Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1980 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-08 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE HALASI KIADÁS XVIII. évf. 40 szám Ara: 1,20 forint 1980. október 8. szerda Több termék a szövetkezeti élelmiszeripari üzemekből Az áfészek és a szövetkezeti vállalatok növekvő mértékben vesznek részt az élelmiszeripari termelésben, feldolgozásban — ál­lapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. A testület a fejlesztés időszerű kérdéseit vi­tatta meg. A fogyasztási szövet­kezetek élelmiszeripari üzemei, mint elmondták, az elmúlt évben több mint 5 milliárd forint ér­tékű terméket állítottak elő. A sertésvágóhidak és a feldolgozók évente mintegy 500 ezer sertést fogadnak. Ezek a kis- és közép­üzemek működési körzetükben tőkehúsból és egyes húskészítmé­nyekből kizárólagos ellátást biz­tosítanak. Az elnökség felhívta a figyel­met arra, hogy a kisebb üzemek­ben is nagy szükség van a gaz­daságosság követelményének megfelelő termékszerkezet kiala­kítására. Ezt a tényt — hangsú­lyozták — az elmúlt időszakban nem mindenütt vették figyelem­be, s emiatt­­ helyenként gondok adódtak. A jövőben az eddiginél több mintaüzemet alakítanak majd ki, azzal a feladattal, hogy kidolgozzák a kis- és középüze­mek legjobb gyártási módszereit. Ülésezett az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A Romány Pál első titkár elnökletével megtartott ülésen a megyei pártbizott­ság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács osztályvezetői, a járási, városi pártbizottságok el­ső titkárai, s meghívottként jelen volt a megye társadalmi és gazdasági életének a témában érdekelt több vezetője. A végrehajtó bizottság napirendi javaslatát elfogadva a pártbizottság az alábbiakat tárgyalta meg. Tájékoztató a megye V. ötéves tervének várható teljesítésé­ről, időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Előadó: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Beszámoló a végrehajtó bizotttság 1980. első félévi munká­járól. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság a két napirendi témát megtárgyalta és elfogadta. Az V. ötéves tervidőszakra vo­natkozó tájékoztatóval egyetértve a megyei pártbizottság többek között megállapította, hogy a me­gye gazdasága a jelzett időszak­ban, a nehezebb körülmények el­lenére, a tervezett irányban to­vább fejlődött. A korábbi idő­szakhoz viszonyítva a gazdasági növekedés üteme mérséklődött a megyében, de számos területen továbbra is­­ meghaladja az or­szágos átlagot. Az iparban a tervezett 7—7,5 százalékos növekedéssel szemben mintegy , évi 5 százalékos nö­vekedésre lehet számítani. Erő­teljesen fejlődött a megye iparának exportja, ezen belül az élelmiszeripar termelésé­nek több mint fele kerül export­ra. Az építőipar a meghaladóan bővítette tervezettet termelé­sét, csökkent a kapacitáshiány, de a beruházások átfutási ideje to­vábbra is hosszú, gyakoriak a ké­sedelmek. A mezőgazdaság előirányzott termelésnövekedése összességében várhatóan megvalósul. A tervidő­szakban nőtt a megye szerepe a szőlő-, zöldség-, sertés- és barom­fihús-termelésben. Folytatódott a szakosodás, nőttek a növényter­mesztés hozamai. A gyümölcster­melés fejlődése — az alma kivé­telével — lelassult. Az élelmi­szeripar feldolgozó kapacitásának bővülésével csökkent a mezőgaz­dasági termeléstől való elmara­dása. Egyenletesen fejlődött, kü­lönösen az állattartásban, a ház­táji és kisegítő gazdaság. A kereskedelem javuló színvo­nalon biztosította a lakosság áru­ellátását, bár a mintegy 20 száza­lékos forgalomnövekedés elmarad a tervezettől. Késések vannak az új lakótelepek ellátását szolgáló fejlesztéseknél. A tervezett 25 ezer lakás építé­se túlteljesítésre kerül. A csaknem ötezer óvodai és 865 bölcsődei hely létesítése ellenére, főként a városokban, az igényeket nem mindenütt tudták kielégíteni. kommunális ellátás tervben kitű­­­zött céljai kismértékben túltelje­sülnek, a közműellátás feszültsé­gei azonban mérséklődtek. Összességében megállapítható, hogy a megye gazdasága eredmé­nyes öt évet zár, de ennek érde­kében még jelentős erőfeszítések­re van szükség. A következő he­tekben a mezőgazdaságban külö­nösen nagyok a feladatok. A megváltozott feltételek kö­zött a XII. