Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1989 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-04 / 1. szám

» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HALASI KIADÁS XXVII. évf. 1. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 4. szerda kártalanítsák A BECSAPOTT KISTERMELŐKET A minőségen Van mit javítani A múlt évben sem volt állatjár­vány a megyében, s az immár a 15. ján iumentes esztendő volt. A Bács-Kiskun Megyei Állategész­­ségüpi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lamat igazgatója, dr. Kovács Gyula ezt, mint a legf­ntosabb tényt kö­zölte, hozzáté­e mivel megyénk dé­li határa egyi­k n országhatár is, az élőállat- és hú­te­­ őrt szempontjá­ból kiem­elt je­lentőségű a jár­­ványmentesség megőrzése. Az állomás feladata, hogy rend­szeresen ellenőrzik azt a hat megyei élelmiszergyártó üzemet, ahonnét az EGK-ország k’>a­e portálnak. Az importőrök negyedévenként küldenek állaton sokból álló bi­zottságot a .r­ as körülmények vizsgálatár A múlt esztendőben — a kiset észrevételektől eltekint­ve — minde it re­dben találtak, s így az sportban­ emiatt nem volt fenne adá' Az élel­m­iszer-ellenőrzés 1988. évi tar­asztal­­­é kedvezőtlenebbek az egy évvel korábbinál: a csaknem három­ év mintának tíz százalékát találták i íbásnak. Becsaptak ben­nünket jó néhány élelmiszerrel — fogalmaz dr. Kovács Gyula. — A sütőipari termékek egy része tö­meg-, térfogat- és zsírhiányos volt, a húskészítmények több vizet és sót tartalmaztak, mint amit a szabvány előír, a száraztésztákhoz kevesebb tojást — elsősorban az Akasztói Béke Tsz készítményeire volt ez jel­lemző­­!­ használtak, az alkoholos italok pedig nem kevésszer a cím­kén feltüntetett értéknél kisebb szeszmennyiséggel kerültek forga­lai­­ko­m­­Uvá. A tej szárazanyag- és zsírhiányát is többször kifogásolták az ellen­őrök. Megjegyeztem, hogy olyan rossz minőségű tejet, mint amilyet Kecskeméten forgalomba hoznak, az országban még sehol sem ittam. E megállapításban dr. Kovács Gyulával is megegyeztünk, de a me­gyeszékhely tejüzemének mentségé­re hozzátette: kétszer annyi tejet dolgoznak fel, mint az eredeti kapa­citásuk, s ez „meglátszik” a minősé­gen. Ez bizony sem vigasz, sem mentség nem lehet. Egyébként azért az árért, amit kérnek egy liter tejért, a vásárlók elvárják a jó minőséget. A megyei állomás a múlt év má­sodik felétől vizsgálja a tápok mi­nőségét is. Az adatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a legrosszabb minőségű tápot a Bács-Kiskun Me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat készíti. Az első félév­hez képest még egyszázalékos vis­­­szaesés is van tápjaik minőségében, s így a második félévben már a min­ták 54,7 százalékát kifogásolta a megyei állomás. A téeszek és állami gazdaságok által készített tápok minősége viszont fél év alatt 3­8 százalékkal javult, de így is 42 szá­zalékos a nem megfelelő minőségű készítmények aránya. Leginkább — a kifogásolt minták 20 százalé­kában — a nyers fehérje hiányzott a tápokból, de gyakran előfordult, hogy kevesebb ásványi anyagot tar­talmaztak, sőt mikrobiológiai szempontból is emelkedett a kifo­gásolt készítmények száma. A vizsgálatokért csak abban az esetben kell fizetni (ez büntetésként is felfogható) a gyártóknak, ha a minőség nem megfelelő. Természe­tesen a megyei gabonaforgalmi vál­lalaté a nem nagy dicsőséget jelentő első hely: hárommillió-ötszázezer forintot fizettek, többet, mint az ál­lami gazdaságok és téeszek együtt. A minőségileg hibás tételeket ol­csóbban kell(ene) árusítaniuk a sor­(Folytatás a 2. oldalon) i Eladták a boltunkat „Tudja, mit mondanak a faluban? Már a boltban is ezzel fogadtak: no, szépen bánnak veletek! Nem elég, hogy odaadtátok a földet, már azt a kis boltot is elveszik tőletek!” (Szentkirályi riportunk a 3. oldalon) (Straszer