Jánoshalma - Hunyadi Népe, 2011 (26. évfolyam, 2-12. szám)
2011-02-01 / 2. szám
Qoldal mmmmwtm 2011. februárí l A 2011. évi közfoglalkoztatásról • folytatás az 1. oldalról A települések számára központilag került meghatározásra mindkét támogatási forma felhasználandó pénzügyi-, és minimálisan foglalkoztatandó létszámkeret, melyek Jánoshalma esetében az alábbiak A pénzügyi kereteket a Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint teljes egészében fel kell használni, a közvetlen költségek kerete munkabér és járulékokra is felhasználható. A felhasználható pénzügyi forrásra pályázati eljárás keretében igényelhető a támogatás, melyet az Önkormányzat a januári testületi döntést követően beadott a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Jánoshalmi Kirendeltségéhez. Az elbírálásra 8 napon belül kerül sor, azt követően 5 napon belül be kell nyújtani a munkaerő igényt a Munkaügyi Központhoz kiközvetítés céljából. A magas létszámú foglalkoztatás jelentős adminisztrációs és egyéb, a foglalkoztatással járó ügyintézés a hivatalra hárul, úgy, mint: foglalkozás egészségügyi vizsgálat teljes körű ügyintézése, a munkaszerződések megkötése, munkavédelmi oktatás, szabadságok nyilvántartása, bérkifizetések és minden adminisztrációs munka. A munkafegyelem biztosítása érdekében a rendkívüli felmondás jogszerűvé tétele érdekében szabályzat kerül megalkotásra. Akinek rendkívüli felmondással kerül felbontásra a szerződése az bérpótló juttatásában (2010. évben RÁT) sem részesülhet. Ahhoz, hogy az önkormányzati intézmények és társaságok a legkedvezőbb foglalkoztatási támogatásban részesülhessenek - 95% és 90% - az Önkormányzatnak kell benyújtania a pályázatot mindkét - rövid (4 órás) és hosszabb (8 órás) - támogatási formára is. A pályázat benyújtásához a képviselő-testület a rövid távú foglalkoztatásra biztosította a 3.069.947,-Ft önerőt. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra a testület 3.291.523,Ft önerőt szavazott meg a 2011. évi költségvetés terhére. A közfoglalkoztatási program végrehajtása egész évben folyamatosan történik. Az Önkormányzat által biztosítandó RÖVID IDŐTARTAMÚ KÖZFOGLALKOZTATÁS HOSSZABB IDŐTARTAMÚ KÖZFOGLALKOZTATÁS Minimális foglalkoztatotti létszám 399 fő 39 fő Felhasználható pénzügyi kerete 58 329 ODOFt 31 663 OOOFt Ebből Bér és járulékra minimum 55 551 429 Ft 26 385 833 Ft Közvetlen költségekre maximum (munkaruha, egyéni védőeszköz, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, munkásszállítás) 2 777 571 5 277 167 önrész 5% 10% 2 916 450 3 166 300 Új szabályok a közfoglalkoztatásban Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel, melynek összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500,-Ft). Az ellátásra való jogosultságot az illetékes jegyző továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az jogosultaknak az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a felajánlott munkát, így a közfoglalkoztatást is elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Városunkban a közfoglalkoztatás során a 2011. évben február 1 - november 30-ig 495 fő kerül behívásra, 4 és 8 órás munkarendben, minimum 2 hónap időtartamra. A közfoglalkoztatottak foglalkoztatása az önkormányzat intézményeiben és gazdasági társaságaiban történik, ezért sok új arccal találkozhatnak ezeken a helyeken. Az intézményekben foglalkoztatottak létszámát az alábbi táblázat mutatja: Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Napközi Otthonos Óvoda, Bölcsőde és Pe02.hó fő 03.hó fő 04. hó fő 05.hó fő 06.hó fő 07.hó fő 08.hó fő 09. hó fő 10.hó fő 11.hó fő Szakközépiskola és Kollégium 18 18 18 18 4 4 18 18 18 18dagógiai Szakszolgálat 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 77 77777 7 7 7 Lajta László Művészeti és Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 13 3 111 11 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 88 8 88 8 8 8 Polgármesteri Hivatal 19 20 26 32 32 32 32 32 32 32 Tűzoltóság 1111111111 Városgazda Kft. 2 142 142 142 143 143 143 41 41 9 Városfejlesztési Társaság 11111111 . Mindösszesen: 59 209 216 224 211 209 223 121 121 80 Lajtha László Kft. pályázata „Az önkormányzatok érdekeltségnövelő, közművelődési fejlesztő támogatására“ A 4/2004.