Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-01-14 / 1. szám

6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata Szívvel-lélekkel Sokan ismerik hírből Papp Lajos szívsebész professzort. Meg­kapta 2001-ben a tudósoknak járó legmagasabb állami kitün­tetést, a Széchenyi-díjat, de hogy nemcsak állami szinten méltányolják a munkásságát, hanem a magyar lakosság szé­les körében is. Bizonyítja, hogy 2006-ban pedig a közönség szavazati alapján nyerte el a Príma Primissima-díjat. A most megjelent, vele készült inter­júkból, általa írt cikkekből, általa el­mondott beszédekből összeállított Szabadíts meg a gonosztól! című kö­tet jóvoltából szorosabbra fűzhetik is­meretségüket vele, akik eddig csak keveset tudtak róla. Kirajzolódik gyerekkora, ifjúsága, pályakezdése. Majd rendkívül sikeres pályáját követhetjük, a szívgyógyá­szat területén elért eredményeiről kaphatunk képet, s arról is, hogy az egyik pesti, a zalaegerszegi, majd a pécsi szívklinika igazgatójaként mi­lyen súly nehezedett rá, milyen har­cokat kellett megvívnia az intézmény érdekében, melynek az élén állt. Korán, hatvanéves korában nyug­díjba ment. 2008 szeptemberében - ahogy kifejezi magát - letette a szi­két. Nem végez több szívműtétet. Ta­nácsadó irodát nyitott, melynek a hir­dető tábláján ez áll: Szívvel-lélekkel. Ott fog rendelni ezentúl, Pesten van, megadja a pontos elérhetőségét a könyvben. Talán az Egy kis magyar szívzár címet viselő számozott fejezetsoro­zatban követhető leginkább az út, ami idáig vezetett. Az utolsó, a 9. fejezet­ben olvashatjuk annak történetét, ho­gyan vált meg a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemhez kapcsolódó Szív­­gyógyászati Klinikától, mely egyben a szívsebész pályától való megválását is jelentette. „Három szinten jelent­kezett az erkölcsi problémám. Egy­részt el kellett fogadnom az állami megszorításokat­, de azzal együtt még tudtunk működni. Az viszont nem megy, hogy bólintok az egye­temnek, amikor nem fogad betegeket, ráadásul a munkatársaim elbocsátását is aláírom” - nyilatkozza. Most imákat értelmez és fogalmaz meg. A magyarság őstörténetéről fejti ki a véleményét. Kárpát-Haza Nem-De a szívgyógyászattal sem szakí­tott egészen, s reméljük, a jövőben sem teszi. Olvashatjuk a könyvben az Orvosi Hetilap 2008. augusztus 3-ai számában megjelent cikkét is, mely­ben William Harvey 1628-as, az élet­tan születését jelentő vérkeringésről alkotott teóriáját taglalja, kérdőjelezi meg. Helyette - egyelőre - más elmé­letet nem kínál. Mint megállapítja: „Csak kérdések vannak.” Papp Lajos: Szabadíts meg a go­nosztól! - nád - V­A­P­Y LAJOS NE HAGYJ MINKET KÍSÉRTÉSBEN, DE SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL! zetőrséget alapított, annak az elnöke. Évköszöntő operett gála a művelődési központban „Pohár csengett, zene zengett...” Itt a farsang! A farsang kezde­tén immár hagyomány Gödöl­lőn - tavaly indult Johann Strauss A denevér című nagy­operettjének bemutatásával hogy új évet köszöntő zenés rendezvényre kerül sor a Pető­fi Sándor Művelődési Központ­ban. Amelyet, mint Kovács Ba­lázs igazgató az estet beve­zetve bejelentette, hamarosan hivatalosan is a Művészetek Háza elnevezés illet meg. Az idén nem egybefüggő művet tűz­tek műsorra csupa vendégművész közreműködésével, s