Hosszúhetényi Múltmentő, 2011
ff MULTMENTO A HOSSZÚHETÉNYI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET KIADVÁNYA Szellemi örökségeink Az emberiség globális problémái a múlt század hatvanas éveiben rávilágítottak arra, hogy valamit tenni kell, mert az ipari termelés és a városiasodás végveszélybe sodorja az élhető Földet. A környezetvédelmi mozgalmak mellett az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos, és Kulturális Szervezete) is reagált, amikor 1970-ben elfogadta az Ember és bioszféra programját, majd 1972-ben a Világörökség Egyezményt (egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről) Az épített és természeti környezet védelmét rögzítő egyezményt hazánk 1985-ben ratifikálta. Nyolc magyar helyszín került fel eddig a nemzetközi listára. Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, Fertő és a tokaji történelmi borvidék (vilagorokseg.hu) Már az egyezmény aláírását követően felmerült, hogy a védendő természeti és kultúrkörnyezet mellett védeni, megőrizni kéne azt a nem tárgyiasult tudást, képességet, jel- és szokásrendszert is, amely általában nem kötődik konkrétan egy megőrzésre, védésre érdemes természeti helyhez, épített helyszínhez, de egy adott csoport, közösség saját kulturális örökségének tekint, és ami nélkül szegényebb lenne az egyetemes vetően 2003-ban az UNESCO közkultúra gyűlése elfogadta a Szellemi kur-A ‘72-es világörökség turális örökség megőrzéséről szóló egyezményt az évek során tovább- egyezményt is gondolták, több éves előkészítést kő (folytatás a 3. oldalon) 2011.