt a véleménye, hogy a vállalkozó orvosok is fi­zessenek iparűzési adót. Veres doktornő szerint ez csak akkor fogadható el, ha az önkormány­zat hozzájárul a rendelők műkö­dési költségeihez, hiszen az or­vosok önkormányzati feladato­kat is ellátnak. Végül kompro­misszum született e kérdésben: az orvosok fizetnek adót, de ezt az összeget más formában a város visszajuttatja nekik. A testület vé­gül elfogadta a rendelet módosí­tását. (A változásokat lásd külön.)­­ Amint arról lapunkban már beszámoltunk, ezen az ülésen kellett volna a testületnek elfo­gadnia az új autóbusz-tarifákat, de Harmat Béla polgármester ar­ra tett javaslatot, hogy a kérdést vegyék le napirendről, mert a Vo­lán javaslata nem elfogadható, nem alakult ki konszenzus a Csa­bai utcai új járat beindításával kapcsolatban, a jelenlegi feltéte­lek szerint az önkormányzat ár­megállapító szerepe csupa for­maság, bízza tehát a város a dön­tést a minisztériumra. A javas­latot a képviselők megszavazták, így az idei év egyik áremelése ké­sőbbre halasztódott.­­ A kéményseprő közszolgál­tatás díjának emelésére tett ja­vaslatot az ÉVÁÉP Kft. A testü­let némi módosítással elfogadta az új árakat.­­ Ugyancsak az ÉVÁÉP Kft. terjesztette be a távfűtési szol­gáltatás új tarifáit, amire ugyan­csak rábólintott a testület, noha az emelés mértékét többen vitat­ták. (Lásd táblázatunkat.)­­ Igazgatót választott végre többszöri nekifutás után a testü­let a Gárdonyi Géza Általános Is­kola élére. Az állásra hárman pá­lyáztak: Pintér József­né, Erdélyi János és Bagdiné Dudog Orsolya. (Ez a sorrend a kulturális bizott­ság értékrendje egyben, ami nem kis részben a nevelőtestület sza­vazatai alapján alakult ki. Az is­kola pedagógusaitól 27 szavaza­tot kapott Pintér Józsefné, 11-et Erdélyi János, míg Bagdiné mindössze ötöt.) A képviselő-tes­tület titkosan szavazott, az első körben Pintérnére voksoltak né­gyen, Erdélyi Jánosra 11-en, Bagdiné egy szavazatot kapott. Mivel egyik jelölt sem kapta meg a minősített többséghez szüksé­ges 13 igent, újabb forduló kö­vetkezett. Ezúttal Erdélyi János éppen 13 szavazattal nyert, míg Pintérné 5 igent könyvelhetett el, így a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója Erdélyi János lett, aki eddig a Vörösmarty Mi­hály Gimnáziumban tanított.­­ Az Érd és Környéke Hor­gászegyesület az Érdi Neptun Természetvédelmi és Vízisport Egyesülettel közösen pályázatot nyújtott be az érdi Duna-parti ingatlan hosszabb időre történő használatbavételére. A két egye­sület gondoskodni kíván a terü­let rendbetételéről, horgászkikö­tőt, sporthajókikötőt alakítaná­nak ki az ehhez szükséges inf­rastruktúrával. A szóban forgó terület 2309 m2, a partszakasz hossza 60 méter. (Ezen a helyen jelenleg még egy illegális hajóki­kötőnek mondott roncstelep van, aminek a felszámolása folyamat­ban van. A képviselő-testület tagjai örömmel üdvözölték és tá­mogatták az elképzelést, nehezen egyeztek meg viszont abban, hogy mennyi időre kapja meg a két egyesület a területet. Elhang­zott javaslat egy, három és tíz év­re egyaránt. A képviselő-testület végül úgy döntött, hogy a kérel­mezők nyújtsanak be egy szerző­déstervezetet, a testület azt tár­gyalja meg újra, s akkor rögzít­senek minden feltételt s a hasz­nálatba adás időtartamát is.­­ Elfogadta végre a testület a szemétszállításról szóló rendele­tet. (A 4. oldalon közöljük.) Y. R. A kéményseprési szolgáltatások DÍJAI Háztartási kémény szilárd, folyékony és gáztüzelésre: 420 Ft/db/év Háztartási kémény hétvégi házakban: 420 Ft/db/év Tartalék kémény: 200 Ft/db/év Gyűjtőkémény: 300 Ft/szint/év Központi és üzemi kémény: 151 Ft/m/év Kéményvizsgálat: * 2500 Ft/db * A kéményvizsgálat gyakorlatilag egy újonnan létesített kémény üzembe helyezési díját jelenti, tehát csak egyszer fizetendő, s ab­ban az évben a már nem kell kifizetni a kémény-ellenőrzési díjat. A TÁVFŰTÉS ÚJ TARIFÁI Díjtétel megnevezése Mértékegység Távhő-Szolgáltatási díjak 1. Alapdíj = fűtési célú felhasználáskor Ft/lmVév 183,00­­ melegvíz-célú felhasználáskor Ft/l­P/év 48,80­­ együttes célú felhasználáskor 2. Hődíj a) üzemi és egyéb fogyasztók részére = változó hőfokú víz Ft/lm­’/év 231,80 energiahordozó esetén 3. Fűtési hődíj Ft/GJ 1039,00 a) lakossági fogyasztók részére Ft/lmVidény 259,00 b) egyéb fogyasztó részére Ft/lmVidény 259,00 4. Melegvíz hődíj átalánydíjas a) lakossági fogyasztó részére Ft/vízm3 92,11 b) egyéb fogyasztó részére Ft/vízm3 mért 92,11 a) lakossági fogyasztó részére Ft/vízm2 183,12 b) egyéb fogyasztó részére Ft/vízm1 183,12 1998. JANUÁR 9. Kötelező vagy szolgáltatás? Régi adóssága volt már a képviselő-testületnek a szemétszállí­tásról szóló rendelet megalkotása. Tavasz óta üríti a város ku­káit a Becker-Érd Kft., az új szabályozás - az új árakkal - csak az év utolsó ülésén, annak is utolsó