Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1986 (1. évfolyam, 2-3. szám)

1986-11-01 / 2. szám

Három évtizede történt Harminc éve, hogy az el­lenforradalmi erők fellépé­se és fegyveres garázdál­kodásai nyomán hazánk­ban veszélybe került a szo­cialista rendszer. 1956. november 3-án ala­kult meg a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány, melynek minisz­terelnöke Kádár János lett. November 4-én kiáltványt intézett a magyar néphez, s egyúttal a kormány 15 pontban közzé tette prog­ramját. A Kádár János vezette forradalmi központ jól tud­ta, hogy az ellenforradalmi fegyveres csoportok felszá­molása mellett a kommu­nisták sorainak rendezése, a párt újjászervezése a legfontosabb. Nagy lendü­lettel indult meg a párt újjászervezése és fokozato­san bontakozott ki a kor­mány tevékenysége is. Az események hatására községünkben is megala­kult a párt jánoshalmi szervezete, még az ellen­­forradalom ideje alatt. A vezetőség tagjai Ács József, Földi János, Kövi Ernő, Nagy István, Novák Sán­dor, Országh Sugár Benő, Rasztig Sándor voltak. Munkájukat segítette Fi­scher Mihály, Gavlik Elek, Ács Józsefné, Lusztig Jó­zsef, Kiss Franciska, Má­­csai Sándor és Sztrinkó István. Az ellenforradalmi erők taktikája az volt, hogy megbújva a dolgozó töme­gek törekvései és követelé­sei mögött, szocialista és demokratikus jelszavakkal álcázták valódi céljaikat és úgy tüntették fel, mintha a magyar nép legfontosabb törekvéseinek megvalósítá­sáért cselekednének. Ebben a helyzetben kellett meg­fogalmazni — elvileg és politikailag világosan — a párt álláspontját. Münnich Ferenc, a fegy­veres erők és a közbizton­sági ügyek minisztere 1956. november 7-én utasításban szabályozta a rendőrség és a honvédség újjászervezé­sével kapcsolatos teendő­ket. Legfontosabb feladat­nak a karhatalom azonnali felállítását tekintette. Já­noshalmán is felismerték az emberek: a munka meg­indulásának feltétele, hogy biztonságban érezzék ma­gukat, s rövid idő alatt megalakult a karhatalom. A községünkben élő kar­­hatalmisták közül Csima István és Pető István ma is dolgozik hivatásos kato­naként, Gunda Mihály a Haladás Tsz dolgozója, alapszervi párttitkár, Fir­mák Endre, Szabó András és Brenner Zoltán nyugdí­jasok. Valamennyien ma is aktív közéleti emberek, je­lentős társadalmi tevé­kenységet végeztek és vé­geznek ma is. A karhatalmisták az új­jáalakult rendőrséggel kar­öltve helyreállították a közbiztonságot és a rendet. A kommunisták irányítá­sával, a karhatalom segít­ségével sikerült az ipari és mezőgazdasági üzemekben viszonylag rövid idő alatt a munka folyamatosságát biztosítani, megértetni az emberekkel az ellenforra­dalom okát. Mindazok, akiknek nevét említettük, erejüket nem kímélve vettek részt ebben a munkában, amelynek si­kerét tanúsítja az eltelt há­rom évtizedben elért fej­lődés. Gundáné Török Teréz Fel Budára! Ezzel a jelszóval kaptunk meghívást a Jánoshalmi Általános Iskola Szatmári Sándor nevét viselő úttörő és kisdobos csapatától. En­nél az iskolánál hagyo­mánnyá vált, hogy két­évenként az úttörő évet történelmi helyen nyitják meg. Legutóbb Battonya volt ez, most a budai várat választották miután ebben az évben volt 300 éves év­fordulója Buda visszavéte­lének. Komoly szervezés előzte meg az elgondolás valóraváltását. Elérkezett a nagy nap. Szeptember 26-án reggel már fél hatkor gyülekeztek az úttörők és a 4. osztályos kisdobosok, valamint a meghívott vendégek, kísé­rők. Húsz autóbusszal több mint 700 gyerekkel és mintegy 40 felnőtt vendég­gel, pedagógussal megin­dult a karaván a kora reg­geli órákban. Soroksáron gépkocsis és motoros ren­dőrjárőr várta az autóbu­szokat, hogy biztosítsák ré­szükre a megállás nélküli, zavartalan közlekedést egészen a budai várig. Igen szép látványt nyújtott a hosszú kocsisor bevonulása a várba. Az úttörőzenekar hangjai mellett vonultak be a vár­udvarba az úttörők, kisdo­bosok. Kürtszó harsant, majd a jelentés és a him­nusz elhangzása után Baka Jenőné úttörő csapatvezető lépett a mikrofon elé. Mél­tatva a nap jelentőségét, többek között ezeket mon­dotta: — Mindnyájan, akik itt jelen vagytok, fogadjátok be pirosbetűs napként szí­vetekbe szeptember máso­dikét, a török hódoltság alóli felszabadulást és há­lánk jeléül helyezzük el az emléktáblánál koszorúnkat. A várat többször pusztí­totta az ellenség. 