Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2014 (5. évfolyam, 1-50. szám)

2014-02-14 / 7. szám

2014. február 14. ■ [UNK]»■ [UNK] [UNK]Hi yí­.»141.s,­X:11;­S<;X;i SSS facebook.com/kunsagihirlap Kunsági Hírlap kunsagihirlap.hu A nyilvánosság elé lépett az Élhető Kiskunmajsa Kunsági Hírlap: Miért most érkezett el az a pillanat, hogy a nyilvánosság elé lépjetek? Szekeres Béla: Az első ötletünk az volt, hogy nem lépünk ki a nagy nyilvánosság elé addig, amíg az ügynek nem találunk kellő szintű támogatottságot. Ez az idő jóval hamarabb elérkezett, mint előzetesen gondoltuk volna, ezzel párhuzamosan a Facebook oldalunkon megjelenik egyre erősebben az igény, hogy látni szeretnék, kik vannak a mozgalom mögött, mivel csak hiteles emberek hiteles elképzeléseihez tudnák adni a támogatásukat. KH: Honnan indult az elképzelés, hogy ilyen formában kezdjetek el foglalkozni a város dolgaival? Á. Fúrús András: Amikor felve­tődött, hogy a város érdekében lépni kell valamit, akkor én min­denképpen egy alulról jövő szerve­ződésben gondolkodtam, ahol elmondhatják az emberek mit gondolnak Kiskunmajsa jelenlegi helyzetéről és mit szeretnének. Tehát ne asztal mellett ülve döntse el néhány ember, hogy kiket tar­tanának jó városvezetőnek, hanem hallgassuk meg az embereket, ők mit gondolnak erről, és akiknek a neve felmerül, előzőleg mérettes­senek is meg, azaz a mozgalom legyen kvázi előválasztás is, 3-400- 500 ember javasoljon polgármes­ter-jelöltet, képviselő-jelöltet. Ez az elképzelésem fuzionált Béla Élhető Kiskunmajsa ötletével, s gyakorlatilag innen indult az egész beszélgetés-sorozat. KH: Mi alapján hívjátok meg a beszélgetésekre a résztvevőket? FA: A lényeg, hogy minél változatosabb körből érkezzenek emberek, Kiskunmajsa minden társadalmi rétegéből, csoportjából. KH: Az eddigi tapasztalataitok alapján érdekli az embereket ezek a közéletről szóló beszélgetések? SZB: Olyannyira, hogy már rögtön a második beszélgetésen annyi ötlet, elképzelés jött elő, hogy csak ott, azon a beszélgetésen volt annyi értelmes, tenni akaró ember, hogy akár az képes lenne egy komoly képviselő testületet felállí­tani. És ez a tendencia folytatódik azóta is. Akkor mondtam a Bandi­nak, hogy vagy most azonnal befe­jezzük, vagy végigcsináljuk. Egyszerűen olyan erejű sodrása van a változásra irányuló társadal­mi nyomásnak, hogy nem hagy más választási lehetőséget. És ez­zel a mi felelősségünk is óriási lett egy pillanat alatt, hiszen a hiteles­ségünket tettük kockára. Egy po­litikus a pártja, jelölő szervezete hi­telességét képviseli amikor a nyil­vánosság elé áll, de mivel mi ma­gánemberként kezdtünk ebbe be­le, a személyünk, családunk, a vál­lalkozásunk hitelét tettük kockára. KH: Péter, te hogyan kapcsolódtál be a történetbe? Nahimi Péter: Én eleve munkára jelentkeztem. Még az első beszél­getés előtt azzal kerestem meg a Bélát és az Andrást, hogy szívesen részt vennék a fórumokon, mert eleve érdekelt, mit gondolnak az emberek arról a városról, ahol én is élek most már másfél éve, de rend­szeres látogatásaimnak, baráti kapcsolataimnak köszönhetően ismerem lassan 30 éve. Elmentem az első beszélgetésre és tényleg lenyűgöző volt, akkor határoztam el, hogy segíteni fogom a munká­jukat. Én a kommunikációhoz, vala­mennyire a közigazgatás szerve­zéshez értek. A műsorszolgáltatási alap igazgatója voltam 1998-tól 2002-ig, ez a jelenlegi médiaható­ság előtt a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna TV-t finanszírozta. Utána egy média­kutatási programot vezettem, majd 2004-ben ebből jött létre az Alkalmazott Kommunikáció­tudományi Intézet, ezt vezettem addig, amíg a médiarendszer átszervezésééig ez meg nem szűnt. FA: S tegyük rögtön hozzá, hogy még nagyon sokan mások is jelent­keztek segíteni, s egyre többen vannak, akik aktív támogatói az egész mozgalomnak. Én azt ér­zem, nagyon sokan megérezték, hogy szükség van a tenni aka­rásukra, a gondolataikra, hogy változzon valami Kiskunmajsán, s ezekből már most annyi javaslat született, hogy programként is össze tudnánk állítani. SZB: Szinte mintaszerűen megis­métlődik minden ülésen, hogy most már akkora baj van ebben a városban, hogy a legkevésbé sem számít, kinek milyen a pártprefe­renciája, milyen társadalmi réteg­hez tartozik, ezt mind-mind