Érd - Érdi Újság, 1998 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1998-01-09 / 1-2. szám
Napirenden ünnepek előtt A Karácsony előtti napokban tartotta tavalyi utolsó ülését a város képviselő-testülete. Talán jobb is, hogy már nem tudtunk a döntésekről az ünnepek előtt beszámolni, hisz számos kérdésben kellett olyan határozatokat hozniuk képviselőknek, amelyek pénztárcánkat érintik. A Az ülés kezdete előtt a Bolyai János Általános Iskola 5/B osztályának Cifit-cafat csapata kért „meghallgatást”, s az alábbi levelet olvasták föl a testületnek: „ Életrevaló Plusz verseny keretében azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk önöknek arról, milyen változásokat szeretnénk ebben a városban, amelyekkel védhetnénk környezetünket, és e hben élhetnénk. Tudtuk, hogy az idei karácsonéi kívánságlistát már régen el kell küldeni, de ezek a kívánságok talán teljesülhetnek a következő vagy azutáni évre. Nagyon szeretnénk, ha például több fa lenne városunkban, ha lene Érdnek is egy saját uszodája, ahová főleg a gyerekek járhatnának. Egy szép park is jó lenne, ahol tudnánk tollaslabdázni, focizni anélkül, hogy a parkoló autókra kelljen vigyázni, vagy éppen a száguldozók elől ugrálni. Az is jó volna, ha több helyre lenne letéve szemeteskuka vagy konténer, így talán tehetünk valamit városunk tisztaságáért. ”Iszenjük, hogy meghallgattak minket. ” Szót kért a hallgatóság soraiban jelen lévő Kádár Kenese, a Független Kisgazdapárt érdi szervezetének elnöke, s bejelentette, hogy Bartha Lajos képvislő. kisgazda színekben juott be a testületbe, nem vesz részt rendszeresen a pártszervezet munkájában, egyéni akciói és kezdeményezései rossz fényt vetnek a kisgazdákra, ezért a párt elhatárolja magát tőle. A képviselő-testület módosította az iparűzési adóról szóló városi rendeletet. Erre azért volt szükség, mert változott ennek az adónemnek a törvényi szabályozása, a kivethető adó felső határa megnőtt, ugyanakkor kedvezőbb lett az adóalap kiszámítása bizonyos vállalkozások körében. Dombai Tamás képviselő előterjesztése ennek megfelelően kívánta változtatni az adó mértékét és a kedvezményeket. A kérdés nem kis vitát váltott ki, mindenekelőtt az, hogy a javaslat megszüntetni kívánta a vállalkozóknak az alkalmazottak után eddig adott kedvezményt. Pató Simon szerint ez az új rendelet rossz hangulatot szül majd a város vállalkozói körében, egyébként is a tervezetből úgy tűnik, a testület kapkod, nem látszik, mi lesz a módosítások ered 1,ehhez legalább valamiféle próbaszámítást kellett volna végezni Pató képviselő azt javasola, a testület hagyja érvényben 1-rő érrendeletet, hasonló ól„pontot képviselt dr. Balogh László alpolgármester is. Heves vitát váltott ki a módosításnak az a passzusa, amely megszüntetni kívánta a vállalkozói háziorvosok adómentességét. Igaz, az érintettek nevében csak dr Veres Judit próbált szót emel.. ../d.i edi dr. már rég nem volt idere...v.kor a kérdés napirendre került, Balogh doktor pedig akkor hagyta el a termet, amikor Szabó Lajos azt akarta elérni, hogy erről a kérdésről a testület orvos tagjai ne szavazhassanak.) A képviselők többségnek egyébként az volt a véleménye, hogy a vállalkozó orvosok is fizessenek iparűzési adót. Veres doktornő szerint ez csak akkor fogadható el, ha az önkormányzat hozzájárul a rendelők működési költségeihez, hiszen az orvosok önkormányzati feladatokat is ellátnak. Végül kompromisszum született e kérdésben: az orvosok fizetnek adót, de ezt az összeget más formában a város visszajuttatja nekik. A testület végül elfogadta a rendelet módosítását. (A változásokat lásd külön.) Amint arról lapunkban már beszámoltunk, ezen az ülésen kellett volna a testületnek elfogadnia az új autóbusz-tarifákat, de Harmat Béla polgármester arra tett javaslatot, hogy a kérdést vegyék le napirendről, mert a Volán javaslata nem elfogadható, nem alakult ki konszenzus a Csabai utcai új járat beindításával kapcsolatban, a jelenlegi feltételek szerint az önkormányzat ármegállapító szerepe csupa formaság, bízza tehát a város a döntést a minisztériumra. A javaslatot a képviselők