Nagymarosi Hírek, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Nagymarosi Hírek Kiadja a Polgármesteri Hivatal 1500 példányban III. évfolyam 1. szám Beszámoló a közmeghallgatásról Képviselő a kárpótlásról Zimányi Tibor Nagymaroson Este 6 órától fél tízig közel háromszázan hallgatták meg dr. Zimányi Tibornak, a Recski Szövetség főtitkárának, ország­­gyűlési képviselőnek a kárpótlással kapcsolatos aktuális kérdé­sekről szóló tájékoztatóját és a polgármesteri beszámolót. Az előadók és a jelenlévő­ képviselők felé záporoztak a kérdések. A polgármesteri beszámoló kitért az önkormányzat új struktúrájának (bizottsági több célkitűzéseinek) is­mertetésére is. Ugyanakkor kiemelte azt a három kérdéskört, amelyekben leginkább számítottunk a közvéle­ményre. Megerősítést, kritikát, javas­latokat egyaránt vártunk. Ezek az is­kolarendszerünk fejlődését jelentő 9. osztály 1992. őszétől történő beindí­tása, a falu arculatát, biztonságos közlekedését döntően befolyásoló 12-es műútnak a falun átvezetésére vonatkozó eddigi elképzelések is­mertetése, újak megismerése, és a helyi adók bevezetésének fogadása. A két és fél órán át tartó hozzá­szólások és élénk vita indokoltan el­sősorban a kárpótlásal kapcsolatban bontakozott ki. Különösen érdekelte a hozzászólókat a "Kárpótlási jegyek Holding”-ja működésének pénzügyi garanciái. Figyelemreméltó hozzá­szólások hangzottak el az­ egész köz­séget ért kár kárpótlásával kapcso­latban is. A felszólalókat is, de az olvasókat is megnyugtattuk (-juk), hogy nagyközségünket az erőmű épí­tése következtében ért 1,1 milliárd forint kár kártalanítására hivatalosan megkerestük a parlament és a kor­mány illetékeseit is. A válaszlevelek szerint foglalkoznak kérésünkkel. Képviselői interpelláció is kilátás­ban van ebben az ügyben. Kártalaní­tás fejében a szállodát, a felvonulási épületeket, a készenléti lakótelepet, az ezekhez tartozó kiszolgáló épüle­teket (üzlethelyiségek, stb.) és a Bu­dapesti Műszaki Egyetem volt üdü­lőjét kérjük. Az is természetes, hogy a leghe­vesebb vita a 12-es műúttal kapcso­latban bontakozott ki. Talán lapunk előző (II. évfolyam 12.) számában az erre vonatkozó lakossági javasla­tok kérése félreérthető volt. Többen ugyanis úgy vélték, s hozzászólásaik is ezt jelezték, hogy itt a felsorolt három változat közül kell dönteni, melyiket választjuk. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ez ma nem indo­kolt, erőltetett probléma. Ezt cáfolta a többi, nagyszámú hozzászólás, vé­lemény-nyilvánítás, javaslat. Ez utób­biak között voltak olyanok is, me­lyek a Nagymarosi Kismarosnál el­kerülő, illetve a Dunapart kiszélesí­tésével, enyhe megemelésével épülő nyomvonal változatokat szorgalmaz­ták. E téma iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy ezidáig már 115 aláírással kaptunk olyan javaslatot is, melyben a módosított jelenlegi (Molnár utca - Váci utca) változat törlését kérik. Érdekességként megemlítjük, hogy az aláírók között találhatók olyanok is, akik nem ezekben az utcákban laknak. Mindenki részére elfogadha­tó megoldás nincs. A vitát azzal zár­tuk, hogy a lakosság állásfoglalására (végleges döntésére) csak a kész tervek birtokában szavazással egybe­kötött falugyűlés keretében kerül majd sor. De az sem jelenti azt, hogy ez a terv rövid időn belül meg­valósulhat. Ehhez ugyanis miniszteri döntés szükséges. Az 1993. január 1-jével beveze­tésre kerülő két adó (nem lakás cél­jára szolgáló építmény, és iparűzési) inkább tájékozódó, mint azt ellenző kérdéseket váltott ki. A további kérdések, hozzászólá­sok főleg a beígért korszerű digitális telefonhálózat kiépítésére, a csator­názási és a még hátralévő szilárd út­burkolat építésére, átkelő zebrák ki­jelölésére irányultak. De többször is visszatértek a hozzászólásokban az erőműépítkezés munkagödörben egy száraz lábon beépíthető Duna-híd előnyeire, gazdaságosságára. Érdekes, bizonyos mértékben el­gondolkodtató, hogy egyetlen hozzá­szólás sem reagált arra az ered­ményre, melyet a 9. osztály beveze­tésével - azon belül egy nyelvi osz­tály, illetve egy szakmai (ipari, ház­tartási) azonnal hasznosítható isme­reteket nyújtó - osztály megindításá­val útjára indítottunk. Az sem talált közérdeklődésre, hogy ezzel Nagymaros megtette az első lépést az "iskolaközponttá vá­lás" útján. Nem is szólva arról, hogy a heti 20 órában intenzív német ta­nulást biztosító osztály országos vi­szonylatban is első kezdeményezés. Erre hívta fel a figyelmet vezércikk­ben a "Neue Zeitung" 1992. július 25-i száma is. Mindent, a nagyszámú és kitartó érdeklődést, a nyílt hangvételű vita­szellemet a kérdések egyenes fogal­mazását, a néha izzó, de mégis fe­gyelmezett hangulatot egybevetve ez volt az 1990-ben megválasztott ön­­kormányzat életében a legnagyobb és legjelentősebb "közmeghallgatás". A választók és választottak objektív, demokratikus vitája bizonyította, hogy Nagymaros lakossága elfogadta a demokráciát és élni tud az ezzel járó jogokkal. Erre hivatkozott, siet­ve a "Pest Megyei Hírlap” 1992. de­cember 14-i száma is. Köszönjük ezt a résztvevőknek, a hozzászólóknak és a vitatkozóknak! A képviselő-testület nevében: az alpolgármesterek

Next