Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2017 (26. évfolyam, 1-22. szám)

2017-06-30 / 12. szám

2017. június 30. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY HELYI HÍREK ízlések és Átadták a Dobos Krisztina Díjakat pofonok a korsóból napraforgómézzel kápráztatja el a sörfogyasztó hölgyeket. A különleges gyümölcsök és zöldségek felhasználásának tény­leg csak a képzelet szab határt a sörfőzdékben, így fordulhat elő, hogy például vérnarancs, sütőtök és japán guzu, vagy éppen re­barbara kerül a sörbe. A „Tokyo Lemonade”, a mangós sör és a lichis sör is ebbe a kategóriába tartozik. Az idei nyár legextrémebb sö­rei főzésük során italokban eddig ismeretlen aromákkal házasod­nak, és igencsak megosztják az ínyencek tágas táborát. Ilyen a sült csülkös sör vagy az osztrigás sör, amelyekre talán a legjobban illik a híres mondás az ízlésekről és a pofonokról. Az biztos, hogy jó néhány iz­galmas meglepetést tartogat a III. Félegyházi Jótékonysági Kéz­műves Sörfesztivál július 21-e és 23-a között a híres platánsor árnyékában, a vasútállomás és az Öreglaktanya előtt. A felnőt­teknek kedvez a kézműves sörök versenye, a söralapanyag-must­­ra, a sörshop és a gasztrosé­­tány helyi és környékbeli bio- és kézműves termékekkel, de lesz sörkirálynő- és királyválasztás is. A sörlovagok csapatverse­nyére jelentkezhetnek cégek és baráti társaságok, sokan várják a „töltsd magad” önkiszolgáló sörpalackozó gép beüzemelését és a brabecue látványsütéseket. A legkisebbeket malátalabirin­tus, ágyúmászás, mesekuckó, bábvilág, lovaskocsikázás vár­ja, és művészeti pályázaton is indulhatnak. Lesznek jazz, blues, reggae és fúvóskoncertek, és idén is a Rocktábor Mesterturnus záró­­koncertjével indul a rendezvény. A fesztivál utolsó napja az esély­­egyenlőség jegyében a „Lépj Kö­zelebb Roadshow”-nak ad otthont a Mozgáskorlátozottak Kiskun­félegyházi Egyesületével, gazdag érzékenyítő programokkal. Mivel a legkülönlegesebb sörök limi­tált mennyiségben készülnek, és messziről érkeznek, gyors pótlá­suk lehetetlen, így érdemes a sör­­fesztivált az első naptól látogatni. Ónodi Árpád Átadták a Dobos Krisztina em­lékére alapított „Pedagógusok a kistelepülésekért” kitüntetéseket Kiskunfélegyházán, a polgármeste­ri hivatalban, június 23-án. A díjat Dobos Krisztina, emblematikus ok­tatáspolitikus, a magyar oktatás el­ismert szaktekintélye, helyettes ál­lamtitkár emlékére alapította idén a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében elmondta, hogy 149 évvel ezelőtt Eötvös József ezen a napon ter­jesztette fel az Országgyűlésnek a népoktatásról szóló törvényjavas­latát. Mint mondta, a népfőiskolai törvény az első volt azon törvények között­­ Európában is - amely be­vezette a 6-12 éves gyermek tan­kötelezettségét és elindította azt a folyamatot, amely Klebelsberg Kuno idejében kiteljesedett. Dobos Krisztina ennek volt a nemzetpo­litikai napszámosa - fogalmazott Lezsák Sándor, majd hozzátette: a róla elnevezett díjjal a választóke­rületben munkálkodó pedagógusok munkáját szeretnék elismerni. A kitüntetésben ezúttal Takács Sándor Józsefné, Ártim János és Grafl Rezső részesült. Közülük utóbbi munkássága kötődik a fé­legyházi kistérséghez. Grafl Rezső pályakezdő fiatal­ként került Kunszálas községbe 1980 augusztusában. Azóta meg­szakítás nélkül - immár 38 éve - a kunszállási iskola pedagógusa, 18 évig pedig az intézmény vezető­je volt. Pedagógusi pályája elején földrajz-népművelés szakon szer­zett diplomát, 1999-ben pedig nevelő-oktató munkája mellett megszerezte a történelemtanári képesítést. Szaktárgyaiban is tükröződő személyes érdeklődése szorosan kapcsolódott össze a település helytörténeti és kulturális éle­tének, értékeinek megőrzésével, formálásával, több generációt is felnevelő pedagógusi pályája, ve­zetői munkája során pedig ízig-vé­­rig „kunszállásivá” vált pedagógus, gyermekek és felnőttek százainak mutatott példát emberségből, a szűkebb haza megbecsüléséből, s váltak a keze alatt nevelkedő diá­kok értékes fiatallá, felnőtté. Számos, a diákság vagy a falu közössége számára rendezett ese­ményeknek szervezője, segítője. Lexikális tudással felvértezve ma is történelmet, földrajzot, termé­szetismeretet tanít kunszállási gyermekek számára. Mai és volt diákjai hálával gondolnak arra a nevelésre, amit tőle kaptak, s tart­ják érdemesnek a „Pedagógusok a kistelepülésekért”-díjra. Folytatás az 1. oldalról! Tessedik Sámuel-díj Szatmári Istvánnak A Mezőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Szakképző Iskola szakoktatója a húsipari szakképzésben végzett há­rom és fél évtizedes munkájával, va­lamint a kiváló versenyeredmények elérésében kifejtett pedagógiai mun­kájával érdemelte ki a kitüntető címet. Az oklevelet, és az ezzel járó plakettet és jutalmat június 6-án dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adta át Budapesten, a minisztérium Darányi Ignác termében. Szatmári István tanulmányait 1968-ban kezdte meg jelenlegi munka­helyén, a szakképző iskolában. Munka mellett érettségizett, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Szakoktatói Karán szerezte meg diplomáját. A mezgében 1981-ben kezdett el taníta­ni. Idén szeptemberben a 37. tanévet kezdi meg, és várja szeretettel az új növendékeket. Közeleg a nyugdíj, de az elkötelezett szakember már újabb terve megvaló­sításán dolgozik. A következő tanévre megszervezi a húsipari mesterkép­zést, amire már vannak is jelentkezők. Tervei szerint az első kurzust nemcsak elindítja, de oktatóként is közreműkö­dik abban, hogy a képzésben résztve­vő húsipari szakemberek felfrissítsék tudásukat, lehetőségük nyíljon vállal­kozásuk fejlesztésére, és részt vállalhassanak a ta­nulók szakmai gyakorlatainak irányításában.

Next