megszavazták, így az idei év egyik áremelése későbbre halasztódott. A kéményseprő közszolgáltatás díjának emelésére tett javaslatot az ÉVÁÉP Kft. A testület némi módosítással elfogadta az új árakat. Ugyancsak az ÉVÁÉP Kft. terjesztette be a távfűtési szolgáltatás új tarifáit, amire ugyancsak rábólintott a testület, noha az emelés mértékét többen vitatták. (Lásd táblázatunkat.) Igazgatót választott végre többszöri nekifutás után a testület a Gárdonyi Géza Általános Iskola élére. Az állásra hárman pályáztak: Pintér Józsefné, Erdélyi János és Bagdiné Dudog Orsolya. (Ez a sorrend a kulturális bizottság értékrendje egyben, ami nem kis részben a nevelőtestület szavazatai alapján alakult ki. Az iskola pedagógusaitól 27 szavazatot kapott Pintér Józsefné, 11-et Erdélyi János, míg Bagdiné mindössze ötöt.) A képviselő-testület titkosan szavazott, az első körben Pintérnére voksoltak négyen, Erdélyi Jánosra 11-en, Bagdiné egy szavazatot kapott. Mivel egyik jelölt sem kapta meg a minősített többséghez szükséges 13 igent, újabb forduló következett. Ezúttal Erdélyi János éppen 13 szavazattal nyert, míg Pintérné 5 igent könyvelhetett el, így a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója Erdélyi János lett, aki eddig a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított. Az Érd és Környéke Horgászegyesület az Érdi Neptun Természetvédelmi és Vízisport Egyesülettel közösen pályázatot nyújtott be az érdi Duna-parti ingatlan hosszabb időre történő használatbavételére. A két egyesület gondoskodni kíván a terület rendbetételéről, horgászkikötőt, sporthajókikötőt alakítanának ki az ehhez szükséges infrastruktúrával. A szóban forgó terület 2309 m2, a partszakasz hossza 60 méter. (Ezen a helyen jelenleg még egy illegális hajókikötőnek mondott roncstelep van, aminek a felszámolása folyamatban van. A képviselő-testület tagjai örömmel üdvözölték és támogatták az elképzelést, nehezen egyeztek meg viszont abban, hogy mennyi időre kapja meg a két egyesület a területet. Elhangzott javaslat egy, három és tíz évre egyaránt. A képviselő-testület végül úgy döntött, hogy a kérelmezők nyújtsanak be egy szerződéstervezetet, a testület azt tárgyalja meg újra, s akkor rögzítsenek minden feltételt s a használatba adás időtartamát is. Elfogadta végre a testület a szemétszállításról szóló rendeletet. (A 4. oldalon közöljük.) Y. R. A kéményseprési szolgáltatások DÍJAI Háztartási kémény szilárd, folyékony és gáztüzelésre: 420 Ft/db/év Háztartási kémény hétvégi házakban: 420 Ft/db/év Tartalék kémény: 200 Ft/db/év Gyűjtőkémény: 300 Ft/szint/év Központi és üzemi kémény: 151 Ft/m/év Kéményvizsgálat: * 2500 Ft/db * A kéményvizsgálat gyakorlatilag egy újonnan létesített kémény üzembe helyezési díját jelenti, tehát csak egyszer fizetendő, s abban az évben a már nem kell kifizetni a kémény-ellenőrzési díjat. A TÁVFŰTÉS ÚJ TARIFÁI Díjtétel megnevezése Mértékegység Távhő-Szolgáltatási díjak 1. Alapdíj = fűtési célú felhasználáskor Ft/lmVév 183,00 melegvíz-célú felhasználáskor Ft/lP/év 48,80 együttes célú felhasználáskor 2. Hődíj a) üzemi és egyéb fogyasztók részére = változó hőfokú víz Ft/lm’/év 231,80 energiahordozó esetén 3. Fűtési hődíj Ft/GJ 1039,00 a) lakossági fogyasztók részére Ft/lmVidény 259,00 b) egyéb fogyasztó részére Ft/lmVidény 259,00 4. Melegvíz hődíj átalánydíjas a) lakossági fogyasztó részére Ft/vízm3 92,11 b) egyéb fogyasztó részére Ft/vízm3 mért 92,11 a) lakossági fogyasztó részére Ft/vízm2 183,12 b) egyéb fogyasztó részére Ft/vízm1 183,12 1998. JANUÁR 9. Kötelező vagy szolgáltatás? Régi adóssága volt már a képviselő-testületnek a szemétszállításról szóló rendelet megalkotása. Tavasz óta üríti a város kukáit a Becker-Érd Kft., az új szabályozás - az új árakkal - csak az év utolsó ülésén, annak is utolsó napirendi pontjaként öltött végleges formát. Talán nem véletlenül. A Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak közül néhányan még ebben az utolsó pillanatban is elkövettek mindent - úgymond szociális érzékenységük okán -, hogy ne születhessen meg egy alkalmazható, a feladat ellátását