Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2014 (5. évfolyam, 1-50. szám)
2014-02-14 / 7. szám
2014. február 14. ■ [UNK]»■ [UNK] [UNK]Hi yí.»141.s,X:11;S<;X;i SSS facebook.com/kunsagihirlap Kunsági Hírlap kunsagihirlap.hu A nyilvánosság elé lépett az Élhető Kiskunmajsa Kunsági Hírlap: Miért most érkezett el az a pillanat, hogy a nyilvánosság elé lépjetek? Szekeres Béla: Az első ötletünk az volt, hogy nem lépünk ki a nagy nyilvánosság elé addig, amíg az ügynek nem találunk kellő szintű támogatottságot. Ez az idő jóval hamarabb elérkezett, mint előzetesen gondoltuk volna, ezzel párhuzamosan a Facebook oldalunkon megjelenik egyre erősebben az igény, hogy látni szeretnék, kik vannak a mozgalom mögött, mivel csak hiteles emberek hiteles elképzeléseihez tudnák adni a támogatásukat. KH: Honnan indult az elképzelés, hogy ilyen formában kezdjetek el foglalkozni a város dolgaival? Á. Fúrús András: Amikor felvetődött, hogy a város érdekében lépni kell valamit, akkor én mindenképpen egy alulról jövő szerveződésben gondolkodtam, ahol elmondhatják az emberek mit gondolnak Kiskunmajsa jelenlegi helyzetéről és mit szeretnének. Tehát ne asztal mellett ülve döntse el néhány ember, hogy kiket tartanának jó városvezetőnek, hanem hallgassuk meg az embereket, ők mit gondolnak erről, és akiknek a neve felmerül, előzőleg mérettessenek is meg, azaz a mozgalom legyen kvázi előválasztás is, 3-400- 500 ember javasoljon polgármester-jelöltet, képviselő-jelöltet. Ez az elképzelésem fuzionált Béla Élhető Kiskunmajsa ötletével, s gyakorlatilag innen indult az egész beszélgetés-sorozat. KH: Mi alapján hívjátok meg a beszélgetésekre a résztvevőket? FA: A lényeg, hogy minél változatosabb körből érkezzenek emberek, Kiskunmajsa minden társadalmi rétegéből, csoportjából. KH: Az eddigi tapasztalataitok alapján érdekli az embereket ezek a közéletről szóló beszélgetések? SZB: Olyannyira, hogy már rögtön a második beszélgetésen annyi ötlet, elképzelés jött elő, hogy csak ott, azon a beszélgetésen volt annyi értelmes, tenni akaró ember, hogy akár az képes lenne egy komoly képviselő testületet felállítani. És ez a tendencia folytatódik azóta is. Akkor mondtam a Bandinak, hogy vagy most azonnal befejezzük, vagy végigcsináljuk. Egyszerűen olyan erejű sodrása van a változásra irányuló társadalmi nyomásnak, hogy nem hagy más választási lehetőséget. És ezzel a mi felelősségünk is óriási lett egy pillanat alatt, hiszen a hitelességünket tettük kockára. Egy politikus a pártja, jelölő szervezete hitelességét képviseli amikor a nyilvánosság elé áll, de mivel mi magánemberként kezdtünk ebbe bele, a személyünk, családunk, a vállalkozásunk hitelét tettük kockára. KH: Péter, te hogyan kapcsolódtál be a történetbe? Nahimi Péter: Én eleve munkára jelentkeztem. Még az első beszélgetés előtt azzal kerestem meg a Bélát és az Andrást, hogy szívesen részt vennék a fórumokon, mert eleve érdekelt, mit gondolnak az emberek arról a városról, ahol én is élek most már másfél éve, de rendszeres látogatásaimnak, baráti kapcsolataimnak köszönhetően ismerem lassan 30 éve. Elmentem az első beszélgetésre és tényleg lenyűgöző volt, akkor határoztam el, hogy segíteni fogom a munkájukat. Én a kommunikációhoz, valamennyire a közigazgatás szervezéshez értek. A műsorszolgáltatási alap igazgatója voltam 1998-tól 2002-ig, ez a jelenlegi médiahatóság előtt a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna TV-t finanszírozta. Utána egy médiakutatási programot vezettem, majd 2004-ben ebből jött létre az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, ezt vezettem addig, amíg a médiarendszer átszervezésééig ez meg nem szűnt. FA: S tegyük rögtön hozzá, hogy még nagyon sokan mások is jelentkeztek segíteni, s egyre többen vannak, akik aktív támogatói az egész mozgalomnak. Én azt érzem, nagyon sokan megérezték, hogy szükség van a tenni akarásukra, a gondolataikra, hogy változzon valami Kiskunmajsán, s ezekből már most annyi javaslat született, hogy programként is össze tudnánk állítani. SZB: Szinte mintaszerűen megismétlődik minden ülésen, hogy most már akkora baj van ebben a városban, hogy a legkevésbé sem számít, kinek milyen a pártpreferenciája, milyen társadalmi réteghez tartozik, ezt