Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-01-14 / 1. szám
6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata Szívvel-lélekkel Sokan ismerik hírből Papp Lajos szívsebész professzort. Megkapta 2001-ben a tudósoknak járó legmagasabb állami kitüntetést, a Széchenyi-díjat, de hogy nemcsak állami szinten méltányolják a munkásságát, hanem a magyar lakosság széles körében is. Bizonyítja, hogy 2006-ban pedig a közönség szavazati alapján nyerte el a Príma Primissima-díjat. A most megjelent, vele készült interjúkból, általa írt cikkekből, általa elmondott beszédekből összeállított Szabadíts meg a gonosztól! című kötet jóvoltából szorosabbra fűzhetik ismeretségüket vele, akik eddig csak keveset tudtak róla. Kirajzolódik gyerekkora, ifjúsága, pályakezdése. Majd rendkívül sikeres pályáját követhetjük, a szívgyógyászat területén elért eredményeiről kaphatunk képet, s arról is, hogy az egyik pesti, a zalaegerszegi, majd a pécsi szívklinika igazgatójaként milyen súly nehezedett rá, milyen harcokat kellett megvívnia az intézmény érdekében, melynek az élén állt. Korán, hatvanéves korában nyugdíjba ment. 2008 szeptemberében - ahogy kifejezi magát - letette a szikét. Nem végez több szívműtétet. Tanácsadó irodát nyitott, melynek a hirdető tábláján ez áll: Szívvel-lélekkel. Ott fog rendelni ezentúl, Pesten van, megadja a pontos elérhetőségét a könyvben. Talán az Egy kis magyar szívzár címet viselő számozott fejezetsorozatban követhető leginkább az út, ami idáig vezetett. Az utolsó, a 9. fejezetben olvashatjuk annak történetét, hogyan vált meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemhez kapcsolódó Szívgyógyászati Klinikától, mely egyben a szívsebész pályától való megválását is jelentette. „Három szinten jelentkezett az erkölcsi problémám. Egyrészt el kellett fogadnom az állami megszorításokat, de azzal együtt még tudtunk működni. Az viszont nem megy, hogy bólintok az egyetemnek, amikor nem fogad betegeket, ráadásul a munkatársaim elbocsátását is aláírom” - nyilatkozza. Most imákat értelmez és fogalmaz meg. A magyarság őstörténetéről fejti ki a véleményét. Kárpát-Haza Nem-De a szívgyógyászattal sem szakított egészen, s reméljük, a jövőben sem teszi. Olvashatjuk a könyvben az Orvosi Hetilap 2008. augusztus 3-ai számában megjelent cikkét is, melyben William Harvey 1628-as, az élettan születését jelentő vérkeringésről alkotott teóriáját taglalja, kérdőjelezi meg. Helyette - egyelőre - más elméletet nem kínál. Mint megállapítja: „Csak kérdések vannak.” Papp Lajos: Szabadíts meg a gonosztól! - nád - VAPY LAJOS NE HAGYJ MINKET KÍSÉRTÉSBEN, DE SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL! zetőrséget alapított, annak az elnöke. Évköszöntő operett gála a művelődési központban „Pohár csengett, zene zengett...” Itt a farsang! A farsang kezdetén immár hagyomány Gödöllőn - tavaly indult Johann Strauss A denevér című nagyoperettjének bemutatásával hogy új évet köszöntő zenés rendezvényre kerül sor a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Amelyet, mint Kovács Balázs igazgató az estet bevezetve bejelentette, hamarosan hivatalosan is a Művészetek Háza elnevezés illet meg. Az idén nem egybefüggő művet tűztek műsorra csupa vendégművész közreműködésével, s mindössze egyszer, hanem két estén is, 10-én és 11 -én gödöllői együttesek kaptak teret: a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Talamba Ütőegyüttes Gödöllő, a Magyar Balett Színház Gödöllő. Nem hiányoztak a vendégművészek sem, a Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveire épülő műsorban jeles operettszínészek adták elő a dalokat, Szeredy Krisztina a primadonna, Vadász Zsolt a bonviván, Bódi Barbara a szubrett, Kiss Zoltán a táncoskomikus szerepkörében. A zenei együttesek a Kálmán és Lehár dallamokon kívül Csajkovszkij, valamint Brahms szerzeményeket is játszottak Csurgó Tamás karmester vezényletével, részletet A diótörőből, a Magyar táncokból, ekkor nem énekeseket, hanem a balettszínház tagjainak ez alkalomra koreografált táncait kísérve. Cserháti Ágnes televíziós műsorvezető és Németh Kristóf színművész konferált, „hazajöttek”, hiszen korábban mindketten évekig dolgoztak Gödöllőn. (Talán kevesen tudják: Cserháti Ágnes a Hajós iskola tanáraként.) Kovács Balázs igazgató jó házigazdaként nemcsak mindenre figyelt, nem csak tájékoztatta a nézőket az intézmény helyzetéről, boldog új évet kivánva, megköszönve, hogy jelenlétükkel támogatják a munkájukat, de a szünetben pezsgőt is kínált, hogy ne maradjon el az évköszöntő mellett koccintás sem. N. A. Bemutatkozik a nemzet ajándéka Bécsi vendégeskedés A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan, január 21-én nyílik meg Bécsben az az időszaki kiállítás, ami a királyi kastéllyal ismerteteti meg az érdeklődőket az egykori császárvárosban. Nem csak a kastély történetét, hanem annak mai életét, nagy sikerű