Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1989 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

7. oldal________________________________________________________________HUNYADI NÉPE________________________________________________________ 1989. január Újévi beszélgetés Jekl Ferenc megbízott tanácselnökkel (Folytatás az 1. oldalról) tatja magát és nem mindig a legudvariasabb hangon szól az ügyfélhez, ezen úgy is próbálunk javítani, hogy az anyagi és erkölcsi elis­merésnél figyelembe ves­­­szük. Az emberek gyakran jönnek hozzánk — így hozzám is — ügyeiket el­intézni, sajnos ez nem mindig sikerül azonnal, ami bizonyára csalódást okoz. Azt szeretném, hogy az ilyen ügyek száma ne legyen több a feltétlenül indokoltnál. Nemcsak ügyes-bajos dolgaik inté­zésekor várjuk a lakossá­got, személy szerint én an­nak örülnék, ha javaslata­ikkal is megkeresnének. Igyekszem én is minél töb­bet találkozni az emberek­kel és közelebbi kapcsola­tot kialakítani. — A községi pártérte­kezlet megyei pártbizottsá­gi tagnak delegálta, tehát a tanácstagok után a párt­­tagjog képviselői is bizal­mat szavaztak önnek. Ho­gyan érintette ez? — Nagyon meglepett, örültem, de érzem annak a súlyát, hogy ez mit je­lent. Roppant felelősség egy egész települést kép­viselni a megyei pártbi­zottságban, igyekszem leg­jobb tudásom szerint dol­gozni ebben a testületben is. Kértem a pártértekez­letet, hogy tevékenysége­met kontrollálja, ha mun­kám ellen kifogás merül­ne fel, akkor figyelmeztes­senek, hívjanak vissza. — Hallottunk olyan in­formációt, hogy 1989. ja­nuár 1-től az SZJA a helyi tanácsnál marad. Így lesz­­e? Ha igen, mennyi lesz és mire költik? A tehó-ból eddig befolyt összegből mire futotta és mire futja még­. — Volt ilyen elképzelés de egyelőre nem valósul meg. A tehó­ ból megköze­lítőleg 2 millió forint folyt be minden évben, a pénzt az alsófokú oktatási intéz­mények rekonstrukciójára szavazta meg a lakosság 1986-ban a diákélelmezési konyha bővítésére, az is­kola, az óvodák és a diák­otthon szennyvízhálózatba való bekötésére használtuk fel. 1987-ben 3 millió 870 ezer forint értékben újí­tottuk fel az óvodát, és a diákélelmezési konyhát is befejeztük. 1988-ban a ki­segítő iskola és a diák­otthon rekonstrukciós ter­vét, az óvodák fűtése kor­­szerűsítését oldottuk meg 2 millió 420 ezer forintért. Az idén a kisegítő iskolá­ra költünk 3 millió 200 ezer forintot, a diákotthon­ban a fűtés-, villany-, víz­hálózat felújítására 6 mil­lió 300 ezer forintot. Ezek felülmúlják a tehó mérté­két, ugyanis megyei segít­séget is kaptunk. — Mi hír Jánoshalma várossá nyilvánításáról? Tud-e közelebbit? — Nem tudom mikor születik döntés, de úgy lá­tom, Jánoshalma megérett arra, hogy várossá nyilvá­nítsák. Azonban sok ten­nivaló lesz még, hogy har­monikusan fejlődő kisvá­ros váljon a településből. A már meghatározott tele­pülésfejlesztési feladatokat a lakosság összefogásával, véleményének figyelembe vételével kell és lehet megvalósítani. — Sokan talán nem is tudják, hogy ön miért megbízott a funkciójában? — Azért, mert nem vol­tam és nem vagyok ta­nácstag. A készülőben lé­vő választási törvény azt tervezi, hogy az egész te­lepülés választja majd a tanácselnököt és nem szükséges, hogy tanácstag legyen. Ezt magam is he­lyeslem, mert egy tanács­elnöknek az egész lakos­ság érdekeit egyformán kell képviselnie. — Köszönöm a beszél­getést. — Én is köszönöm, és itt ragadom meg az alkalmat, hogy Jánoshalma és Ké­­leshalom minden állam­polgárának békés, eredmé­nyekben gazdag, boldog új évet kívánjak! — fejez­te be a beszélgetést Jekl Ferenc Kovács Márta Nemcsak az érdeklődés, a társadalmi szükséglet is meghatározza a pályaválasztást Manapság egyre több szó esik arról, hogy a si­keres pályaválasztás men­­nyire meghatározza a gyer­mek jövőjét. Az általános iskolában régi szokás, hogy a pályaválasztás min­den évben kiemelt szere­pet kap az osztályfőnökök és szaktanárok nevelőmun­kájában. Az idei tanévben megtartott pályaválasztási hónap megnyitóját Kiskun­halason tartották, ahol Pa­­pesch László, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak vezetője nem titkolta: egyre nehezebb a pályavá­lasztás. Nem biztathatjuk ugyan­is tanítványainkat azzal, hogy választott szakmájuk életre szóló lesz. A jövő­ben egyre inkább számol­ni kell a szakma­váltás szükségességével, ezért az a helyes, ha már a pálya­­választásnál orientáljuk a gyerekeket, hogy felkészül­jenek a rokon szakmák megszerzésére is. Dr. Czi­­nege Gábor, a megyei Pe­dagógiai Intézet helyettes vezetője és dr. Hargitai Gábor főelőadó is kiemelte előadásában, hogy a sike­res pályaválasztásnak há­rom alappillére van: a ta­nuló képessége, a tanuló érdeklődése és a társadal­mi szükséglet. Bármelyik hiányában csorbát szen­vedhet a tanuló életútja. A pályaválasztási hónap eseményekben gazdag programot nyújtott a tanu­lóknak és szülőknek egy­aránt. Az általános isko­lásoknak nyílt napot szer­veztek, amikor a 8. osztá­lyosok meglátogathatták a helyi gimnáziumot, szak­munkásképzőt és a lakta­nyát. Itt szakemberek tar­tottak előadást a különbö­ző iskolatípusokról. Legna­gyobb érdeklődés a pálya­­választási ankétot kísérte Davits József, a megyei Pedagógiai Intézet főelő­adója délután a tanulók­nak, este pedig a szülők­nek tartott tájékoztatót és válaszolt a kérdésekre. Az Oroszlányi Szénbányászati Tröszt meghívására tizen­három tanulónk számára felejthetetlen élmény volt a bányamélybe való leszál­lás, miközben megismer­kedtek öt bányász szakmá­val is. Huszonkét tanulónk a helyi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet üzemi szakkörébe beirat­kozott. A község üzemei­nek, vállalatainak személy­zeti vezetőivel is találko­zót szerveztünk. Itt már konkrét szakmai elképze­lésekről,­­ ösztöndíjakról, szerződésekről esett szó. Az előkészületek záróprog­ramja a pályaválasztási vetélkedő lesz, amelyet a szakmák képviselői szer­veznek a 8. osztályosoknak Rendek Magdolna pedagógiai előadó Érdemes tudni az eltartási szerződésről Jánoshalmán évente 8—10 el­tartási szerződést kötnek, je­lenleg mintegy hatvan ilyen jellegű megállapodás van ér­vényben. Ezért megkértük dr. Ádám István jogtanácsost, hívja fel a figyelmet az ez­zel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra. A Polgári Törvénykönyv XLIX. fejezete tartalmaz­za a tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó főbb szabályokat. Ismertetésünk­ben — gyakorisága miatt — csak a tartási szerződés főbb elemeit foglaljuk össze. A szerződést írásban kell megkötni, és jóvá kell hagyatni a nagyközségi kö­zös tanács vb szakigazga­tási szervével. A tartási kötelezettség kiterjed a gondozásra, gyógyításra, az ápolásra és az eltemette­tésre. Tartási szerződést általában akkor kötnek, amikor idős, lakástulaj­donnal rendelkező szemé­lyek maguk eltartására már nem képesek, lakás­sal nem rendelkező szemé­lyek pedig az ingatlan megszerzése érdekében vállalják az eltartást. A tulajdonjog átruházása történhet úgy is, hogy az eltartott fenntartja a ha­szonélvezői jogosultságát, vagy úgy, hogy a tulaj­donjog átruházása mellett az ingatlannyilvántartásba bejegyzik a tartási jogot. Más a szabályozás ak­kor, amikor a tartási szer­ződést tanácsi lakás bér­lőjével kötik meg. Ha a bérlő meghalt, eltartója akkor jogosult a lakásbér­let folytatására, ha a tar­tási szerződés jóváhagyá­sától legalább egy év el­telt, és az eltartó ezt meg­előzően legalább egy évig állandó jelleggel a lakás­ban lakott, továbbá a tar­tási kötelezettségét teljesí­tette. Ha a bérelt lakás magántulajdonban van, to­vábbi feltétel, hogy a tu­lajdonos a tartási szerző­désben írásbeli hozzájáru­lást adjon. A tartási szerződés meg­kötése után bármelyik fél más személyt — utána szü­letett gyermekének kivéte­lével — csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. A szerződé­sek teljesítésének a rend­szeres ellenőrzése, és vita esetén a békéltetés meg­kísérlése, a szakigazgatási szerv feladata. A szerződő felek a hatóság ellenőrzé­sét eltűrni kötelesek. Ki kell emelnünk, hogy a szakigazgatási szerv csak a békéltetést kísérelheti meg, a szerződés módosí­tására nem jogosult, ez már a bíróság feladata. A