mind-mind felülírta a felismerés, hogy az életünkről van szó: sorra zárnak be az üzletek, az embereknek nincs munkájuk, s már nem bíznak abban, hogy a mostani politikusok ezt képesek lennének megoldani. Azt akarják, hogy a gyerekeik itt maradjanak, itt akarnak élni, de azt látják, hogy ehhez saját kezükbe kell venni sorsuk irányítását. KH: Erre milyen lehetőségeket láttok? NP: Az egyik szélső pontja lehet az, ha az Élhető Kiskunmajsa elindul a választásokon és a képviselői döntéshozatalon keresztül képviseli az elképzeléseket. A másik szélső pont az lehet, ha az Élhető Kiskunmajsa mozgalma egy nagyon erős civil klubbá szerveződik, amelynek elképzeléseit egész egyszerűen nem hagyhatják figyelmen kívül a döntéshozók, mert akkor a civil társadalom kiveti őket maguk közül. Ezek a szélső pontok, s ebben a tartományban fog valami kialakulni. FA- Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a mozgalom nem a választásra jött létre, hanem 14-en túlmutatva működne, s támogatná a fontos ügyeket. A legfontosabb talán, hogy Kiskunmajsa gazdasági fejlődése meginduljon, az emberek legyenek büszkék a városukra, és amit a városuk elért, amivel a kötődésük is erősebb lehet. KH: A realitás inkább arra mutat, hogy a döntési folyamatokat befolyásolni a mai Magyarországon inkább lehet a képviselői munkával, hiszen az erős befolyással rendelkező civil klubok létezéséhez nagyon erős polgári társadalomra lenne szükség. FA Igen, s azt mi sem mondhatjuk, hogy nálunk van a Szent Grál, mindenre tudjuk az azonnali választ és megoldást. Ehhez nagyon erős stáb kell, szakmai stáb, akár a döntéshozói testületen belül is. Tehát ne az legyen, hogy a külsős bizottsági helyek politikai kifizető helyek legyenek, hanem szakemberek kerüljenek be oda is. SZB: Ez az egyik rákfenéje a testület működésének, ami már a döntés előkészítésénél lehetetlenné teszi a szakmai döntést, mert kik kerülnek be? A párttársak, akik elveszítették a választást, akik hordták a szórólapokat, akik segítették a kampányt, akiknek hálásak. Mi úgy gondoljuk, hogy már ott ki kell alakítani egy szakmai stábot, akik a képviselők munkáját segítik, és mögötte valóban ott kell lennie annak a civil klubnak, amiről a Péter beszélt, akik még szélesíthetnék a döntéshozatal szempontjait, így a kardinális döntések mögött állna társadalmi legitimitás is, nem csak 8-10 ember döntése, ahogy aznap nekik éppen tetszett. KH: Hármótok közül ketten a jelenlegi testületi frakció, a PSZM elnökségi tagjai vagytok... SZB:... Igen, de amikor elvállaltuk a felkérést, akkor már kialakult bennünk a tenniakarásra irányuló szándék, s egész egyszerűen nincs Kiskunmajsán másik csapat, ahová érdemes lett volna csatlakozni, mert azért csak ők tették le a legtöbbet az elmúlt negyedszázadban az asztalra. Azóta mi a tevékenyebb részvétel mellett döntöttünk, s teljesen új alapokat kezdtünk el keresni, tulajdonképpen ebből lett az Élhető Kiskunmajsa. KH: S nincs ebből feszültség a PSZM-en belül? SZB: Természetesen van, hiszen ők is érzékelik, hogy az eddig bevett, klasszikusnak mondható közéleti tevékenység nem vihető tovább, elkerülhetetlen a megújulás. Mivel nem az a célunk, hogy egy régi szervezetet renováljunk, hanem az életünkről, a városunkról való gondolkodásnak, cselekvésnek keressünk egy új, hatékonyabb formát egy civil részvételi alapon, ezt nyilván nehéz feldolgozni. Azt viszont már elérte a mozgalom, hogy közülük is vannak akik felismerték, hogy amit csinálnak az eddig jó volt, de most már folytathatatlan, szükség van a megújulásra. Nem miattuk, hiszen az elmondható a PSZM-en kívül a többi kiskunmajsai politikai szerveződésre is, hogy elhasználódtak az évek, évtizedek során, abban a struktúrában, ahogy ők működnek, elvesztik a kapcsolatot a külvilággal, a választókkal, a belső viszonyaik mozgatják őket. Ez az oka annak is, hogy egyik szervezetnek sincs utánpótlása, nem véletlen. A változás egész egyszerűen az egész város, Majsa érdeke. Az Élhető Kiskunmajsa hitvallásából (a teljes szöveg Facebook oldalukon érhető el) Közös dolgainkat rendbe tenni azonban csak közösen tudjuk. Közösen kell feltárnunk a problémáinkat, közösen kell megkeresnünk rájuk a lehető legjobb megoldásokat és közösen kell megvalósítanunk is