Híres Maros, 2002 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2 Lakosságbarát-e a városvezetés vagy sem? fk Mintegy nyolcvan fő érdeklődő gyűlt össze 2001. decemberijén a NrIL művelődési házban a képviselőtestület éves közmeghallgatásán, ahol Zoltai Mihály, Mihály János, Heincz Antal, Nieberl Károly, Hollósi Géza, Fad­­gyas Ferenc, Honti János, Várnagy Béla és Dr. Horváth Béla mellett megjelent Bozsó Zoltán, a váci rendőrkapitányság kapitánya és Fűzi Géza, a nagyma­rosi rendőrőrs parancsn­oka is. (Távol maradtak N­­einczinger László és Zol­ler Csaba késtviselők, a hallgatóság soraiban foglaltak helyet Dukay Zoltán és Varga Zoltán képviselők.) Gyakorlatilag az este során a címben­ feltett kérdés körül bontakozott ki éles szóváltás a lakosság és a városvezetés között. Válaszoljanak Önök e kérdésre beszámolón­k alapján! A hallgatóság kérdéseire érdemben csak Bozsó Zoltán és Dr. Horváth Béla vála­szolt, a képviselők közül pedig Honti János adott tájékoztatást a településszerkezeti tervvel kapcsolatban. A fórum négy órán keresztül tartott, a polgármester beszámo­lójával kezdődött, majd a lakosság részéről egymás után megfogalmazott kérdésekre válaszolt összefoglalóan a jegyző. Az aláb­biakban a jobb érthetőség kedvéért nem a felszólalások időrendi sorrendjében, hanem a kérdések és válaszok ritmusában közöl­jük a történteket. Az eseményt a váci Elekt­­roszignál televízió is közvetítette, s a szom­széd városban nem maradt visszhangtalan a közállapotainkat hűen tükröző este. Az alábbi terjedelmes írást szíves figyelmük­be ajánljuk, mert aki értő figyelemmel ol­vassa e beszámolót olyan városvezetői pro­filt ismerhet meg, amely önmagáról állított ki bizonyítványt e szereplése kapcsán. A polgármester büszkén számolt be arról, hogy Nagymaros város a 2001-es évben 555 millió Ft-ot nyert pályázatok út­ján. 10 éves harc után végre megkapta a Fel­vonulási Lakótelepet, melynek értéke 286 millió Ft. Az önkormányzat elkezdi a SKÁ­LA épületének tervezését, egyelőre az alsó rész készül el, ahol a napközi-otthonos ét­keztetést kívánják megoldani, később pedig nyolc tantermet szeretnének létre­hozni a felső szinten az alsó iskola tanter­meinek kiváltására. A kerékpárút kiépíté­sét idén zárják, mostanra Zebegénytől Du­nakesziig teljes hosszban elkészült az út. Ezt követően Bozsó Zoltán vette át a szót, aki elmondta, hogy az elmúlt három év alatt minden fajta bűncselekményt bele­értve csökkent a bűnesetek száma Nagy­maroson. Az utóbbi hat betörés irritáló és kellemetlen helyzetet teremtett, de a rend­őrség egyedül nem képes fenntartani a közbiztonságot. A létszám, a felszereltség és a rendőrőrs elhelyezése sem megfelelő Nagymaroson. Az országos rendőrfőkapi­tány beleegyezett, hogy a szárazföldi és vízi rendészet a vízirendőrség épületében összeköltözzön, így az említett épületet jobban ki lehet használni, annak ellenére érdemes ezt a lépést meglépni, hogy az épület felújításra szorul. A két tevékenység továbbra is külön marad, de kedvezőbbek lesznek a feltételek. Az átépítés és a felújí­tás 2004-re befejeződne, és ezután lét­számfejlesztésre is sor kerül. A rendőrfőkapitány rámutatott, hogy a nagymarosi rendőrőrs illetékességi terü­letéhez öt település tartozik: Nagymaros, Kismaros, Szokolya, Kóspallag és Verőce. Három évvel ezelőtt nagy előrelépést je­lentett, hogy ide települt az őrs; azóta is 24 órás folyamatos a szolgálatban működik. Sokan hiányolják az állandó ügyeletet, de a tárgyi és személyi feltételek hiányában ez egyelőre