(li.20.) NKÖM a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat 2011- ben március 25-ig nyújthatja be pályázati igényét a lebonyolítással megbízott Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához. A rendelet 8. § (1) bekezdése kimondja: „A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, megállapodása van az önkormányzattal. A Lajtha László Nonprofit Kft. az elképzelések szerint a pályázaton elnyert eszközöket az új Kulturális Központ, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására fordítja. Január 27-i ülésén Jánoshalma Város Képviselő-testülete határozott arról, hogy részt kíván venni „Az önkormányzatok érdekeltségnövelő, közművelődési fejlesztő támogatása” című pályázaton, melyhez biztosította a szükséges 500.000 Ft önerőt, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel” A Lajtha László Nonprofit Kft. az önkormányzat hozzájárulásával jogosult a támogatás igénylésére, mivel KUN VIN BOR *y* A MINDENNAPOKRA! Megújuló energiaforrásokról általánosságban ◄ folytatás az 1. oldalról Ebben az állam, a vállalatok és a lakosság mellett az önkormányzatokra is komoly szerep hárul, hiszen az általuk fenntartott épületek együttes fűtési- és villamosenergiaigénye igen jelentős. Az ily módon felmerülő komoly költségek csökkentése a középületek energiahatékony, lehetőleg komplex felújításával, valamint a felhasznált energia minél nagyobb arányban helyi termelésű, megújuló forrásokból való kiváltásával lehetséges. A cél eléréséhez az első lépést egy települési energiastratégia kidolgozása jelenti, ami segít annak megítélésében, hogy a szükségesnek ítélt beavatkozásokat milyen sorrendben érdemes megvalósítani. Ezt követi a projekt-előkészítés és -fejlesztés szakasza, melynek során a kiválasztott projektötlethez megvalósíthatósági tanulmány készül, aminek költsége számos pályázati konstrukció esetében támogatott, vagyis elszámolható a projekt költségvetésében. Az önkormányzati kiadások állami finanszírozásának fokozatos csökkenése egyre inkább rákényszeríti a településeket a racionálisabb gazdálkodásra. Ez a saját bevételi forrásaik erősítésével, valamint megtakarításokkal érhető el. Mivel az önkormányzatok működési költségeik jelentős hányadát intézményeik rezsiköltségeinek fedezésére, vagyis energia-kiadásokra fordítják, ezek csökkentésével jelentősen javítható a helyi költségvetés egyensúlya - a szűkös források energiaszámlák kifizetése helyett fejlesztésekre fordíthatók. Ha a hagyományos módon előállított energia helyébe a megújuló energiaforrások hasznosítása lép (a környezeti szempontokat is figyelembe véve), a decentralizált energiatermelés, ill. hatékony technológiák alkalmazása révén az önkormányzat kevésbé lesz kiszolgáltatott az energiaárak alakulásának, és ez biztonságosabb energiaellátást tesz lehetővé a településen. A fenti cél elérése érdekében kiemelt jelentőséggel bír egy olyan települési energiastratégia kidolgozása, mely rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt vizsgálja a rendszerszintű energetikai fejlesztési lehetőségeket. Egy jól megtervezett, átfogó szemléletű energiastratégia biztosítja az önkormányzat számára rendelkezésre álló források optimális felhasználását, a megújuló energiapotenciál részletes felmérése alapot szolgáltat az önkormányzati döntésekhez