András felvétele) T­ERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK TANÁCSKOZÁSA A belső reformokról demokra­tikusan döntsök Nyers Rezső felszólalása A Szabolcs-Szatmár Megyei Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének szervezésében négy­napos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT oktatási központ­jában, a szövetkezeti gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről. Az első napon Villányi Miklós pénz­ügyminiszter a monetáris politikának a szövetkezetekre gyakorolt hatásáról beszélt. Elmondta: a pénzügyi és más gazdasági szabályozók, az árak, a bé­rek módosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló ex­port-import gazdálkodás következté­ben várhatóan már az idén a mezőgaz­dasági nagyüzemek is érzékenyebbé válnak a piaci hatásokra. A pénzügyi intézkedések a szövetke­zetek versenyképességének javítását szolgálják —­ hangoztatta miniszter, és bejelentette, hogy a mezőgazdasági ter­melés ez évi finanszírozására, a tavalyi 15 milliárd forinttal szemben, 15-18 milliárd forint úgynevezett „zöldhitelt” folyósít a bankrendszer. A hitelek nagy részéhez váltó útján juthatnak a gazda­ságok. Az értékpapír leszámítolási ide­jét 180 napnál hosszabb időtartamban állapították meg. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter is, aki a gazdasági reformfolyamatokról szólt, és külön kitért a mezőgazdasági szövet­kezetpolitika egyes kérdéseire. Rámutatott: a gazdaság stabilizálá­sában jelentős a szerepe az élelmiszer­­gazdaságnak, ám az ágazat tennivalóit a változó feladatokhoz kell igazítani. Szükség van a szövetkezeti tulajdon reformjának gyorsítására, hogy erő­södjön a tagság vagyonérdekeltsége. Fontos azonban, hogy a belső refor­mok végrehajtásáról a szövetkezetek­ben demokratikusan döntsenek, a gaz­dálkodásban tovább nőjön az önálló­ság. Olyan tőkeáramlás a kívánatos, amely jobban összekapcsolja a nagy­üzemet és a kisgazdaságot. A gazdál­kodás menetében az állami gazdasági és a szövetkezeti tulajdonformák kö­zött is közeledésre van szükség. A kis­­gazdálkodási forma alkalmazását álta­lában ott kell szorgalmazni, ahol an­nak idején túlságosan erőltették a nagyüzem kialakítását, holott ehhez a természeti feltét­elek kedvezőtlenek vol­tak Az ilyen helyeken az újonnan ki­alakuló kisüzemekre kell ráépülnie a termelő, ellátó, illetve beszerző típusú szövetkezetnek. (MTI) NÉPFRONTPROGRAM A GAZDASÁGNAK Kritika­i javaslatok nélkül Vita az országos előterjesztésről A Hazafias Népfront Országos Titkársága tavaly decemberi ülésén meg­vitatta az országos elnökség gazdaságpolitikai bizottságának a követendő gazdaságpolitikai alapelvekre vonatkozó javaslatait. Az álláspont kidolgo­zásának fontos lépése, hogy a tervezetet szakmai, társadalmi bizottsági és területi népfrontszervezetek is megvitassák. Ennek megfelelően tegnap Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Elnöksége mellett működő gazdaság- és településpolitikai társadalmi bizottság ülésén szere­pelt az alapelvekre vonatkozó előterjesztés. A HNF gazdaságpolitikai bizottsága szükségesnek véli, hogy az ország gazdasági vezető szervei megegyezésre jussanak egy konzisztens, reális, tartósan követhető gazdaságpolitika fő elemeinek tekintetében. Az előter­jesztés e tényezőkre vonatkozóan tesz javaslatot. A Zala Júlia közgazdász vezette szakértői csoport által készített, tegnap megvitatott tanulmány foglalkozik a követendő gazdaságpolitika jellegével, céljaival, korlátaival, valamint a gazdálkodás régi és új feltételeivel (például a tulajdonviszonyok átalakításával). A majd’ négyórás vitából kiderült, hogy az előterjesztést a megyei bizott­ság tagjai nagyon eltérően ítélik meg. A hozzászólók egy része szerint a program nem alkalmas arra, hogy a Hazafias Népfront kiálljon vele tagjai elé és maga mögé tömörítse