napirendi pontjaként öltött végleges formát. Talán nem véletlenül. A Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak közül néhányan még ebben az utolsó pillanatban is elkövettek mindent - úgymond szociális érzékenységük okán -, hogy ne születhessen meg egy alkalmazható, a feladat ellátását lehetővé tevő rendelet. Újból és újból - a téma tárgyalásakor szinte kötelezően - felmerül: miért fizessen az az idős, nyugdíjas, szegény stb. polgár, aki gyakorlatilag nem termel háztartási hulladékot, mert szinteti­kus csomagolású élelmiszert nem vásárol, amit ő maga nem eszik meg, azt elfogyasztják a ház körül élő állatok, ami pedig még így is megmarad azt eltüzelik. Jól hangzó érv: nem veszik igénybe a szolgáltatást, tehát méltánytalan pénzt kérni tőlük. Az érvelés több ponton sántít. Az alapvető félreértést a sze­métszállítás elnevezése szüli, kötelező közszolgáltatásnak hív­ják. Nos, ha valami szolgáltatás, akkor jogos, hogy csak akkor vegyem igénybe és csak akkor fizessek érte, ha nekem erre szük­ségem van. Valójában a szemétszállítás nem szolgáltatás, csak kötelező. Kötelezőnek kell lennie, mert, ha nem az, akkor a vá­rost és környékét a mostaninál még inkább elborítaná a sze­mét. Az egésznek tehát csak akkor van értelme, ha a város min­den portájáról, üdülőtelkéről elszállítják a szemetet (Akár a Becker, akár valaki más.) Ez persze pénzbe kerül, tehát díjat kell érte szedni. Ha elfogadjuk, hogy mindenhonnan el kel vin­ni a hulladékot, akkor a díj alapja csak az a költség lehet, ami­be ennek a feladatnak az ellátása kerül. Ezt az összeget el kell osztani az ingatlanok számával, így megkapjuk a havi díjat. De ez csak akkor igaz, ha mindenki fizeti, mert hiába nem tesz ki kukát a kapu elé utcánként néhány ember, ezzel a globális költségek alig csökkennek. Másrészt, ha különböző mentességeket építenek be a rende­letbe - ahogy ezt több képviselő szerette volna -, akkor mind nagyobb lesz azoknak az aránya, akik ki akarnak bújni a fizetés alól, s nem csak azok, akiknek valóban nincs szemetük (igazából ezt sem lehet elhinni a mai világban), hanem mindenki, aki te­heti. így sincsen már egy talpalatnyi gazdátlan terület, ahol ne nőnének ki újra és újra szemétkupacok. Másrészt nem lenne vál­lalkozó a szemétszállításra, mert a veszteség oly mértékűre duz­zadna. A Becker-Érd Kft. kilenc hónapja szállítja Érd szemetét, s már sikerült közel tízmillió forint kintlévőségeket fölhalmoz­nia, elődje, az ÉVÁÉP Kft. néhány év alatt több tízmilliós kint­lévőséget görget maga előtt. Képzeljük el, ha a legális kibúvókat rendeletbe építi a város, mekkorára duzzadna ez a tartozás! Vannak a képviselő-testületnek olyan tagjai, akik fölismer­ték a majdnem tökéletes megoldást: azt kell mondani, hogy a szemétszállítás ingyenes, majd ki kell vetni egy olyan helyi adót, amelyik - ha kimondatlanul is -, de tartalmazza a kukaürítés költségeit. Az adó ugye vitathatatlanul kötelező - noha sokan ezeket sem fizetik, de az mégis más, mint egy állítólagos szol­gáltatás igénybevételét megtagadni. Ki tudja miért, a város ezt a megoldást nem vállalta föl. A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ RENDELET LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI Adómentesség, kedvezmények: (1) Adómentes az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az év­ben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási te­vékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasá­giadó-fizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv eseté­ben - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kö­telezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl teljes adómentesség il­leti meg Érd Város Önkormányzatának költségvetési intézmé­nyeit és az általa létrehozott alapítványokat. (3) Azon vállalkozások, melyek a helyi iparűzési adóalapjuk megállapításánál az árbevételből az ELÁBÉ (eladott áruk be­szerzési értéke) levonására nem jogosultak és éves árbevételük 0-5 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 30% 5-10 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 20% 10-15 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 10% adókedvezményben részesülnek. A kedvezmény igénybevételére az évi elszámolásnál kerül sor, feltétele, hogy a vállalkozásnak az önkormányzat adóhatóságá­nál 6 hónapnál régebbi adótartozása nincs. (4) A vállalkozó az Érd Városáért Alapítvány javára befize­tett összeg 50%-át levonhatja a tárgyévre megfizetett helyi ipar­űzési adójából. Az adó alapja: (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szol­gáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával, b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával, c) 2000. évtől az anyagköltséggel. Az adó mértéke: Az adó évi mértékének felső határa: 1998-ban az adóalap 1,3%-a.

Next