és a leendő beruházásokhoz. Egy jó stratégia a közvetlen önkormányzati teendőkön túlmenően a lakosság és a helyi vállalkozások energiafelhasználását is vizsgálja. Az energiastratégia egy döntés-előkészítő dokumentum, mely alapján a település vezetői határozhatnak, hogy milyen területen érdemes, ill. mit lehetséges megvalósítani, milyen költségekkel jár, milyen előnyök és hátrányok, esetleg kockázatok várhatóak a beavatkozás során. Az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) kiemelt programjai közé tartozik az ún. „zöld gazdaságfejlesztés”; ennek is köszönhetően a helyi energiastratégia kitörési pontként jelenhet meg egy település életében. Az önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai korszerűsítése lehetőséget ad helyi vállalkozók, cégek foglalkoztatására, amely élénkítő hatással van a település/térség építőiparára. Az élenjáró, példamutató éghajlatvédelmi kezdeményezéseket megfelelő kommunikáció mellett - általában a lakosság is elismeri és értékeli. Az önkormányzat így környezetbarát, tiszta település képét alakíthatja ki, amellyel egyrészt növelheti a lakosság környezettudatosságát, másrészt - nem utolsósorban - turisztikai szempontból is vonzóbbá teheti a települést. Projekt-előkészítés Amennyiben az önkormányzat már eldöntötte, hogy mely konkrét területen (pl. energiahatékony épületrekonstrukció, a felhasznált energia teljes vagy részleges kiváltása napenergia, szélenergia, geotermikus energia vagy biomassza alapú energia előállításával) kívánja végrehajtani a beruházást, érdemes készíteni egy Egyszerűsített Megvalósíthatósági Tanulmányt (EMT). A dokumentum fő célja annak megállapítása, hogy a tervezett projekt műszakilag és jogilag megvalósítható, ill. gazdaságilag rentábilis. Az EMT röviden bemutatja a lehetséges projektváltozatokat/projektelemeket és javaslatot tesz arra, hogy melyiket/melyeket célszerű megvalósítani. Az eredményül kapott szakértői tanulmány tartalmilag lefedi az illeszkedő KEOP pályázat keretében kidolgozandó megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó részeit. Az EMT keretében a hasznosítási potenciál felmérésén túlmenően konkrét technológiai javaslatokat is bemutatásra kerülnek a telepíthető rendszerekre vonatkozóan, prezentálva a termelési szimuláció és a tervezői költségbecslés eredményeit. Az optimális rendszerméret meghatározása mellett több beruházási modellt is kidolgozásra kerül, ill. megvalósítási ütemterv készül a pályázati lehetőségek és a szükséges engedélyek beszerzésének időigényét is figyelembe véve. Projektfejlesztés Mind az energiahatékony épületfelújítási, mind pedig a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó beruházások megtérülési idejét jelentősen javítják az igénybe vehető különféle támogatások, hiszen az önkormányzatok által megvalósított befektetések jellemzően 50-70%-os támogatás-intenzitást érhetnek el, de egyes pályázattípusok esetében a teljes projektköltségvetés 85%-át is fedezhetik a központi pénzek. Nagyobb volumenű, EU-s források jelenleg az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretéből hívhatók le, de emellett több kisebb hazai támogatás is elnyerhető. A konkrét pályázati/támogatási rendszer az eddigiekhez viszonyítva a komplex, mélyreható rekonstrukciót fogja előnyben részesíteni: olyan beruházásokat, melyek 60-80%-os energia-megtakarítást eredményeznek. 3 (£)£[&l 2011. március 5-én (szombaton) várjuk Önöket élőzenével, vacsorával Nőnapi Bálunkra, mely nemcsak nőknek szól Vacsora: - Tyúkhúsleves - Suites tál: Sült kacsamell, Gordon, Backenes csirkemáj, barackos csirkemell, rántott gomba - Vegyes köret - Saláta - Desszert: Joghurttorta Nyereményjáték sorsolás! Belépő: 3200,- Ft Érdeklődni telefonon: 06-30/399-19-45 vagy 06-77/402-236