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása, valamint a megala­pozott VI. ötéves tervek elkészíté­se érdekében szükség van a helyi erőforrások feltárására és kihasz­nálására, az öntevékeny és kezde­ményező magatartás, a munka­helyi demokrácia megfelelő ér­vényesítésére. Éis A megyei pártbizottság a reá­tervcélok meghatározásában számít a területi párt- és társa­dalmi szervek aktív segítségére, a lakosság széles körű támogatá­sára. A kunszentmiklósi példa 3. oldal Sajtóposta 4.oldal Új oktatási létesítmények 5.oldal Sport 7.oldal FELSZÓLALÁSOK AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉSEN kizárását követeli Líbia Izrael NEW YORK Hétfőn folytatódott New York­ban az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szakának általános vitája. Mozambik külügyminisztere, Joaquim Alberto Chissano felszó­lalásában megállapította, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott a nemzetközi légkör; ez annak tudható be, hogy az imperializ­mus szítja a háborús feszültsé­get, s a világot ismételten a „kommunista veszéllyel” próbálja ijesztgetni. Chissano­­ megbélye­gezte Washington külpolitikáját, amely szóban ugyan elítéli Tel Aviv és Pretoria tetteit, valójá­ban azonban sokoldalú támoga­tásban­ részesíti mind a két orszá­got. Ali Szan­i Muntaszer, Líbia ENSZ-nagy­követe felszólalásában azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok által a világ minden ré­szén létesített katonai támaszpon­tok veszélyt jelentenek a népek biztonságára és függetlenségére. Ezért Líbia határozottan követeli valamennyi külföldi támaszpont felszámolását a Földközi-tenger térségében, országokban, Afrikában, az arab Délkelet-Ázsiában és Dél-Koreában. A nagykövet egyúttal felszólította­ a világszer­vezet tagállamait, zárják ki so­raikból Izraelt, amiért folyamato­san megsérti az ENSZ alapokmá­nyában lefektetett elveket. (MTI) Szolgálat R­öviden hírt adtunk már ar­ról, hogy október 15-től no­vember végéig kerül sor me­gyénkben a népfront bizottsá­gok újjáválasztására. Az ün­nepélyes hangulatú politikai eseménysorozat egyben a Ha­zafias Népfront VII. kongres­­­szusának tartalmi előkészítését is szolgálja. Mégpedig azzal, hogy ez a 183 aktív politizáló alkalom ismét mindmegannyi párbeszéd is lesz közös dolga­inkról. Azt mondtuk — ismét. Igen, mert hiszen országos eszmecse­re készítette elő a párt XII. kongresszusát is. Azon világo­san körvonalazódtak kül- és belpolitikánk fő célkitűzései. A népfrontbizottságok újjává­­lasztását lebonyolító fórumo­kon — éppen az országos fel­adatok ismeretében — most már mód lesz több figyelmet fordítani a cselekvésre, a tet­tekre, a népfrontnak a társa­dalomban betöltött helyére, a mozgalommal szemben tá­masztott igényekre, tehát a rá háruló feladatokra. Minden bizonnyal alkotó lég­körben folynak majd az újjá­választó gyűlések. Ezt már a gyűlések menetéből is kikö­vetkeztethetjük. Kezdődnek a népfrontbizottság beszámo­lójával, amelyben a népfront­titkár vagy -elnök szól az elvégzett munkáról, a mozga­lom közéleti szerepéről, a to­vábbi feladatokról, számot ad a választott testület tevékeny­ségéről. Ennek meghallgatása sem passzív tudomásulvételt jelent, hiszen a résztvevőkben gondolatokat ébreszt, állásfog­lalást alakít, véleményalkotás­ra késztet. Utána — úgymond — kongresszusi téma követke­annyi a kívánalom, hogy e ti­pikus népfronttémák közül vá­lasszanak: szocialista demok­rácia, lakóhelyi közélet; a nép­front gazdaságpolitikát segítő tevékenysége; művelődéspoli­tika, kulturális nevelés, élet­mód. Előírás tehát nincs, min­denütt azt veszik napirendre, ami az adott körzetben, köz­ségben, kerületben, városban a