az embereket. Leginkább azzal vádolták: túl általános, nincs egységes koncepciója és kevés benne a javaslat. Dr. Né­­gyessy László megyei ügyész egyenesen „összeollózottnak” minősítette, és úgy vélte, nagy hiba, hogy a népfront társadalompolitikai program nélkül próbál gazdasági alapelveket megfogalmazni. Mások ellenben úgy ítélték, hogy számos jó gondolatot tartalmaz az anyag, hiányzik viszont ezek kibontása, magyarázata, annak az eszközrendszernek a felvázolása, ame­lyekkel mindezek a javaslatok megvalósíthatók. Többen vitatták az előterjesztés egyes megállapításait, például azt, hogy azonnali kibontakozást segítő gazdaságpolitikát kell kialakítani, illetve támogatni. Figyelembe véve mai helyzetünket­­ kezdve az adósságszolgálat­tól egészen a teljesítmény-visszatartásig) ezt nem tartották megvalósítható­nak. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője az anyag nagy gondolatának nevezte, hogy a belső piac élénkítését is felveti, amelyről az utóbbi években a gazdaságirányítás mintha megfeled­kezett volna. Dr. Uj Zoltán ügyvéd, a HNF Országos Tanácsának tagja, hozzászólásá­ban felvetette, hogy egyes részterületeken érdemes lenne az alter­natív szervezetek véleményét, tanulmányait is figyelemmel kísérni, megvizsgálni, van-e ezekben hasznosítható, jó javaslat. Példaként említette a Magyar Demokrata Fórumnak a mezőgazdasági reformmal kapcsolatos elképzelé­seit. Dr. Uj Zoltán szerint egyértelműen igennel kell válaszolni arra a kérdésre, szüksége van-e a Hazafias Népfrontnak önálló gazdaságpolitikai alapelvekre. A felszólalók többsége végül is nem annyira az előterjesztéssel, mint inkább a jelenlegi gazdaságpolitika aktuális gondjaival, kérdéseivel foglal­kozott, így végeredményben a fórum ugyanabba a csapdába esett, mint maga az alaposan megbírált programtervezet: új, távlati, egységbe foglalt javaslatok megfogalmazása helyett a résztvevők mostani állapotaink kriti­­zálására szorítkoztak. Az ülésen elhangzottak összegzését a megyei gazda­ság- és településpolitikai társadalmi bizottság eljuttatta az országos titkár­sághoz, amely várhatóan még januárban megtárgyalja a HNF Országos Tanácsa elé terjesztendő anyagot. M. Á. Alkatrész­­hiány nehezíti a téli gépjavítást Megyénkben, mint az egész or­szág valamennyi mezőgazdasági üzemében, megkezdték az erőgépek és a hozzájuk tartozó különféle mun­kagépek javítását A Kecskeméti Törekvés Termelő­szövetkezetben is már decemberben átvizsgálták a gépállományt, és hoz­záfogtak a szükséges anyagok be­szerzéséhez. Sajnos, nagyon sok al­katrész hiánycikk. A tsz évente mintegy 10-11 millió forintot költ a gépek karbantartására és alkatré­szekre. A 35 erőgépet és az egyéb munka­gépeket, valamint a tizennégy teher­gépkocsit tizenhét szerelő javítja. A munka jó része a téli időszakra esik, ekkor a traktorosok is besegí­tenek, így március elejére, a tavaszi munkák kezdetére, ütemterv szerint a szükséges gépek újra munkába áll­hatnak. T. S. SZÉTVÁLIK A HITEL- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA A lakásépítés és -vásárlás új támogatási rendszere Megváltozott január 1-jétől a lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszere. A pénzintézetek — az OTP mellett a kereskedelmi bankok is — az idén már piaci kamatokkal nyújtanak kölcsönöket. Az állami támogatás az új rendszerben nem a kamatokhoz, hanem a törlesztésekhez kapcsolódik. A változásokról Székely István, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: mindez a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, az egységes pénzpiac megteremtése miatt vált szükségessé. Korábban a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek szociálpolitikai szempontokat szolgáltak, a piaci viszonyok nem érvényesültek. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselői a lakáshitelezés­sel foglalkozó pénzintézetek bevonásával megállapodtak az induló kamatszint­ben, amely jelenleg 18,5 százalék. (Ezen felül a bankok évi 1 százalékos kezelési költséget is felszámítanak.) Törlesztési támogatás A korábbi kedvezményes kamatot kiemelt törlesztési támogatás helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamattal felvett kölcsön törlesztőrészletének bizonyos — a gyerekszámtól függő — hányadát az adós helyett a költségvetés fizeti.vagy gyermek esetén a támogatás mértéke a törlesztőrészlet 40, kettőnél 70, három és több gyermek esetén 80 százaléka. Ez azonban csak a törlesztés első öt évére vonatkozik. A második öt évben a támogatás e százalékértékek fele, vagyis 20, 35, illetőleg 40 százalék. A harmadik öt évben a támogatás mértéke egységesen 15 százalék. A törlesztési támogatások a kölcsönfelvételektől számított 15 év után megszűnnek. A támogatott kölcsönök maximális összege egygyermekes családok esetében 300 ezer forint, kétgyermekeseknél 400 ezer, három- és többgyermekeseknél pedig 500 ezer forint. Ez az úgynevezett garantált kölcsön, amelynek folyósítását nem tagad­hatja meg a bank. A lakásépítő, -vásárló gyermektelen családok öt éven keresztül a törlesztés 30 százalékát kapják kedvezményként. Ezt követően 10 éven át a kedvezmény 15 százalékos. Ugyanilyen mértékű kedvezmény jár a gyermekes családoknak arra a hitelösszegre, amelyet a garantált kölcsön összegén felül vesznek fel. Ennek a hitelnek nincs előírt felső határa, összegét a bank pénzügyi lehetősége^lletőleg a­ hitelt igénybe vevő hitelképessége határozza meg. A törlesztési támogatást igénybe ( Folytasd.íf­aS.Qiliit MAGYAR—NSZK KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS Munka­vállalási szerződések Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Hans Alfred Steger, a Német Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete megállapodást írt alá kedden Budapesten a vállalkozási szerződé­sek keretében dolgozó magyar munkaválla­lók NSZK-beli foglalkoztatásáról. A jövőben 2500 magyar munkavállaló kaphat az NSZK-hatóságoktól munkaválla­lási engedélyt olyan esetekben, amikor a két ország vállalatai között létrejött vállalkozási szerződés alapján történik a foglalkoztatás. A megállapodás révén a korábbi időszakhoz képest kedvezőbb lehetőséget kapnak a ma­gyar és a nyugatnémet vállalatok a létszám növelésére, az engedélyezés pedig egyszerűb­bé válik. * * * Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a kedden aláírt dokumentum az első kormányközi megálla­podás, amelyet hazánk tőkés országgal kö­tött a vállalkozói szerződések alapján külföl­dön dolgozó magyar munkavállalók foglal­koztatásáról. Jelenleg 1700 magyar szakem­ber dolgozik az NSZK-ban vállalati szerző­dések alapján. A megállapodás értelmében már az idén 800-zal több dolgozót küldhet­nek ki a magyar vállalatok. A lehetőséggel valószínűleg élni is fognak. A tapasztalatok szerint a magyar vállalatok 2500-nál is több szakembernek adhatnának az NSZK-ban munkát, mivel jelentős a megrendelő cégek igénye. Az egyezmény eredményeként egyszerűsö­dik az NSZK-beli munkavállalói engedélyek kiadása. Ezentúl német munkaügyi szervek a munkavállalói engedély kiadását nem te­szik függővé az adott városban élő munka­­nélküliek számától. Korábban ugyanis, ha a körzetben sok volt a munkanélküli, nem en­gedélyezték a külföldiek foglalkoztatását. A magyar vállalatok NSZK-beli partnere­ikkel eddig túlnyomórészt különböző szere­lési munkákra, építészeti feladatok elvégzé­sére és számítógépes programok készítésére kötöttek szerződést. Várhatóan az idén is hasonló munkákra keresnek magyar vállal­kozókat az NSZK-beli cégek. .. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ha­sonló kormányközi megállapodás megköté­sét kívánja kezdeményezni a jövőben más tőkés országokkal is. (MTI)

Next