programjait is bemutatják, látványos időutazásra invitálva a bécsi közönséget. A Collegium Hungáriáimból még a múlt évben érkezett a felkérés, rendezzenek egy kiállítást. Ennek keretében „Gödöllő, a nemzet ajándéka, Erzsébet kedvenc kastélya” címmel elevenítik fel a ma múzeumként és kulturális-idegenforgalmi központként működő kastély múltjának és jelenének legizgalmasabb pillanatait. Az elsősorban fotókat, festmény reprodukciókat felvonultató kiállításon a rendezők megpróbálják a kastély történetét felölelni és bemutatni. A tárlat hat téma köré építették fel, így a Grassalkovichok korát, a barokk színházat, a királyi időszakot, az Erzsébet királyné korszakát ismerheti meg az érdeklődők, valamint megismerhetik a kastélynak a vadászati életben betöltött helyét és a Titánia lovagjai kiállítássorozat új, gróf Andrássy Gyulát bemutató anyagát. A témákhoz kapcsolódó jelenkori események közül a Barokk Napok, a Barokk Színház rekonstrukciója és az ott helyet kapó előadások, a koronázási hétvége, az Ibolya napok és a vadászati nap csábítja majd Gödöllőre a bécsi közönséget. A kiállítás részeként több korabeli ruha rekonstrukciót is bemutatnak, így Erzsébet királyné koronázási és lovaglóruháját, valamint Andrássy Gyula díszmagyarját, amit a korábbiakhoz hasonlóan szintén Czédli Mónika valósított meg. A megnyitón ifjabb Balogh Gyula és zenekara is fellép, ők szólaltatják meg azokat a dalokat, amiket a magyarok kedvenc királynéja is szívesen hallgatott egykoron. 2009. január 14 2009. február 19. a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ színházterme SZÓLISTÁK: BEREENEK BENEDEK KRISZTINA - NÉPI ÉNEK KIS DODÓ DOROTTYA - FURULYA KÖZREMŰKÖDNEK: MAGYARORSZÁG VEZETŐ SESSION - ZENÉSZEI Jegyárak: 1.900 Ft, 2.400 Ft és 2.900 Ft Jegyek válthatók a Petőfi Sándor Művelődési Központ jegypénztárában minden nap 900-1930 óráig. Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht 2100 Gödöllo, Szabadság út 6. Tel: 06 28 514 130 g www.muvelodesikozpont.hu • A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Hidi Ferenc emlékkiállítás a könyvtárban Volt egyszer egy fafaragó. Volt egyszer egy fiatalember, akinek a keze nyomán életre kelt a fa. Amit megálmodott, azt kifaragta. Munkáit a népművészet ihlette, a „tiszta forrásból” merítette a motívumokat. Hidi Ferenc már nincs közöttünk, 1945-ben született, s fiatalon, 1988-ban ragadta el a halál. Emlékét sokan őrzik: barátok, ismerősök, tárgyak. „Népművész volt. Univerzális szakember, aki a fa művészi megmunkálásának módját is ismerte.” - írta róla Hintalan László, a művelődési központ akkori hagyományőrzési előadója 1988 júliusában a Gödöllői Mindenes című újságban. A múlt héten a Városi Könyvtár és Információs Központ olvasótermében nyílt meg az a kiállítás amellyel az egykori fafaragóra emlékeznek. A ’70-es, ’80-as évek a hazai népművészeti mozgalom fellendülésnek időszaka volt. Pezsgő kulturális élet jellemezte Gödöllőt is. A Petőfi Sándor Művelődési Központban már 1977-ben megrendezték a Fafaragó népművészek kiállítását, melyen többek között Hidi Ferenc is bemutatkozott. Az akkori Agrártudományi Egyetem falain belül 1976 óta működött a Népművészeti Stúdió. Az 1981 -ben létrejött Fafaragó szakkör már Hidi Ferenc nevéhez kötődik, tagja volt még: Bajdik György (Tápióbicske), Gyarmati István (Budapest), Joó János (Kerepestarcsa), Kincses Sándor (Dunakeszi), Lőrincz Ferenc (Gödöllő), Szeri József (Gödöllő). Alkotásaikkal városunkat is díszítették: a művelődési központban az udvar közepén, illetve a parkos részen állítottak fel gyönyörű kopjafákat, melyeket Hidi Ferenc tervezett. Az újonnan épült művelődési központba került át a népművészeti stúdió, melynek már tagjai voltak a szövők és fafaragók is, s alkotásaik az ország különböző pontjai, sőt külföldön is öregbítették Gödöllő hírnevét. A nyarakat szakmai táborozással töltötték. A fafaragók nyári táborokban (Velem, Pécs, Vásárosnamény, Tokaj, Bereg, Sárospatak, Rudabánya, Szada, Dunaújváros stb.) ott készült alkotásaikkal szépítették a környezetet. Felkérésre több népi ihletésű játszóteret építettek: 1984-ben Budán öt, Gödöllőn az akkori Agrártudományi Egyetem (ma SZIE) területén pedig egy játszótér készült el a gyermekek nagy örömére. Egyéni alkotásaikkal is nagy sikereket arattak, több kiállításon vettek részt. Munkájuk elismeréseként kitüntetéseket, díjakat kaptak, például 1978: II. Országos Bányász fafaragó Tábor, Pécs - elismerés 1980: Országos pályázat -elismerés. 1981: a gödöllői GÖVISZ Hobby pályázata - II.díj 1983: A Hegyvidékért kitüntetés a Gödöllői Fafaragó körnek, egyéni plakett Hidi Ferencnek. A fafaragó szakkör később megszűnt, mindenki egyénileg dolgozott tovább. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Hidi Ferenc emlékét ma már csak lakásában levő munkái őrzik.. A gödöllőiek ezzel az emlékkiállítással tisztelegnek emléke előtt. Kép: jk