lehetővé tevő rendelet. Újból és újból - a téma tárgyalásakor szinte kötelezően - felmerül: miért fizessen az az idős, nyugdíjas, szegény stb. polgár, aki gyakorlatilag nem termel háztartási hulladékot, mert szintetikus csomagolású élelmiszert nem vásárol, amit ő maga nem eszik meg, azt elfogyasztják a ház körül élő állatok, ami pedig még így is megmarad azt eltüzelik. Jól hangzó érv: nem veszik igénybe a szolgáltatást, tehát méltánytalan pénzt kérni tőlük. Az érvelés több ponton sántít. Az alapvető félreértést a szemétszállítás elnevezése szüli, kötelező közszolgáltatásnak hívják. Nos, ha valami szolgáltatás, akkor jogos, hogy csak akkor vegyem igénybe és csak akkor fizessek érte, ha nekem erre szükségem van. Valójában a szemétszállítás nem szolgáltatás, csak kötelező. Kötelezőnek kell lennie, mert, ha nem az, akkor a várost és környékét a mostaninál még inkább elborítaná a szemét. Az egésznek tehát csak akkor van értelme, ha a város minden portájáról, üdülőtelkéről elszállítják a szemetet (Akár a Becker, akár valaki más.) Ez persze pénzbe kerül, tehát díjat kell érte szedni. Ha elfogadjuk, hogy mindenhonnan el kel vinni a hulladékot, akkor a díj alapja csak az a költség lehet, amibe ennek a feladatnak az ellátása kerül. Ezt az összeget el kell osztani az ingatlanok számával, így megkapjuk a havi díjat. De ez csak akkor igaz, ha mindenki fizeti, mert hiába nem tesz ki kukát a kapu elé utcánként néhány ember, ezzel a globális költségek alig csökkennek. Másrészt, ha különböző mentességeket építenek be a rendeletbe - ahogy ezt több képviselő szerette volna -, akkor mind nagyobb lesz azoknak az aránya, akik ki akarnak bújni a fizetés alól, s nem csak azok, akiknek valóban nincs szemetük (igazából ezt sem lehet elhinni a mai világban), hanem mindenki, aki teheti. így sincsen már egy talpalatnyi gazdátlan terület, ahol ne nőnének ki újra és újra szemétkupacok. Másrészt nem lenne vállalkozó a szemétszállításra, mert a veszteség oly mértékűre duzzadna. A Becker-Érd Kft. kilenc hónapja szállítja Érd szemetét, s már sikerült közel tízmillió forint kintlévőségeket fölhalmoznia, elődje, az ÉVÁÉP Kft. néhány év alatt több tízmilliós kintlévőséget görget maga előtt. Képzeljük el, ha a legális kibúvókat rendeletbe építi a város, mekkorára duzzadna ez a tartozás! Vannak a képviselő-testületnek olyan tagjai, akik fölismerték a majdnem tökéletes megoldást: azt kell mondani, hogy a szemétszállítás ingyenes, majd ki kell vetni egy olyan helyi adót, amelyik - ha kimondatlanul is -, de tartalmazza a kukaürítés költségeit. Az adó ugye vitathatatlanul kötelező - noha sokan ezeket sem fizetik, de az mégis más, mint egy állítólagos szolgáltatás igénybevételét megtagadni. Ki tudja miért, a város ezt a megoldást nem vállalta föl. A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ RENDELET LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI Adómentesség, kedvezmények: (1) Adómentes az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl teljes adómentesség illeti meg Érd Város Önkormányzatának költségvetési intézményeit és az általa létrehozott alapítványokat. (3) Azon vállalkozások, melyek a helyi iparűzési adóalapjuk megállapításánál az árbevételből az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) levonására nem jogosultak és éves árbevételük 0-5 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 30% 5-10 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 20% 10-15 millió Ft között van, a helyi iparűzési adójukból 10% adókedvezményben részesülnek. A kedvezmény igénybevételére az évi elszámolásnál kerül sor, feltétele, hogy a vállalkozásnak az önkormányzat adóhatóságánál 6 hónapnál régebbi adótartozása nincs. (4) A vállalkozó az Érd Városáért Alapítvány javára befizetett összeg 50%-át levonhatja a tárgyévre megfizetett helyi iparűzési adójából. Az adó alapja: (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával, b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával, c) 2000. évtől az anyagköltséggel. Az adó mértéke: Az adó évi mértékének felső határa: 1998-ban az adóalap 1,3%-a.