Lőrinci - Lőrinci Hírei, 1995 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1995-01-01 / 1. szám
Farsangi bál A karácsonyi ünnepkör végétől hamvazószerdáig úgynevezett évközi idő van az egyházi naptárban. Nincs kötöttség, különleges fegyelmi előírás, mint a készületi időkben. Advent és nagyböjt fegyelmi idő, amikor is az egyház előírja híveinek a hangos mulatozástól való tartózkodást. Ezért lett a köztük lévő időszak a bálok ideje, no meg azért is, mert a földműves ember ráérő ideje még tart. Nem idegen az Egyháztól a „recreátió”, vagyis a felüdülés, szó szerint: „újjáteremtés”. Még a legszigorúbb szerzetesrendek is adnak rá lehetőséget a napirendben és az ünnepek alkalmával is. A fegyelmi kötelékektől való szabadulás legalább egy rövid időre minden ember természetes vágya. Az összeszedettség fáraszt, a kötetlenség pihentet. Az élet ritmusához hozzászokott kistarcsai parasztasszony egyenesen így vélekedett unokái előtt: „Farsang idején kötelező bálba menni!”. Ez elsősorban öregedő legény unokájának szólt, remélvén, hogy a bálban a legény is felismeri végre az élet rendjét valami leány közelében. Lehet szent időszak tehát a farsang, de lehet elvadult időtöltés is - gondoljunk a nagy karneválok túlzásaira, sőt áldozataira. Az utolsó három napon a templomokban imaórát is végeznek a zajos farsangi mulatozások közben elkövetett bűnök engesztelésére. Nálunk az a rossz szokás alakult ki, hogy a szervezők szándékosan vagy csak úgy ráérősen a bálokat átcsúsztatják a nagyböjt idejére. Ez is sérti a vallásos érzést. Mivel nem minden naptárban tüntették fel, ideírom, hogy ebben az esztendőben február utolsó napjáig tart a farsang. Március 1-jén már hamvazószerda lesz, és megkezdődik a nagyböjt. Mándoki György plébános Három év Köszöntjük városunkat és lapunkat az évfordulón! Óvodás korba lépett városunk, s ezzel együtt közkedvelt lokálpatrióta újságunk. Időközben megtanultunk járni, beszélni, még ha olykor bukdácsoltunk, botladoztunk is. A kezdetekben meghirdetett céljaink, szellemiségünk remélhetően maradéktalanul megfelelnek a követelményeknek. Az új önkormányzat bizalmát teljes mértékben élvezzük, s noha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, reméljük így marad ez a ciklus végéig. Ismét lokálpatrióta újságot tart a kezében a Tisztelt Lőrinci Olvasó. Akkor is, ha mostani számunk némiképp több „száraz” anyagot, hivatalos információt tartalmaz, és kevesebb a magazin jellegű téma. Mindez a körülmények alakulásának köszönhető. Mint az földijeink körében is ismert, nem mentesülünk a gondoktól. Szűkös a költségvetésünk, újabban pedig a Mátravidéki Erőmű leválása foglalkoztat valamennyiünket. Noha ez még nem dőlt el véglegesen, a minap megtartott gyűlésen a Bonusz Lakóegyesület úgy határozott: népszavazás kiírását kezdeményezi a kérdésben. Feszültségforrásként jelentkezik az iskolaügy is. Mostani Lőrinci Híreink - éppen a fentiek miatt - e témaköröket járja körül elsősorban. Természetesen újságunk településünk valamennyi lakójához szól. Magunkénak érezzük a selypiek gondjait éppúgy, mint az erőművekét és a lőrinciekét. Sajnos, a gazdasági kényszerintézkedések bennünket sem kerültek el. A megszokottól eltérően előfordulhat, hogy kevesebb oldalon jelenünk meg, a terveink szerint rendszeresen. A hiteles tájékoztatást tartjuk a legfontosabbnak, ám természetesen helyet adunk a miénktől eltérő véleményeknek is. Újfent hirdetjük: a hír szent, a vélemény szabad. Elveinkkel szemben áll viszont a direkt politizálás és az ízléstelenség. Képviselő-testületünk megválasztotta a szerkesztőbizottságot, akik a Polgármesteri Hivatal lelkes munkatársaival közösen mindent elkövetnek azért, hogy lehetőségeikhez mérten csekély örömet vigyenek az amúgy egyre szürkébb, keserű hétköznapokba. Tari Ottó Bényei Tamás Szigeti Tamás _______________________________J