1944-ben is ide fészkelték be magu­kat az SS-ek és nyilasok. Ellenük harcoltak a ma­gyar önkéntes ezred kato­nái, akik közül felkérem Sárközi Sándor nyugalma­zott ezredest és Sas Lajos volt belügyi dolgozót, kös­senek szalagot csapatunk zászlójára, hogy örök em­lékként őrizzük meg fel­szabadító harcukat. A szalagfelkötés után az iskola énekkara és irodal­mi színpada színvonalas műsorral bővítette az im­pozáns évadnyitó ünnepsé­get. Eljöttek a várbeli ün­nepségre többen a Buda­pesten élő jánoshalmiak közül és jelentős számú fővárosi lakos is, akik el­ismeréssel adóztak a ren­dezvényről és példaképnek ítélték meg a budapestiek előtt. Az eseményről a Ma­gyar Rádió gyermekműso­rában emlékezett meg. Az ünnepség után a gyerekek meglátogatták Budapest különböző nevezetességeit és élményekben gazdagod­va, vidáman értek haza az esti órákban. Elismerés il­leti az iskola nevelőit, az úttörőcsapat vezetőit, mert az ünnepség megrendezésé­vel jó hírnevet szereztek nagyközségünknek, örömet és tanulságot a gyerme­keknek. Társadalmi munkában A nagyközségi közös tanács KISZ-alapszervezete tár­sadalmi munkával segíti a közterület szépítését. Így került sor a leendő szolgáltatóház környékének rende­zésére és a Diákotthon melletti játszótér felújítására. Október 9-én délután csákánnyal, lapáttal és hozzá fiatalos vidámsággal egyengettük a kialakítandó park területét. A játszótér felújítása nagyobb munka, több időt vesz igénybe, így segítségül hívtuk az áfész fia­taljait is. Szalai Józsefné Szüreti felvonulás A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát jánoshalmi KISZ-szervezete és a nagy­községi KISZ-bizottság szüreti felvonu­lást és bált szervezett október 11-én. A menet 14 órakor indult a borpince elől. A Dózsa György úton, a Bajai úton és a Kossuth utcán vonult végig a lovasok és fogatosok sora az ABC-ig. Itt a kis­bíró az esti szüreti mulatságra hívogatta a község lakosságát. A néptánc-csoport lányai körtáncot mutattak be, mialatt a fiúk lelkesen kínálgatták — természe­tesen borral — a jelenlévő érdeklődőket. Innen a menet továbbvonult a Sport­­csarnok felé, onnan vissza a borpincéhez. A felvonuláson a mélykúti Lenin Tsz lovasai is részt vettek, Mészáros Illés fogathajtó vezetésével. Kedves színfoltja volt a menetnek a csacsifogat. Este 7 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban kezdődött a bál. Birkapaprikás volt vacsorára, ami mindenkinek ízlett. A dicséret a borpince két dolgozóját, Rab Antalt és Zámbó Mátét illeti, ők főzték a paprikást. Dobszayné Cirják Ildikó • • Ügyvezető tanácselnök: Pap Zoltán Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Jánoshalma Nagyközségi Tanácsa októ­ber 24-i rendkívüli ülésén ügyvezető tanácselnöknek megválasztotta Pap Zoltánt. Pap Zoltán 1939. május 14-én született Rákospalo­tán, értelmiségi családból. Általános iskolát­ott, kö­zépiskolát — faipari tech­nikumot — Budapesten végzett. 1957 és 1969 között különböző budapesti mun­kahelyeken dolgozott. 1970. január 1-én került a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság jánoshalmi üzemébe. Itt dolgozott 1983-ig, amikor áthelyezés­sel a Jánoshalmi Termelő­­szövetkezetek Közös Válla­latához került személyzeti és oktatási vezetőnek. Munkáját minden munka­helyén nagy igyekezettel és szorgalommal látta el. A mozgalmi életbe már fiatal korában bekapcsoló­dott. Tényleges katonai szolgálata alatt, 1961-ben „Aranykoszorús KISZ jel­vény” kitüntetésben része­sült. Az MSZMP-nek 1968- ban lett a tagja. 1973-ban vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. Po­litikai képzettség megszer­zésére is törekedett, el­végezte a Marxista-Leni­nista Esti Egyetemet, majd speciális kollégiumi párt­oktatásban vett részt. Tá­jékozottsága, politikai mű­veltsége magas színvonalú. 1980-ban beválasztották az MSZMP nagyközségi bi­zottságába, illetve végre­hajtó bizottságába. Az MSZMP jánoshalmi bizott­ságának és az agitációs és propaganda bizottságnak ma is tagja. Ezenkívül tag­ja a Kiskunhalasi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság­nak. Pap Zoltán nős, felesége a nagyközségi közös tanács költségvetési üzemének munkaügyi és pénzügyi előadója. Két leánya van, egyik főiskolai hallgató, a másik középiskolás. Felelős funkciójában — Jánoshalma és Kéleshalma fejlődése érdekében — eredményes munkát kívá­nunk! (Olvasóink tájékoztatá­sára: Pap Zoltán funkciója azért ügyvezető tanácsel­nök, mert nem tagja a vá­lasztott testületnek, a nagy­községi közös tanácsnak.)

Next