tartási szerződéssel sok vonatkozásban hason­lóságot mutat az úgyneve­zett gondozási szerződés. A bírói gyakorlat szerint — élelmezési és lakástulaj­don átruházási kötelezett­séget nem tartalmazó gon­dozási szerződés esetén — nincs szükség hatósági jó­váhagyásra Éneklő Magyarország Az Éneklő Magyarország mozgalom keretében kórustalálkozót szervezett Kecskeméten a Kiszöv, a városi szö­vetkezeti bizottság és a Kóta megyei szervezete. A jánoshalmi vegyeskar Gerhát László karnagy vezetésével megérdemelten aratott nagy sikert. (Nagy Miklós felvétele) Népszerű a főzőtanfolyam „Az ennitudás képessége velünk születik, de főzni meg kell tanulni” — ez a mondás akár mottója is le­hetne annak a féléves főzőtanfolyamnak, mely novem­ber 17-én nagyszabású rendezvénnyel vette kezdetét a művelődési központban. Hajdú Jánosné mesterszakács, a tanfolyam vezetője — aki a leninvárosi Hotel Olefin konyhafőnök-helyetteseként ment nyugdíjba — látvá­nyos és ízletes hidegtálbemutatót rendezett a megnyi­tóra. A tizennégyféle hidegkonyhai készítmény között olyan különlegességek szerepeltek mint a svédgomba, vagy a vitaminsaláta, a vörösborban párolt marhasze­let, a töltött alma, illetve a mozaikkenyér. A terítés­kultúra bemutató keretében feltálalt ételek reggeliző, ünnepi ebéd, uzsonna-kávézó és vacsoraasztalon ke­rültek bemutatásra. Az ízek palettáját gazdagította Ménky Dömötörné cukrászmester és családja által készített süteménybe­mutató is. A sütés-főzés tudományának élettani vo­natkozásairól Kunszeri Éva, a Kiskunhalasi Semmel­weis Kórház diétás nővére tartott előadást. A program a hidegkonyhai készítmények és tizenöt­féle sütemény kóstolójával, valamint szakácskönyvvá­sárral fejeződött be. A megnyitón tapasztalt nagy ér­deklődés eredményeképpen november vége óta Hajdú Jánosné irányításával öt csoportban közel száz gyer­mek és felnőtt sajátítja el a művelődési központban a sütés-főzés fortélyait. Zadravecz Mária Mese, mese, meskete... Egyszer volt, hol nem volt ... szólt a mese, no nem apától fiúnak, csak a szép számú érdeklődőnek. Hagyományos ez már az általános iskolában, hogy a legjobb mesemondók összemérik tudásukat. Így volt ez az idén is, a köz­ségi könyvtárban. A leg­kiválóbbak jutalma a sze­rény ajándék mellett az volt, hogy ők képviselhet­ték iskolánkat a városkör­zeti mesemondók találko­zóján, Kiskunhalason: Faddi Zoltán 4. b., Somo­gyi Szilárd 4. b., Laczkó Brigitta 5. b., Szerezla Ta­mara 5. a. és Kovacsics Gyöngyi 7. b. osztályos ta­nulók tudásuk legjavát nyújtották. Ezt jelzi a bronz oklevél is, amelyet Kovacsics Gyöngyinek si­került megszereznie, So­mogyi Szilárd kisdobos pe­dig 4. helyezést ért el. Va­lamennyiüknek gratulá­lunk, és arra biztatjuk kis­dobosainkat, úttörőinket, hogy minél többször me­rítsenek a „tiszta forrás­ból”. Az őket felkészítő nevelőknek pedig köszön­jük áldozatos munkájukat R. M. Katalin bál Évek óta megrendezi a nyugdíjasklub vezetősége a Katalin bált. Mi nyugdíja­sok, örömmel várjuk ezt a napot. A Bácska ven­déglőben jövünk össze, kétféle menüből lehet a vacsorát kiválasztani. Ki párjával, ki magányosan érkezik. A jóízűen elfo­gyasztott vacsora után a tagok elbeszélgetnek és táncra perdülnek, igyekez­nek egymást felvidítani. A zenészek is kitűnően mu­zsikálnak, ez biztosítja a jó hangulatot. Ezúttal is jól sikerült a bál, amelyre kellemesen gondolunk vissza Turcsányi Mihályné nyugdíjas Lányok, asszonyok figyelem! A Kiskunhalasi Népmű­vészeti és Háziipari Szö­vetkezet díjtalan hímző tanfolyamot hirdet. Az ér­deklődők a Tompa utca 9. szám alatt jelentkezhetnek Haszon A fiatal, de kissé testes igazgató fele­sége a barátnőjével cseveg a fogyókúrá­ról — Képzeld — mondja az igazgató­nő — rá tudtam be­szélni a férjemet, hogy minden nap reggel, délben, este egyen meg egy gerizd fokhagymát, mert ez a legártatlanabb és a legjobb fogyókúra. — Na és? Már egy hónap­ja csinálja. — És jót tett neki? — Mindkettőnknek máris hasznára vált. — Mennyit fo­gyott? — Egy dekát sem. De azóta a csinos kis titkárnője és a kol­léganői messzi ívben elkerülik! L. J.

Next