nem valósítható meg: egyrészt nincs megfelelő hely, másrészt utcai szol­gálat-teljesítés helyett irodában ülne a rendőr. A kizárólagos nagymarosi koncent­ráltságot a személyi és anyagi feltételek hi­ánya miatt tehát nem lehet megvalósítani. A bűncselekményekről szólva megjegyez­te, hogy nyomozati szakaszban tartanak a betöréses ügyek, melyhez a váci kollégák is segítséget nyújtanak. Sajnos igen kevés hasznos információ fut be a rendőrségre, a sejtés és a bizonyítás pedig két különböző dolog, mivel bizonyíték híján nem lehet vádat emelni az ügyészségnél. Kéri a lakos­ságot, hogy amennyiben használható in­formációt tudnak továbbítani, azt a lehető legrövidebb időn belül juttassák el a rend­őröknek, mert összefogás nélkül a rendőr­ség munkája sokkal nehezebb. A polgármester hozzáfűzte, hogy az önkormányzat megtette az első lépést: tá­mogatja Szimon Attila elképzelését a pol­gárőrség megszervezésével kapcsolatban. Kismaroson remekül működik a polgárőr­ség, de hamarosan Verőcén és Zebegény­­ben is lesz. - Amíg a hallgatóság gondolkodik a kérdéseken, addig beszámolok a 2001-es év önkormányzati rendezvényeiről - szólt Fadgyas Ferenc alpolgármester. - Augusz­tus 20-án véget ért a Millenniumi Év. Ben­sőséges ünnepség keretében Nagymaros városa megkapta a millenniumi zászlót március 15-én (erre az eseményre valójá­ban 2000-ben került sor - a szerk.), két ka­tolikus rendezvény is volt. Kittenberger Kálmán emlékére immáron hatodik alka­lommal kiemelkedő sikerrel kerültek meg­rendezésre a Kittenberger Napok. Felavat­ták Seregi György alkotását, a millenniumi emlék­kutat is (bizonyára sokan látták már a Duna-parton). Az augusztus 20-i ünnep­ség fényét emelte, hogy a katolikus temp­lom mellett felavatták Szent István király és Boldog Gizella szobrát, az ünnepségen megjelent Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter, országgyűlési képvise­lőnk, és Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Szintén sikerrel járt az október 23-i megemlékezés, és Kit­tenberger Kálmánhoz kapcsolódóan Léva városával vette fel Nagymaros a kapcsola­tot, ahol a híres vadász született. Ott is ren­deztek Kittenberger emléknapokat, és fela­vatták a róla elnevezett utcát. Végül meg kell említeni a Dunakanyar Művészeti He­teket, hiszen Nagymaros is részesedett a rendezésben. A fiatalok kikapcsolódását szol­gáló Csend legyen már! rendezvény má­sodszor is sikert aratott.­­Hogy a lévai ut­caavatás és a több éve működő katolikus ifjúsági találkozó miért önkormányzati rendezvények, hogy miért rendkívüli ese­mények a nemzeti ünnepeken megrende­zett megemlékezések, én nem tudom - vélekedne Kristóf Attila a Magyar Nem­zetből - a szerk.) Elsőként Bürgermeister László szólt a testülethez. Felsorolta azon kritériumokat, melyek véleménye szerint egy jól működő önkormányzat elengedhetetlen feltételei, és azon képességeket, melyekkel egy kép­viselőnek rendelkeznie kell: lakosság bizal­mának elnyerése és annak megtartása, nyi­tottság, őszinteség, hitelesség, rátermettség. Elismerte, hogy rendkívül nehéz feladatot vállal a képviselő, de nehezményezte, hogy a kritikát nem megfelelően kezeli a testü­let, az üléseken nem lehet hozzászólni, nincs kommunikáció a választók és a megválasz­tottak között. Ezért nem tartja a jelenlegi testületet lakosságbarátnak. Ezen gondola­tát alátámasztotta azzal, hogy az iskolai­gazgató-választás kapcsán összegyűlt 504 aláírással a testület nem foglalkozott, és Heincz Antal sem kíváncsi más véleménye- Zf-tre-S Mi*-rps jN-r

Next