legjobban érdekli az embe­reket. Majd miután a helyi ta­nács egyik vezetője ismerteti a VI. ötéves terv helyi céljait, és ebben a népfrontbizottság és a lakosság lehetséges feladatait, három forrás , a beszámoló, a kongresszusi téma és a tanácsi referátum ad bőséges ösztön­zést az együttes vitára. Ezért sem lesz sablonos, egy­máshoz hasonló egyik falugyű­lés sem. Ki tudja azt előre, hogy egy-egy helységben a csa­lád feladata az ifjúság életre való felkészítésében kerül-e a vita középpontjába, vagy el­lenkezőleg , az idősekről való figyelmesebb gondoskodás? Máshol bizonyára a helyi ellá­tás, a szolgáltatások színvonala kívánkozik terítékre, míg szá­mos község, város lesz, ahol a lakóterületi fejlesztések ered­ményei, gondjai dominálnak. S adódnak viták egyes társadal­mi rétegek élet- és munkakö­rülményeiről itt, míg másutt a szocialista életmóddal, erköl­csökkel összefüggő tapasztala­tokra terelődik a véleménycse­re. Egyszóval: életünkről beszélgetünk ezeken a fórumo­kon. Tanúbizonyságot teszünk arról a nagyfokú politikai érettségről, amivel már a párt­kongresszusi irányelveket, majd határozatokat megvitat­tuk, elfogadtuk. Megértettük, hogy nehéz feladatok is várnak a magyar társadalomra, egy­ben kifejeztük készségünket azok végrehajtására, a megol­dások segítésére. A népfrontbizottságokat új­jáválasztó gyűléseken tudatoso­dik méginkább az állampolgá­rokban, amiről Kádár elvtárs beszélt a HNF Országos Taná­csának legutóbbi ülésén: „A szocialista nemzeti egységet és összefogást a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt vezetésével sok erő kovácsolja, de intézményes letéteményese a Hazafias Nép­front ... Ennek szellemében és ezzel a felelősséggel kell min­denkinek dolgoznia, aki a Ha­zafias Népfront-mozgalomban bármit vállal és tesz.” Ezt az egységet, a különböző társadalmi rétegek összefogá­sát tükrözi az újjáválasztandó népfronttestületek összetétele is, ami egyrészt az adott tele­pülés társadalmi keresztmet­szetét mutatja, másrészt ott vannak bennük pártonkívüli­­ek, fizikai dolgozók, fiatalok, nők, értelmiségiek, egyházi sze­mélyek, nemzetiségi anyanyel­vű állampolgárok, kisiparosok, kiskereskedők s a cigányság képviselete is. Mint eddig, a mostani vá­lasztásokon is jó néven veszi a lakosság, ha számos , közéleti tapasztalattal rendelkező akti­vista is szerepet kap a mozgal­mi munkában. Működésük ed­dig is példázta, hogy aki köz­életi tisztséget visel, az nem hatalmat akar gyakorolni, ha­nem kész a közösség, a társa­dalom önzetlen szolgálatára. Több mint ötezer népfront­tisztségviselőt választ újjá me­gyénk lakossága. Abban a tu­datban, hogy minálunk a mun­kához, a közösséghez való vi­szony az értékmérő s nem az, hogy valaki párttag vagy pár­­tonkívüli, ilyen vagy olyan osztályból, rétegből jött, hívő vagy materialista. T. I. JÓKOR JÖTT AZ ESŐ Nagyüzem a földeken A szeptember végi, október eleji napsütéses napok után va­sárnap délután és este jelentős csapadék esett a megyében. A csa­padék nagyban segítette az őszi kalászosok vetését és csírázását. Ugyanakkor nem hátráltatta je­lentősen az almáskertekben és a szőlőtáblákon dolgozókat. Az Izsáki Állami Gazdaságban 750 hektár szőlő szüreteléséről kell gondoskodni. A két nagy tel­jesítményű szőlőkombájn naponta 60 tonna fürtöt takarít be, így a két gép 7—8 hektár termését gyűjti be két műszakban. Emel­lett négyszáz munkás szedi a pezs­gőalapanyagnak valót. Az állami gazdaság igazgatójá­nak tájékoztatása szerint az idei ősz nem kedvezett a szőlőtermesz­tőknek, mégsem elégedetlenek, mert a gyümölcs cukorfoka eléri a 15 százalékot. A gazdaságban kétezer tonna alma termett. Ennek 90 százalé­kát már leszedték. Sőt, 1400 ton­nát a HUNGAROFRUCT Külke­reskedelmi Vállalaton keresztül elsősorban a Szovjetunióba és az NDK-ba már exportáltak is. Saj­nos, munkájukat időnként akadá­lyozza az őszönként visszatérő va­gonhiány. Jól fizetett a föld a 150 hektá­ros cukorrépatáblán is. Az ipari növény felét már