Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2018 (9. évfolyam, 1-43. szám)
2018-01-19 / 1. szám
facebook.com/kunsagihirlap unsági Jírlap 3 Í, 2018. január 19. <Kdé kunsagihirlap.hu BEZÁRT A KISBOLT: NYUGDÍJBA MENT BÖBIKE NÉNI 52 évig volt Majsán kereskedő, 36 évig ugyanott várta a vásárlóit Tényleg bezárt Bánfiné Böbike boltja az Iskola utca és a Rákóczi utca sarkán? A várost járva sokan feltették a fenti kérdést, és bár én is láttam Böbike néni bezárt bolt ajtaját a rácsokkal ráhajtva, hitelt érdemlően mégsem tudtam válaszolni, hiszen a bejárati ajtó ablakára csak ennyi volt kiírva, leltár miatt zárva. Mivel sokan érdeklődtek, ezért elhatároztam, hogy személyesen fogom felkeresni otthonában, hogy a városban keringő hírekre érdemi válasz birtokába juthassak. - A hír igaz - válaszolta Böbike néni, amikor rákérdeztem, majd folytatja: - 52 éves kereskedelmi munka után, de koromnál fogva és sajnos megromlott egészségügyi állapotom miatt férjemmel közösen úgy határoztunk - akivel ez évben leszünk 50 éves házasok -, hogy a vállalkozásunkat végleg befejezzük és bezárjuk a 36 éve azonos helyen, az Iskola utca és a Rákóczi utca sarkán álló boltunkat. Azt azért szeretném itt megjegyezni - tette hozzá -, hogy boltunk bezárásának oka nem a melletünk párhuzamosan elhelyezkedő bolt nyitása, hiszen, ha az utcán közlekedek, nem látok több kerékpárt a sárga színű falhoz támasztva. Sőt, bárcsak előbb tették volna, hiszen boltunk forgalma csak növekedett annak hatására, a vevőink nem hagytak cserben - köszönet ezért nekik. - A másik része döntésünknek, hogy nem hiányzik már nekem télen a hidegben hajnali 5 órakor hol hóban, hol latyakban a megrendelt áru átvétele, de ez tavasszal és nyáron sem könnyed már számomra. ■ És mik a tervei Böbike néni? - kérdeztem, hiszen elképzelni se tudtam Böbike nénit a boltja, a kereskedelem nélkül. - Nyugdíjas éveimet a Jó Isten által kimért ideig férjemmel, aki szintén mozgássérült beteg, illetve családommal együtt szeretném leélni. - De nem fognak hiányozni a vásárlók, a vevők? - De igen, most is sokszor eszembe jutnak, előttem az arcuk, a gondjaik, szomorúságuk, örömük, hiszen ezekről mindig szó esett nálunk... - Igyekeztem a kéréseiket teljesíteni, ami persze nem mindig sikerült, de sok esetben ez azért nem rajtam múlott. Köszönöm nekik, és törzsvásárlóimnak, vevőimnek, hogy átlépték az üzletem küszöbét, hiszen sokszor ők adtak erőt a munka folytatásához, de tisztelem azokat a városlakókat is, akik csak alkalmanként tértek be üzletembe vagy más boltban vásároltak. Köszönöm a hatóságok emberségét is, ami nélkül nem tudtam volna ennyi ideig folytatni üzletünk vezetését... - Végezetül úgy gondolom, nem kell szégyenkeznem pályafutásom végén. Becsülettel helyt álltam, és olyan is volt például, amikor egy férfi nálam hagyott a pénztárcájában egymillió forintot - hiánytalanul adtam neki vissza. - Fél évszázad azért valóban nem kevés idő merengett el egy pillanatra - és nem szeretnék dicsekedni, de a fenti idő alatt több kitüntetés birtokosa is lettem. Amihez még tegyük hozzá, szakmai versenyeken is szép helyezéseket ért el, ahol a kereskedők rátermettségét, szakmai felkészültségét nézték az ítészek. Ilyen volt például az 1977-es verseny, amiről 50 éves pályafutását bemutató interjúnkban is mesélt: “ez tulajdonképpen egy mérő verseny volt, meghatározott súlyú élelmiszert kellett levágni az adott termékből, például 25 dkg sajtot, 15 dkg párizsit, és így tovább. Ötből háromszor hajszál pontosan levágtam az előírt darabot, két alkalommal egy-egy dekát tévedtem csak, így lettem második a versenyen”. - Én azt hiszem - tette még hozzá befejezésül Böbike néni - nagyon szép pályafutást hagyok most magam mögött. A volt vevőimnek, vásárlóimnak, a város valamennyi lakójának csak hálával tartozom, s kívánok mindannyiuknak hosszú, boldog örömteli életet és főleg, jó egészséget. Köszönöm, hogy velem voltak. Isten áldja Önöket. Bánfi Gergelyné Böbike néni a hatvanas években közgazdasági érettségit szerzett, amely után a Magyar Postánál kezdett el dolgozni. Mivel Kiskunmajsán hírneves kereskedő családból származott, néhány év után ő is a kereskedelemben kötött ki, családi vállalkozásban üzemeltették a Gaál-saroknak nevezett helyen álló üzletet - a jelenlegi boltjukkal közvetlen szemben. Időközben az is véglegessé vált, hogy Böbike néni a kereskedelemben marad, megszerezte a szükséges papírokat, végzettségeket. 36 évvel ezelőtt, 1982-ben döntöttek úgy férjével, Gergely bácsival, hogy önálló, saját ingatlanban folytatják tovább a kereskedelmet, ekkor költöztek át a jelenlegi helyükre, ahonnan végül Böbike néni most, mint Kiskunmajsa legrégebben aktív kereskedője nyugdíjba ment.