mindössze egy­szer, hanem két estén is, 10-én és 11 -én gödöllői együttesek kaptak teret: a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Ta­lamba Ütőegyüttes Gödöllő, a Ma­gyar Balett Színház Gödöllő. Nem hi­ányoztak a vendégművészek sem, a Kálmán Imre és Lehár Ferenc mű­veire épülő műsorban jeles operettszínészek adták elő a dalokat, Szeredy Krisz­tina a primadonna, Vadász Zsolt a bonviván, Bódi Barbara a szubrett, Kiss Zoltán­ a táncoskomikus sze­repkörében. A zenei együttesek a Kál­mán és Lehár dallamokon kívül Csajkovszkij, vala­mint Brahms szerzemé­nyeket is játszottak Csurgó Tamás karmester vezényletével, részletet A diótörőből, a Magyar táncokból, ek­kor nem énekeseket, hanem a balett­színház tagjainak ez alkalomra koreog­­rafált táncait kísérve. Cserháti Ágnes televíziós műsor­vezető és Németh Kristóf színmű­vész konferált, „hazajöttek”, hiszen korábban mindketten évekig dolgoz­tak Gödöllőn. (Talán kevesen tudják: Cserháti Ágnes a Hajós iskola taná­raként.) Kovács Balázs igazgató jó házigaz­daként nemcsak mindenre figyelt, nem csak tájékoztatta a nézőket az in­tézmény helyzetéről, boldog új évet kivánva, megköszönve, hogy jelen­létükkel támogatják a munkájukat, de a szünetben pezsgőt is kínált, hogy ne maradjon el az évköszöntő mellett koccintás sem. N. A. Bemutatkozik a nemzet ajándéka Bécsi vendégeskedés A Magyar Kultúra Napjához kap­csolódóan, január 21-én nyílik meg Bécsben az az időszaki kiál­lítás, ami a királyi kastéllyal is­merteteti meg az érdeklődőket az egykori császárvárosban. Nem csak a kastély történetét, hanem annak mai életét, nagy sikerű programjait is bemutat­ják, látványos időutazásra invi­tálva a bécsi közönséget. A Collegium Hungáriáimból még a múlt évben érkezett a felkérés, rendez­zenek egy kiállítást. Ennek keretében „Gödöllő, a nemzet ajándéka, Erzsébet kedvenc kastélya” címmel elevenítik fel a ma múzeumként és kulturális-ide­genforgalmi központként működő kas­tély múltjának és jelenének legizgalma­sabb pillanatait. Az elsősorban fotókat, festmény repro­dukciókat felvonultató kiállításon a ren­dezők megpróbálják a kastély történetét felölelni és bemutatni. A tárlat hat téma köré építették fel, így a Grassalkovi­chok korát, a barokk színházat, a királyi időszakot, az Erzsébet királyné korsza­kát ismerheti meg az érdeklődők, vala­mint megismerhetik a kastélynak a va­dászati életben betöltött helyét és a Titá­­nia lovagjai kiállítássorozat új, gróf Andrássy Gyulát bemutató anyagát. A témákhoz kapcsolódó jelenkori esemé­nyek közül a Barokk Napok, a Barokk Színház rekonstrukciója és az ott helyet kapó előadások, a koronázási hétvége, az Ibolya napok és a vadászati nap csá­bítja majd Gödöllőre a bécsi közönsé­get. A kiállítás részeként több korabeli ruha rekonstrukciót is bemutatnak, így Erzsébet királyné koronázási és lovag­lóruháját, valamint Andrássy Gyula díszmagyarját, amit a korábbiakhoz ha­sonlóan szintén Czédli Mónika valósí­tott meg. A megnyitón ifjabb Balogh Gyula és zenekara is fellép, ők szólal­tatják meg azokat a dalokat, amiket a magyarok kedvenc királynéja is szíve­sen hallgatott egykoron. 