Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 1994 (3. évfolyam, 1-25. szám)

1994-11-25 / 23. szám

10 GÖDÖLLŐI SZOLGÁLAT Mű­helysarok Év eleji olvasásfelmérés a Petőfi Sándor Általános Iskola alsó tagozatán Iskolánkban hagyomány, hogy az első osztályban, a betűtanítás befejezése után az iskolavezetés (igaz­gató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető) meggyőződik arról, hogyan tanultak meg olvasni a gyermekek. Ez a tájékozódásunk megtörtént a tavalyi, 1993/94- es tanévben, februárban is. Megnyugtató volt, amit tapasztaltunk. A tanulók felismerték a betűket, össze­olvastak, sokan már szóképekben vagy lassan folya­matosan olvastak. Következhetett a gyakorlási idő­szak és a hosszú (vagy rövid?) nyár. Az elsősök másodikosok lettek. Az év eleji ismétlés után ismét meghallgattuk, hogyan olvasnak a kis Petőfisek. A felkészülés utáni hangos olvasást meto­dikával vizsgáltuk. Olyan szöveganyagot olvashat­tunk ami megfelelt a gyerekek beszélt nyelvi szin­­vonalának. Minden tanuló ugyanazt a szöveget (mesét), ugyanolyan körülmények között olvasta el előzetes felkészülés után. Azt figyeltük, hogy helye­sen képzik-e a hangokat, szünettel jelzik-e a monda­tok végét, s mennyire pontos, szöveghű az olvasás. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden gyerek olvas. Legtöbbjük hibátlanul, vagy keveset hibáz. Komoly, eredményes munkát végeztek a tani nénik, a gyermekek és a szülők is. De nem leh megállni! Továbbra is minden évfolyamon kieme hangsúlyt kap az olvasástechnika fejlesztése. Min két olvasási forma (hangos és néma) fejlesztés döntő fontosságú. Negyedik osztály végére szeretnénk, ha megtanu­lának a gyerekek olvasni, ha képesek lennének­­ önálló ismeretszerzésre, különös tekintettel az író szövegből való tanulásra, hiszen ez a felső tagozati szaktárgyi ismeretek elsajátításában nélkülözhete­len. Ezért (is) ellenőriztük októberben a negyed osztályosok hangos olvasását. A tantervi követelményekben meghatározott­ szerint, ők már rövidebb felkészülési idő után hos­szabb szöveget olvastak. A nyugodt légkörben tö­ténő felmérés eredményei biztatóak. A tanév végé még a kicsit lassabban haladók is felzárkózhatnak, akkor elmondhatjuk, hogy a Petőfi Sándor Általam Iskola alsó tagozatát befejező kis diákok legtöbb jól tud - és reméljük szeret is olvasni. Dr. Haupertné Répás Ildik igazgatóhelyettes 1994. NOVEMBER 25. Gödöllői Akadémia, Pátria Kör Kossuth-kiállítás és előadás A Gödöllői Akadémia keretében november 18-án Haza és haladás címmel hangzott el dr. Mélykúti Csaba gépészmérnök, helytörténetkutató rend­kívül érdekes előadása, amelyben 1848-1898 gödöllői eseményeivel és nevezetes embereivel foglalkozott. Az ismert tények - a gödöllői nemzetőrség mega­lakítása, Erdélyi Ferenc református lelkész hazafias tevékenysége, az isaszegi csatát követő Kossuth­­szemle, Török Ignác vértanú halála és Ivánka Imre Gödöllőn betöltött szerepe­­ mellett megemlítette a gödöllői temetőben nyugvó Illyés Bálintot, a “se­lyemkáplárt”, aki a szabadságharc legfiatalabb had­nagya volt, később országgyűlési képviselő lett; Horváth Elek huszár főhadnagyot és Bartel Jánost, a gödöllői nemzetőrség hadnagyát. A helytörténeti kutatásban elért eredményeiért dr. Mélykúti Csabát a Kossuth Szövetség oklevéllé emlékjelvénnyel és a turini Kossuth-kalap ki­finyített másával ismerte el. Az előadáshoz kapcsolódóan gazdag Kossuth-kis lítást láthattunk, amelyet Tokodi Ilona, a TKM klubvezetője gyűjteményéből az előadó és Kecsk József, a Petőfi Sándor Művelődési Központ iga­gatója állított össze. A helybéli vendégek mellett az előadást meg­tisztelték jelenlétükkel: Gavrik István, a Kossuth Szövetség elnöke; í* Pásztor József, a Szövetség ügyvezető igazgatój Dr. Tóth József, a Pro Patria Szövetség alelnöke, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület elnökségi tag és Tokodi Ilona, a kiállítási anyag gyűjtője. A Kossuth-kiállítás december 2-ig látható a Pete Sándor Általános Iskolában. Előre bejelentett cs portoknak délelőttönként 9-től 12 óráig az előtt tárlatvezetést tart. Minden érdeklődőt szeretett várunk! Major Jenőné a Pátria Kör vezetőj

Next