Gödöllő - Könyvtár pont hu, 2006 (4. évfolyam, 1. szám)
2006-06-01 / 1. szám
IV. évfolyam 1. szám A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ KÖNYVTÁR PONT HU 2006. június híradója ára: 20 Ft 40 éve történt „1966 első hétfője örökké nevezetes lesz Gödöllő történelmében. Ünnepélyes külsőségek között e napon vált várossá a község.” Az előző mondatokat a Pest Megyei Hírlap 1966. január 4-i (kedd) számának első oldalán olvashatjuk. 1966. január 3-án lett Gödöllő az ország 64. városa. Emelte rangját az is, hogy újév napjától hivatalosan egyesült a gödöllői és az aszódi járás Gödöllő székhellyel. Az új Gödöllői járás területe Gödöllő város határát leszámítva 123.145 katasztrális holdat tett ki, s ezzel Pest megye területileg legnagyobb járásává lett. A várossá minősítésnek tehát megvoltak az alapfeltételei: „központja városias jellegű, általános fejlettsége eléri a járási jogú városok színvonalát. A mintegy 18 ezer lakosának 96 százaléka belterületen lakik. Népességének növekedése 1949-60 között 44,8 százalék, messze a városi átlag fölötti. Az ipari foglalkozásúak aránya 36, 3 százalék, a mezőgazdaságiaké 13,6 százalék. Ezek azonban csak alapfeltételek voltak. Hogy igazán várossá váljon Gödöllő, az az első perctől kezdve komoly erőfeszítéseket, és kitartó munkát követelt. És azonnal hozzá is láttak. Kezdték a csatornaépítéssel. Hiszen a vízvezetékrendszer alapvető feltétele nem csak a városi rangnak, hanem az üzemek, intézmények zavartalan működésének, lakónegyedek építésének. Új üzemek létesültek. A város peremén felépült a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet. Új kollégiumi épületet adtak át az egyetemen. Hamarosan befejezték a mezőgazdasági gépészeti kar új hajlékát is. Korszerűsítették a HÉV vonalát, a Királyi váróterem mellett új állomásépületet avattak. Készítik a terveket a MÁVAUT pályaudvar és a kultúrház felépítéséhez. Modernizálták a Kisállattenyésztési Kutatóintézetet és a Ganz Árammérőgyárat, ezzel is új munkalehetőséget teremtve a környék asszonyainak. A kertnegyedben pár év alatt százával szaporodtak, szinte gomba módra nőttek ki a földből az új, összkomfortos családi házak, s elkezdték az emeletes lakónegyedek építését is. Csiba József (később Gödöllő Díszpolgára) már az 1966. január 8-i számban tudósít arról, hogy melegvízfeltárás kezdődik Gödöllőn azon a helyen, ahol most építik a termálkutakat. Ő már akkor arról álmodott, hogy segítségével végre felépíthetik a rég óhajtott városi fürdőt is. Gödöllőnek ekkor nem volt helyi újságja, de a Pest Megyei Hírlap rendszeresen tudósított a városban történtekről. Innen tudhatjuk, hogy megpezsdült a mindennapi élet. Volt filmünkét Jancsó Miklóssal, a Szegénylegények rendezőjével, Cukrásztárlat, Művészklub alakult, s itt rendezték ebben az évben az Atlétika Európa Bajnokságot. Sorolhatnám tovább, de inkább azt ajánlom, olvassa el mindenki saját maga a 40 évvel ezelőtti év eseményeit az akkori újságokban, melyek sorba kötve találhatók a Helytörténeti Gyűjteményben. Ízelítőként válogatást láthatnak a kedves könyvtárlátogatók az első emeleti hirdetőtáblán mindig az aktuális hónap 40 évvel korábbi eseményeiből. Lakatos Györgyné helytörténész könyvtáros