Mogyoród - Hírnök, 2011 (11. évfolyam, 1-5. szám)
2011-01-01 / 1. szám
Hírnök, II Újabb év, régi remények és és támadó kedélyek Kiközösítés, feljelentések... Néhány hónapja új vezetése van Mogyoródnak, s bevallom, vegyes érzelmekkel figyelem az eseményeket. Ezúttal is kiemelem, hogy továbbra sem tartom magam és lapunkat ellenzékinek, mivel egyetlen célunk a tájékoztatás, s nem a mindenáron kötekedés. Nos, a testület száma csökkent, polgármesterünk a régi, s néhány képviselő is helyén maradt. Várható volt a két alpolgármester személye, s a külsős tag megválasztása is. Borítékolva lett a választások előtt - amit sokan tagadták, hogy szükség lesz hitelre, s lám, százmilliós „áthidaló” kölcsönről született döntés az év végén. Az sem okozott meglepetést, hogy a csökkentett létszám is mintegy havi kétmilliós díjazást visz el a költségvetésből. Az átlagosan tíz százalékos adóemelés is várható volt... A magam részéről két új képviselőt tartottam jónak, akikben eddig nem csalódtam - remélem továbbra is hozzák a szintet. Nem írom le, hogy Szabó Istvánra és Pásztor Dénesre gondolok, mert nem biztos, hogy a többiek szemében ez jó számukra. Az is kétségtelen volt, hogy Kapitány Attila „feketebárány” lesz, hiszen nem a többséggel egy csapatban indult, bár több, mint meglepő, hogy egyetlen bizottsági, vagy más tisztséget sem ajánlottak fel neki. Ilyena kor természetes, hogy az „egy nyolcból” kisebbségben, mondhatni minőségben marad, hiszen a többség szavazata a meghatározó, így legfeljebb véleménye, vagy ellenvéleménye lehet. Ez valahol azt is jelentené normális esetben, hogy megnyugszanak a kedélyek, bár nem szabad elfelejteni, hogy több száz választó szavazott neki bizalmat. Ennek ellenére továbbra is az önkormányzat lapjának nevezett kiadvány támadásának célpontja és igen elítélhető módon hagyták ki a németországi útból. Bevallom, már engem is zavar, hogy megint vele foglalkozunk, de bosszantanak ezek az ügyek, hiszen olyan emberekhez kötődnek, illetve az ő felfogásukat, hozzáállásukat tükrözi, akiknek a kezében lesz még néhány évig településünk sorsa. Továbbra sem titok, hogy Kapitány Attilát jó képviselőnek tartom, s ezt a véleményt nálam kizárólag(!) az elmúlt években tapasztalt tetteivel érte el, ami számomra meghatározó. Néhány évig nem kell kampányolni, így talán elhiszik, hogy lokálpatriótaként gondolkodom. A németországi utazással kapcsolatban, nem csodálom, hogy felháborodott, hiszen egyértelműen kizárták, s nem is akarták, hogy menjen. Erre nehéz helyes kifejezést találni, de elgondolkodtató. Az is érdekes, hogy sem az előző testületben, sem a jelenleginél nem tudta elérni, hogy a Mogyoródi Hírekről tárgyaljanak - még akkor is, ha a többséget képviseli a lap szerkesztője. Meglepett Kurucz Péter alpolgármester felvetése, hogy büntetőjogilag vonják felelősségre a képviselőt a posta melletti területtel kapcsolatban, amelynél jobban csodálkoztam azon, hogy mindezt kiemelten, piros betűs címmel közölte az önkormányzat lapja. Tény, hogy a képviselők célkeresztben vannak, s nemcsak példát kell mutatniuk, de közszereplőként több kritikát is el kell viselniük, mindamellett az ügyet rendezni kell, s nem is szabad szó nélkül elmenni mellette, de a vicc kategóriába tartozik, ahogy foglalkoznak vele hónapok óta, nem számítva, hogy ennél nagyobb ügyek is kapcsolódnak, illetve kapcsolódtak képviselőkhöz... Apropó önkormányzati újság. Lapkiadónkat több mint 18 éves történelmében először perelték be, amelynek eredményeképpen a karácsony hetét a bíróságon kezdtük Windhager Károly kollégával és „tettestárssal” együtt, s január elején ismét bíróság elé járulunk, de a februárt is hasonló kirándulással színesítjük. A feljelentő nem más, mint June Attila - az általunk, vagyis Mogyoród lakosai, illetve az önkormányzat által finanszírozott lap főszerkesztője -, bűnünk pedig, hogy leközöltük Kapitány Attila „Minden kiderül” című írását. Ezért rendőrségen és bíróságon is feljelentett minket. A karácsony előtti meghallgatáson már rájöttek, hogy nem mi írtuk a cikket, ezért Kapitány Attilát kellene meghallgatni, így januárra halasztották. Lassan húsz éve, munkám által otthonosan mozgok a jogi, büntetőjogi, bírósági és hasonló ügyekben, így talán joggal feltételezem, hogy felesleges és balgaság volt ilyet tenni, de előbb-utóbb „minden kiderül”. Nos, mindent félretéve, azért továbbra is reménykedem abban, hogy végre elülnek az ellenségeskedések és az ésszerűség győz... Meggyesi Gyula