2009. január 14 2009. február 19. a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ színházterme SZÓLISTÁK: BERE­­­ENEK BENEDEK KRISZTINA - NÉPI ÉNEK KIS­­ DODÓ DOROTTYA - FURULYA KÖZREMŰKÖDNEK: MAGYARORSZÁG VEZETŐ SESSION - ZENÉSZEI Jegyárak: 1.900 Ft, 2.400 Ft és 2.900 Ft Jegyek válthatók a Petőfi Sándor Művelődési Központ jegypénztárában minden nap 9­00-19­30 óráig. Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht 2100 Gödöllo, Szabadság út 6. Tel: 06 28 514 130 g www.muvelodesikozpont.hu • A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Hidi Ferenc emlékkiállítás a könyvtárban Volt egyszer egy fafaragó. Volt egyszer egy fiatalember, akinek a keze nyomán életre kelt a fa. Amit megálmodott, azt kifaragta. Munkáit a nép­művészet ihlette, a „tiszta for­rásból” merítette a motívumo­kat. Hidi Ferenc már nincs közöt­tünk, 1945-ben született, s fiata­lon, 1988-ban ragadta el a halál. Emlékét sokan őrzik: barátok, ismerősök, tárgyak. „Népművész volt. Univer­zális szakember, aki a fa mű­vészi megmunkálásának mód­ját is ismerte.” - írta róla Hin­­talan László, a művelődési központ akkori hagyomány­őrzési előadója 1988 júliusá­ban a Gödöllői Mindenes című újság­ban. A múlt héten a Városi Könyvtár és Információs Központ olvasótermé­ben nyílt meg az a kiállítás amellyel az egykori fafaragóra emlékeznek. A ’70-es, ’80-as évek a hazai nép­művészeti mozgalom fellendülésnek időszaka volt. Pezsgő kulturális élet jellemezte Gödöllőt is. A Petőfi Sán­dor Művelődési Központban már 1977-ben megrendezték a Fafaragó népművészek kiállítását, melyen töb­bek között Hidi Ferenc is bemutatko­zott. Az akkori Agrártudományi Egyetem falain belül 1976 óta műkö­dött a Népművészeti Stúdió. Az 1981 -ben létrejött Fafaragó szak­kör már Hidi Ferenc nevéhez kötődik, tagja volt még: Bajdik György (Tá­­pióbicske), Gyarmati István (Buda­pest), Joó János (Kerepestarcsa), Kin­cses Sándor (Dunakeszi), Lőrincz Fe­renc (Gödöllő), Szeri József (Gödöl­lő). Alkotásaikkal városunkat is dí­szítették: a művelődési központban az udvar közepén, illetve a parkos részen állítottak fel gyönyörű kopjafákat, melyeket Hidi Ferenc tervezett. Az újonnan épült művelődési központba került át a népművészeti stúdió, melynek már tagjai voltak a szövők és fafaragók is, s alkotásaik az ország különböző pontjai, sőt külföl­­dön is öregbítették Gödöllő hírnevét. A nyarakat szakmai táborozással töl­tötték. A fafaragók nyári táborokban (Ve­lem, Pécs, Vásárosnamény, Tokaj, Bereg, Sárospatak, Rudabánya, Sza­­da, Dunaújváros stb.) ott készült alko­tásaikkal szépítették a környezetet. Felkérésre több népi ihletésű játszó­teret építettek: 1984-ben Budán öt, Gödöllőn az akkori Agrártudományi Egyetem (ma SZIE) terü­letén pedig egy játszótér ké­szült el a gyermekek nagy örömére. Egyéni alkotásaikkal is nagy sikereket arattak, több kiállításon vettek részt. Munkájuk elismeréseként kitüntetéseket, díjakat kap­tak, például 1978: II. Or­szágos Bányász fafaragó Tábor, Pécs - elismerés 1980: Országos pályázat -elismerés. 1981: a gödöllői GÖVISZ Hobby pá­lyázata - II.díj 1983: A Hegyvidékért kitüntetés a Gödöllői Fafaragó körnek, egyéni plakett Hidi Ferencnek. A fafaragó szakkör később meg­szűnt, mindenki egyénileg dolgozott tovább. A tragikus hirtelenséggel el­hunyt Hidi Ferenc emlékét ma már csak lakásában levő munkái őrzik.. A gödöllőiek ezzel az emlékkiállítással tisztelegnek emléke előtt. Kép: jk

Next