fe­lülírta a felismerés, hogy az éle­tünkről van szó: sorra zárnak be az üzletek, az embereknek nincs munkájuk, s már nem bíznak ab­ban, hogy a mostani politikusok ezt képesek lennének megoldani. Azt akarják, hogy a gyerekeik itt maradjanak, itt akarnak élni, de azt látják, hogy ehhez saját kezük­be kell venni sorsuk irányítását. KH: Erre milyen lehetőségeket láttok? NP: Az egyik szélső pontja lehet az, ha az Élhető Kiskunmajsa elindul a választásokon és a képviselői dön­téshozatalon keresztül képviseli az elképzeléseket. A másik szélső pont az lehet, ha az Élhető Kis­kunmajsa mozgalma egy nagyon erős civil klubbá szerveződik, amelynek elképzeléseit egész egy­szerűen nem hagyhatják figyel­men kívül a döntéshozók, mert akkor a civil társadalom kiveti őket maguk közül. Ezek a szélső pon­tok, s ebben a tartományban fog valami kialakulni. FA- Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a mozgalom nem a válasz­tásra jött létre, hanem 14-en túl­mutatva működne, s támogatná a fontos ügyeket. A legfontosabb talán, hogy Kiskunmajsa gazda­sági fejlődése meginduljon, az emberek legyenek büszkék a városukra, és amit a városuk elért, amivel a kötődésük is erősebb lehet. KH: A realitás inkább arra mutat, hogy a döntési folyamatokat be­folyásolni a mai Magyarországon inkább lehet a képviselői munká­val, hiszen az erős befolyással rendelkező civil klubok létezéséhez nagyon erős polgári társadalomra lenne szükség. FA Igen, s azt mi sem­ mondhatjuk, hogy nálunk van a Szent Grál, mindenre tudjuk az azonnali választ és megoldást. Ehhez nagyon erős stáb kell, szakmai stáb, akár a döntéshozói testületen belül is. Tehát ne az legyen, hogy a külsős bizottsági helyek politikai kifizető helyek legyenek, hanem szakemberek kerüljenek be oda is. SZB: Ez az egyik rákfenéje a testület működésének, ami már a döntés előkészítésénél lehetet­lenné teszi a szakmai döntést, mert kik kerülnek be? A párttár­sak, akik elveszítették a választást,­­­ akik hordták a szórólapokat, akik segítették a kampányt, akiknek hálásak. Mi úgy gondoljuk, hogy már ott ki kell alakítani egy szakmai stábot, akik a képviselők munkáját segítik, és mögötte valóban ott kell lennie annak a civil klubnak, amiről a Péter beszélt, akik még szélesíthetnék a döntés­­hozatal szempontjait, így a kardi­nális döntések mögött állna társa­dalmi legitimitás is, nem csak 8-10 ember döntése, ahogy aznap nekik éppen tetszett. KH: Hármótok közül ketten a jelenlegi testületi frakció, a PSZM elnökségi tagjai vagytok... SZB:... Igen, de amikor elvállaltuk a felkérést, akkor már kialakult bennünk a tenniakarásra irányuló szándék, s egész egyszerűen nincs Kiskunmajsán másik csapat, ahová érdemes lett volna csatlakozni, mert azért csak ők tették le a legtöbbet az elmúlt negyedszázadban az asztalra. Azóta mi a tevékenyebb részvétel mellett döntöttünk, s teljesen új alapokat kezdtünk el keresni, tulajdonképpen ebből lett az Élhető Kiskunmajsa. KH: S nincs ebből feszültség a PSZM-en belül? SZB: Természetesen van, hiszen ők is érzékelik, hogy az eddig be­vett, klasszikusnak mondható köz­életi tevékenység nem vihető to­vább, elkerülhetetlen a megújulás. Mivel nem az a célunk, hogy egy régi szervezetet renováljunk, ha­nem az életünkről, a városunkról való gondolkodásnak, cselekvés­nek keressünk egy új, hatékonyabb formát egy civil részvételi alapon, ezt nyilván nehéz feldolgozni. Azt viszont már elérte a mozgalom, hogy közülük is van­nak akik felismerték, hogy amit csinálnak az eddig jó volt, de most már folytathatatlan, szükség van a megújulásra. Nem miattuk, hiszen az elmondható a PSZM-en kívül a többi kiskunmajsai politikai szer­veződésre is, hogy elhasználódtak az évek, évtizedek során, abban a struktúrában, ahogy ők működ­nek, elvesztik a kapcsolatot a kül­világgal, a választókkal, a belső vi­szonyaik mozgatják őket. Ez az oka annak is, hogy egyik szerve­zetnek sincs utánpótlása, nem vé­letlen. A változás egész egyszerűen az egész város, Majsa érdeke. Az Élhető Kiskunmajsa hitvallásából (a teljes szöveg Facebook oldalukon érhető el) Közös dolgainkat rendbe tenni azonban csak közösen tudjuk. Közösen kell feltárnunk a problémáinkat, közösen kell megkeresnünk rájuk a lehető legjobb megoldásokat és közösen kell megvalósítanunk is

Next