betakarították. Az egy hektárra eső átlag — fi­gyelembe véve a termőterületet — jó: 36 tonna hektáronként. Igaz, a cukorfok lehetne magasabb is, hisz’ alig éri el a tizennégy és fél százalékot. Az eddig felszedett répát Szolnoki Cukorgyárnak szállítják, a szigorúan az ütemezés szerint. Úgy fogalmazott az igazgató: tervszerűen és szervezetten halad a munka , hó végére már elfe­lejtik a cukorrépát. Kilencszáz hektár őszi gabona vetése szerepel az idei tervükben. Ebből 400 hektár őszi búza és őszi árpa már a földben van. Olyan­­­nyira, hogy az első táblákon ve­tett gabona szépen sorol. Októ­ber 20-ra mindenféleképp be kí­vánják fejezni a vetést az állami gazdaságban. Több éves tapaszta­lat ugyanis: a gyengébb minősé­gű homokon korábban kell föld­be juttatni a gabonát, hogy még az őszi fagyok előtt megerősöd­jön, bokrosodjon a növény. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, Kecske­méten a legnagyobb munkát szüret mellett a silózás adja. ös­­­­­szesen 32 ezer köbméter tömeg­takarmányt tárolnak az állatok téli etetéséhez. A silókukorica mellett másodvetés és a hibrid­­kukoricánál kivágott apasorok is növelik a mennyiséget. Reménykednek a szövetkezeti vezetők, hogy az időjárás kegyes lesz hozzájuk, és beérik majd az a 60 hektár hibridkukorica és 300 hektár nagy FAO-számú áru­kukorica is, amelyet könnyen el­vihet egy október végi, november eleji fagy. Az 1250 hektár őszi vetésből 600 hektár már a földben van. Zömében martonvásári és GK Tiszatáj fajtákat vetettek az idén. A termelőszövetkezetben is korán befejezik majd ezt a munkát — várhatóan e hónap közepére. A gabonatermő terület 40 százalékán búza után búza kerül. Megfelelő talajerő-utánpótlással gondos­kodnak arról, hogy ne szenvedjen majd hiányt a növény tápanyag­ban. Fokozott veszélyt jelent vi­szont a futrinkafertőzés, amely ellen a védekezést közvetlenül a vetés után megkezdték. A kiskőrösi Kossuth Szakszö­vetkezetben a közös terület szü­retelésével vannak elfoglalva tagok. Szeptember 16-a óta dol­a­goznak a szőlősorok között. Az Irsay Olivér és az Ezerjó szüre­tét lassan már befejezik, most az ízletes, zamatos Kadarkán a sor. A kilencvenkét hektár almás­kert gyümölcsének 40 százalékát leszedték. A szovjet export mel­lett megkezdték hűtőházuk fel­töltését is. A 120 vagonos hűtő­tárolókban 30 vagon vitamindús gyümölcsöt már elhelyeztek. Vár­hatóan október végére további 90 vagon is a ládákban hűl majd. Az itt tárolt gyümölcs elsősorban Bu­dapest ellátását szolgálja, de el­képzelhető, hogy jut belőle ex­portra is. Sz. P. M. A Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium legfrissebb or­szágos összesítéséből egyértelmű­en kiderül, nem a mezőgazdasági üzemek tehetnek arról, hogy 1979-ben ilyen tájt a kukoricának már mintegy harmada a raktárakban volt, most viszont lényegében csak az első táblákat járták végig a nagy teljesítményű betakarító gé­pek s a termésnek mindössze 4,5 százalékát „hozták le” a földek­ről. A kukorica törését már csak azért sem lehetett megkezdeni, mert a növény víztartalma még túlságosan magas és egyelőre csak a legkorábban érő fajtákat lehet raktározni. A cukorrépa termőte­rületének csaknem negyedén vo­nultak végig a szedőgépek. Ez a munka is mind jobb ütemben ha­lad. A betakarítás tempóját gyárakkal kötött megállapodások a határozzák meg. A gazdaságok az őszi talajelő­készítés kétharmadával elkészül­tek, úgyhogy a vetést lényegében semmi nem akadályozza. Az őszi árpa és a rozs vetőmagjának 80 százaléka került eddig a talajba. A búza vetése az elmúlt napok­ban kezdődött meg nagyobb ütemben, a kijelölt termőterület 8—10 százalékán már a földben van a szaporítóanyag. Komoly késések mutatkoznak a szőlőskertekben. Tavaly ilyenkor a szőlő felét már leszüretelték, az idén viszont csak alig 10 százalé­kát. Valamivel kisebb hátrány­ban van az alma érése. . . • Az Izsáki Állami Gazdaságban üres tartályokkal várják az idei szőlőszüret levét. (Straszer András felvétele.)

Next